Ismét nagy pofont kapnak a cégek rezsifronton
Úgy tűnik, ismét hatalmas pofont kaphatnak a hazai vállalkozások rezsifronton. Amit ugyanis a döntéshozók a lakossági fogyasztók zsebében hagynak, azt a cégek zsebéből szedik ki, számukra 62 fillérrel már biztosan növekednek kilowattóránként az áramárak a lakossági árcsökkentés kikényszerítette keresztfinanszírozás miatt. Ez pedig elég messze van attól, amit Orbán Viktor miniszterelnök május végén az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón mondott, nevezetesen: "Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is".
Ráadásul a vállalakozások, a januári történésekből okulva, aligha ússzák meg 62 fillérnyi tehernövekedéssel. Merthogy ez várhatóan még nem a teljes tehernövekedés, amit el kell szenvednie a nem lakossági szektornak, hiszen a pénzeszközök kivezetése a lakossági számlákról még csak hozzávetőleg 3 százalékkal mérsékli a kilowattóránkénti bruttó árat.
Márpedig a 3 százalék még pontosan 8,1 százaléknyira van a törvényben rögzítendő csökkentési mértéktől. Ebbe a fennmaradó mintegy 3,6 forintba pedig sok minden beleférhet még, amit át lehet tolni a vállalkozásokra és intézményekre. Elég csak arra gondolni, hogy mi történt januárban, amikor a rendszerhasználati díjak átcsoportosításával és a KÁT-támogatás vállalkozásokra hárításával jelentősen nőttek a cégek energiaterhei. A rendszerhasználati díjakhoz most is hozzá lehet nyúlni, hiszen azokon a tételeken is bármikor végre lehet hajtani egy év elejihez hasonló átcsoportosítást. Azt, hogy a rendszerhasználati díjak miként változnak, majd csak a vonatkozó rendelet módosításából látszik jobban.
A Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánypárti képviselő által benyújtott törvényjavaslat egyelőre két fontos területen hozhat változásokat. Az első ezek közül a villamos energia, ahol három költségelemet kivezetnek a lakossági áramszámlákból, ezzel párhuzamosan pedig megnövelik értéküket a céges és intézményi fogyasztók számára. Ezek a nagyrészt a vértesi erőmű életben tartására fenntartott szénipari átalakítási díj (közismertebb nevén szénfillér), a jogszabályban jelölt energetikai iparágban dolgozó vagy energiaipari nyugdíjasok és özvegyeik számára a kedvezményes tarifákat biztosító ún. „C" tarifa, illetve a kapcsolt termelést és a távhőszektort finanszírozó távhőfillér (ezekről részletesen ebben a korábbi bejegyzésünkben olvashatnak). A szénfillér 0,08 forintról 0,17-re, az iparági dolgozók áramár támogatása 0,07-ről 0,2 forintra, a távhőtámogatás pedig 1,31-ről 1,71 forintra emelkedik kilowattóránként a vállalatok számára.
A földgáz esetében pedig 120 millió köbméternyi, korábban párnagázként funkcionáló földgázt kell átminősíteni a tárolók tulajdonosainak forgalomba hozható ún. mobilgáz-készletté, ami alaposan megosztja a szakértőket.
A portfolio.hu számításai szerint a mostani módosítás eredményeként éves szinten nem csökken a kérdéses árelemekből származó bevétel (kb. 53 milliárd forint), az átcsoportosítás értéke azonban megközelíti a 16 milliárd forintot, vagyis ennyivel fizetnek kevesebbet a lakossági fogyasztók, illetve ennyivel növekednek a vállalati fogyasztók áramfogyasztással kapcsolatos terhei.
Az év elején már megnéztük, miként érinti a vállalkozásokat az akkori 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés. Akkor egy évi 2000 megawattórányi áramot fogyasztó vállalkozás terhei nagyjából 2,5-3 millió forinttal nőttek évente. Ez azt jelenti, hogy a rezsiköltségek 4,7 százalékkal növekedtek az általunk megkérdezett vállalkozás esetében.
A következmény pedig könnyen megjósolható – a magyar vállalkozások versenyhelyzetének romlása úgy a külföldi piacokon, mint idehaza. Aki pedig túl akar élni, nem tehet mást, minthogy árat emel, amit meg majd a családok fizetnek meg.
Business as usual...
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek