Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (1) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (64) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (3) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (32) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (33) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) európai unió (6) Európai Unió (1) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (21) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) keop (2) KEOP (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (75) megújuló energiaforrás (24) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (43) napkollektor (3) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (50) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (3) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (22) tecnhológia (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (72) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (1) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Villamosenergia-árak Európában: Magyarország külön utakon

2015.10.19. 09:22 Az Áram Ára


aramara_index_20151019.jpgEltérően mozog a lakossági és az ipari villamosenergia-árak görbéje az Európai Unióban. Miközben az ipari fogyasztók által fizetendő villamosenergia-árak átlaga lényegében évek óta stagnál, a lakossági áramár 2011 óta az EU-27-ek átlagában több mint 10 százalékkal emelkedett. Az árak dinamikája tagállamonként jelentős különbségeket mutat, különböző modelleket kirajzolva. A skála egyik végén jól beazonosíthatóan az árképzés területén is különutas megoldást alkalmazó, extrém módon a lakossági fogyasztók érdekeit preferáló Magyarország áll.

A villamosenergiaár-képzés területén is igazi sokféleség jellemzi az Európai Uniót, aminek hatása az áramárak alakulásán érhető tetten. A lakossági és ipari áramárak tagországonként más-más előjellel és dinamikával változnak, az egyes tagállamokban mért árak között az eltérés pedig akár háromszoros is lehet.

Az Eurostat adataiból kiderül: a 2015-ös lakossági villamosenergia-díjakat összehasonlítva az EU-27-ek körében a legmagasabb árat Dániában és Németországban találjuk (30,7 és 29,5 eurócent/kWh), míg a sor végén Bulgária és Magyarország áll (9,4, illetve 11,3 eurócent/kWh összeggel). Ezzel szemben az ipari fogyasztók által fizetett áramdíjak ranglistáján a – jelen esetben nem túl dicsőséges – első helyezett Málta (15,5 eurócent/kWh), az utolsó pedig Svédország és Finnország (6,2, illetve 6,4 eurócent/kWh összeggel).

Többéves időszakot vizsgálva jól követhető trendek fedezhetőek fel. Az elmúlt négy évben az ipari fogyasztók által fizetett áramárak meglepő stabilitást mutattak uniós szinten. Az EU-27-ek adatainak átlagát alapul véve az ipari áramtarifák 2011 és 2014 között 9,3-ról csupán 9,2 eurócent/kWh-ra változtak, ami lényegében mozdulatlan átlagárat jelent. Ezzel szemben a lakosok által fizetett átlagos áramár négy év alatt 18 eurócent/kWh-ról 20,4 eurócent/kWh-ra nőtt, ami több mint 10 százalékos tehernövekedést jelent a lakossági fogyasztóknak.

magyar_kulonut_villamosenergia.jpg


A trendeket és az egyes tagállamokban mért ármozgásokat összevetve láthatóvá válik az is, hogy a tagállamok alapvetően kétféle modellt követnek a villamos energia árképzése kapcsán, jelentősen befolyásolva a végfogyasztói árak alakulását. Az, hogy az egyes országok milyen prioritási sorrendet állítanak fel, a megújuló energiaforrások térhódítása, és a felhasználásukat ösztönző rendszerek működése mentén rajzolódik ki a leglátványosabban. A tagállamok egy része mindenekelőtt ipara versenyképességét igyekszik biztosítani, akár azon az áron is, hogy a lakossági fogyasztók terhei növekednek. Ezzel szemben más tagországok inkább a lakosok által fizetett költségek mérséklésére törekednek, hogy ezáltal csökkentsék a lakosság széles köreiben az energiaszegénységet.

A különbség Németország és Magyarország példáján vezethető le a legjobban – hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos a blogján. Németországban az elmúlt években a megújuló energiaforrások gyors térhódításának lehettünk tanúi. Ennek eredményeképpen – a gazdasági és energiaügyekért felelős szövetségi minisztérium adatai szerint – tavaly Németország teljes villamosenergia-fogyasztásának immáron több mint a negyedét (egészen pontosan 27,8 százalékát) a „zöld” energiaforrások biztosították, és a megújulók részaránya a primer energiafogyasztáson belül is 11 százalék fölé emelkedett.

Mindez azonban együtt járt a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató díjak markáns emelkedésével. A német megújulós támogatás összege 2013-ban 16 milliárd, 2014-ben 19 milliárd euró volt, 2015-ben pedig várhatóan már 21 milliárd euró (6500 milliárd Ft!) lesz. Ez egy német állampolgárra vetítve átlagosan évente 79 ezer forint támogatást jelent. Ez akkora összeg, hogy a teljes német megújulós támogatásból évente 3-4 új paksi reaktort lehetne építeni.

Magyarországon radikálisan más a helyzet. Hazánk a megújuló energiaforrások támogatására a villamosenergia-szektorban 2014-ben mindössze 50 milliárd forintot költött. Ám ennél is lényegesebb eltérés, hogy kik fizetik a megújulók támogatása következtében jelentkező többletköltségeket. Németországban ezt jórészt a lakossági fogyasztókra terhelik, egy a villamosenergia-árba beépített, 19 Ft/kWh-nak megfelelő díjtételen keresztül. Ezzel szemben Magyarországon a megújulók jelentette többletterhet az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók fizetik meg; 2014-ben ez 2,1 Ft/kWh többletkiadást jelentett a számukra.

A számok nyelvére lefordítva: Németországban a megújuló energiaforrások masszív támogatása összességében 20 százalékkal emelte meg a lakossági villamosenergia-árat, amely ma már  90 Ft/kWh körül mozog. Ezzel szemben Magyarországon az ipari fogyasztók villamosenergia-beszerzési költségei növekedtek, igaz, nem jelentős mértékben, kevesebb mint 10 százalékkal.

Emellett Magyarországon van egy másik tényező, amely nagymértékben befolyásolja az árak alakulását. Ez a rezsicsökkentés intézkedéscsomagja, amely az ipari és a lakossági fogyasztói érdekeket eltérő mértékben figyelembe véve szabta át a hazai villamosenergia-árakat, még látványosabbá téve a két ország prioritási sorrendjében lévő különbségeket.

A rezsicsökkentés eredményeképpen a hazai lakossági villamosenergia-árak 2012 óta – Európában egyedülálló módon – mintegy 20 százalékkal, 36 Ft/kWh-s szintre csökkentek. Ennek köszönhetően ma a hazai lakossági villamosenergia-ár a németországinak mindössze 40 százalékát teszi ki.

A motivációk világosak: Németország a megújuló energiaforrások erőltetett ütemű elterjesztése mellett tette le a voksát. Eközben minden lehetséges módon igyekszik megőrizni ipara versenyképességét, akár azon az áron is, hogy a többletterheket szinte teljes mértékben a lakossági fogyasztókra hárítja át. Ezzel szemben a magyar rendszerben az elsődleges cél az energiaszegénység mérséklése, tekintettel a hazai lakosok korlátozottabb teherbíró képességére. E mögött másodlagos célként jelenik meg az ipari fogyasztók védelme. Az árképzésben végrehajtott változtatásoknak köszönhetően a magyar kormány komoly eredményeket ért el, ami a németországi és a magyarországi lakossági díjak között meglévő olló látványos szétnyílásában érhető tetten.

A két modell által kirajzolt út európai összehasonlításban is megmutatkozik. A lényegében stagnáló európai lakossági áramárak mellett a német lakossági tarifák mostanra a legmagasabbak közé emelkedtek, miközben az ipari fogyasztók által fizetett díjak közel 10 százalékkal mérséklődtek.

Ezzel egy időben az EU-27-ek lakossági áramtarifáit összevetve Magyarország a 2011-es 11. helyről a szerencsés 26. helyre csúszott vissza. Tehát ma már egyedül a bolgár lakossági fogyasztóknak kell kevesebbet fizetni egy egységnyi áramért, mint a magyar fogyasztóknak. Eközben az ipari fogyasztók által fizetett árak sem szálltak el. Sőt az EU 27 tagállamánál mért átlagosan valamivel több mint 10 százalékos áremelkedés mellett a magyar ipari fogyasztók végeredményben a relatív nyertesek közé tartoznak. Miközben ugyanis az ipari fogyasztói tarifák rangsorában a magyar áramár 2011-ben még a 11. legmagasabb volt, 2015-re már a 16. helyre csúszott vissza, komparatív versenyelőnyhöz juttatva a hazai termelőszféra vállalatait. A kedvező trend fennmaradásában pedig egyszerre juthat kulcsszerep a megújuló alapú technológiák fokozatos ármérséklődésének, valamint az olcsó zsinórtermelést biztosító – közte elsődlegesen a nukleáris – termelőkapacitások megújulásának és bővülésének.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

3 komment

Címkék: energiapolitika áramár villamos energia portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

http://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr687989419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

StanLee · http://willkommen.blog.hu 2015.10.20. 07:19:58

Annyit tennék csak hozzá, hogy a német nettó lakossági árban csak a megújuló támogatás részaránya növekedett, de a rendszerirányítás- és üzemeltetés, valamint a termelési árak összesen így is kiadnak nettó 13,88 centet (43,02 HUF/kWh). Ettől a magyar ár még mindig elég messze van: 29,575 HUF/kWh (nettó).

DE: a helyi városi szolgáltatómtól tudok venni 100%-ban regionális megújuló áramot 25,06 centért (bruttó), ami az alap áramárhoz képest (24,8 cent/kWh), nem kerül sokkal többe, és mégiscsak tudom, hogy honnan jön.

Továbbá érdemes megpiszkálni azt is, hogy, miből tevődik össze az EEG-Umlage. 2013-ban az 5,277 centből 2,2 ment el napernergiára, 0,67 cent az előző évi veszteségek kompenzálására, 0,42 cent a 10%-os tartalékképzésre (hogy ne legyen veszteség), biomasszára 1,1 cent és 0,89 a szélre.

87,965 TWh volt a termelés szélből és biomasszából (9,804), míg napból 28,78 TWh (9,346 mrd €). Tehát maga a rendszer azért kerül sokba, mert egy relatíve drága energiaforrást részesít előnyben. De megfordíthatnám úgy is, hogy ha a napenergiát nem támogatnák, hanem a többi energiaforrásra koncentrálnánkam akkor olcsóbban (kb. harmadáron) lenne megújulója a németeknek.

Sajnos úgyanúgy, mint sok más dolog esetén egy nagyon rossz, drága és fenntarthatatlan rendszert hoztak létre a németek, amiből nincs kiút.

Persze a magyar rendszer sem jó...

igazi hős 2015.10.20. 09:06:02

Már menet közben is erősen PR cikknek vagy fizetett hirdetésnek érződött a poszt, de az utolsó mondat elhozta a bizonyosságot: "az olcsó zsinórtermelést biztosító – közte elsődlegesen a nukleáris – termelőkapacitások megújulásának és bővülésének" Aki ma kijelenti, hogy PaksII olcsón fog termelni az vagy hülye vagy tudatosan hazudik.
Az összehasonlítás tényszerűen igaz, mégis hamis. Egyrészt hiányolom a keresztfinanszírozás megemlítését: itthon az áramszámlán kívül is bőven fizetünk az "olcsó" lakossági áramért, akár a szolgáltató veszteségének az adónkból történő állami kipótlásáról van szó, akár az ipari fogyasztók által a lakosságra visszaterhelt árról. Elég ostobának kell lenni, hogy ez ne legyen nyilvánvaló.
A németek hatalmas összegeket költenek az átállásra, nem csak a termelő, hanem a tároló kapacitásokat is fejlesztik. A jelenlegi piaci környezet nagyon nem igazolja őket, de egy erőművet 30-60 évre építenek, amibe a mostani rekord alacsony olajár fordítottja is könnyen belefér. Amikor nem kapunk olcsó ukrán áramot, akkor mi lesz? A mostani alacsony áramárban benne van a hazai kapacitások teljes leépülése, szinte nincs (a mátrai naperőmű fontos, de inkább csak szimbolikus lépés) erőműfejlesztés. Ezért inkább sajnálatos az alacsony áramár, mert nem azt jelezi, hogy hatékony a termelés, hanem azt, hogy nem kell beruházásokat, fejlesztéseket finanszíroznunk az áram árán keresztül. (Na ez majd jól megváltozik PaksII-vel.)

teddybear01 2015.11.07. 07:43:38

És ezzel mi lesz?
index.hu/gazdasag/2015/10/27/rezsicsokkentes/

Feléljük ezt is és nem lesz miből rendet rakni? Ezt kéne elintézni mielőbb, mielőtt ezt az alapot is ellopják.