Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • JFK-alapítótag: @gigabursch: A kinai okfejtésedből látom,hogy ez nem a te világod. Ne égesd itt magad. Eredj másho... (2019.05.05. 18:21) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Ezt a cicuzást továbra sem értem. Amit kitudok számolni az adataidból az a két mennyi... (2019.05.05. 18:19) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Saját kitalált problémáidat ne velem próbáld megoldatni. Amúgy a kinaiaknak szóltál m... (2019.05.05. 18:01) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @Arcade Macho: A "cicuka" megszólítás értelmét megfejteni nem tudom, de azt sem, hogy miért követe... (2019.05.05. 17:58) Mennyire zöld a napelem?
  • gigabursch: @gigabursch: tehát 1000 km-n vesztesz 4000 V-ot és 10% Ampert. Mondjuk Kínától mondjuk Németorszá... (2019.04.29. 09:26) Mennyire zöld a napelem?
  • Utolsó 20

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (4) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (34) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (36) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (23) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IRENA (1) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) KEOP (2) keop (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (82) megújuló energiaforrás (29) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (48) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (62) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (75) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Selyemzsinórt adhatnak az ármaximalizálással a tüzépeseknek

2013.09.23. 15:30 Az Áram Ára


20130923_index_redsilkrope.jpgA dohánykoncessziós ügy mintájára a piac újraosztását sejtik a tűzifa és a szén árának maximalizálási tervében a tüzépek és tüzelőanyag-lerakatok tulajdonosai. A különbség szerintük csak annyi, hogy amíg ott a törvény erejével, a fiatalkorúak védelmére hivatkozva söpörték ki a piacot, addig az ő esetükben a teljes gazdasági ellehetetlenítés tisztíthatja ki a kiskereskedelmi szereplőket a szektorból. A legújabb tervek szerint a Németh Szilárd rezsicsökkentési megbízott vezette munkacsoport tagjai és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dolgozói már azon törik a fejüket, hogy miként lehetne kivitelezni a tűzifa és a szén árának jogszabályi csökkentését. A forgalmazókat érintő következmények az érintettek szerint egyelőre beláthatatlanok. Illetve nem – sokan akár heteken belül végleg lehúzhatják a rolót.

Kicsit előre ugorva tehát, a tűzifa és szén árának kierőszakolt árcsökkentésének gazdasági és foglalkoztatáspolitikai konklúziója nem mást, minthogy a jelenleg iparági források szerint hazánkban a hivatalosan, engedéllyel működő mintegy 6000-6500 tüzéptelep és tüzelőanyag-lerakat döntő többsége végleg be fog zárni, legalábbis most ennyire pesszimista a hangulat. Ez azt jelenti, hogy telepenként átlag 2-3 munkavállalóval számolva nagyjából tízezer család megélhetése válik bizonytalanná, nem is beszélve a telepeket működtető kisvállalkozások tulajdonosairól. Fára és szénre viszont továbbra is szükség lehet, a kisöpört piacra pedig a tőkeerős baráti cégek a teljes értéklánc mentén beléphetnek.

Az pedig, hogy a kiszámítható gazdaságpolitikai/energiapolitikai környezetnek immár a KKV-oldalon is adnak egy pofont, már csak a hab a tortán. 

Ide nekünk egy tüzépest!

Mivel eddig nem láttunk olyan tudósítást a témában, amelyben az érintetteket is megszólaltatták volna, felütöttük a telefonkönyvet, és elkezdtünk próbálkozni. Sok helyen csak alkalmazottakkal tudtunk beszélni, akik mindig a tulajdonosok felé irányítottak minket. Érthető módon azonban a tulajdonosok sem igen akartak velünk szóba állni. Mígnem aztán sikerült elérnünk Lászlót, aki Pest megyében üzemeltet négy tüzéptelepet, amelyeken építőanyag mellett tűzifát és szenet is árulnak. Vállalkozónk 1984-ben indította első üzletét, tehát nem lehet azzal vádolni, hogy nem ért az iparhoz.

László a négy telepen összesen 5 alkalmazottal dolgozik, a vállalkozás mellett maga is részt vesz a napi munkákban, ha kell, pakol, ha kell, nagykereskedőkkel tárgyal. És most egyre elkeseredettebb. Szerinte, ha a kormány jogszabályilag kötelezi a cégeket az árcsökkentésre, heteken belül lehúzhatják a rolót.

Mekkora piacot reguláznának?

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, interneten elérhető adatai a 2010-es fogyasztási adatokat tartalmazzák. Ezek szerint a háztartások 2010-ben szénből 396 ezer tonnát használtak fel: ezen belül a feketeszén 50 ezer tonnát, a barnaszén 240 ezer tonnát, a lignit pedig 106 ezer tonnát tett ki. A tűzifa népszerűségét jelzi, hogy a teljes elégetett szénmennyiségnek több mint a háromszorosát, összesen 1334 tonnát használt fel belőle a lakosság. Ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai szerint 2013-ra ezek a számok valamelyest növekedhettek is.

Látszik tehát, hogy forgalmában egyáltalán nem kis piac vár az árregulázásra. Ráadásul a szabályozás életbe léptetését további tényezők is nehezítik. Ilyen többek között az, hogy a kereskedők közel sem egységes áron értékesítik jelenleg a tüzelőanyagokat, például csak szénből kereskedőnként akár 3-6 különböző forrásból származó, különböző fűtőértékű termékről beszélhetünk.

Ráadásul jelenleg a szén- és faértékesítés teljesen piaci alapokon működik, azaz nincs olyan eleme az árstruktúrának – az adókon kívül – amelyre az államnak ráhatása lenne. (Ezzel szemben például a földgáz és a villamos energia esetében a szállítási költségeket teljes egészében az állam határozta meg, már a rezsicsökkentés előtt is.) Jelenleg ugyanis a tüzelőanyag-kereskedelem teljesen piaci alapokon működik, árcsökkenést kormányzati eszközökkel csak az áfa mérséklésével lehetne úgy elérni, hogy az a teljes piaci stabilitást ne tegye kockára.

„Érik az újabb mutyi?”

„Ha a kormány kifehérítené a szektort, még meg is értenénk a mostani lépést” – László szerint jelenleg ugyanis ez lenne a legfontosabb. Számításai szerint, ha sikerülne rendbe tenni a tüzelőanyagok piacát, és teljesen kifehérítenék a szektort, akár még az árak törvényi csökkentése sem verné azonnal földhöz a kereskedőket. A legálisan működő telephelyek növekvő forgalma és az átlátható szektor ugyanis egy ésszerű állami beavatkozást – az árak csökkentése mellett állami erdészetek bevonását az ellátásba, az áfa csökkentése – elbírhatna az iparág.

Csakhogy amíg ez nem történik meg, óhatatlanul is a mutyit sejtik a kormányzati elképzelések mögött a tüzépesek. László szerint, ha módszerében szofisztikáltabban is, de végeredményben ugyanúgy kitúrják a kicsiket a piacról, mint ahogy tették azt a dohánytermékek forgalmazása kapcsán, és onnan már csak egy újabb döntés a tüzelőanyag-forgalmazási koncesszió kiírása, amit néhány nagy, kormányközeli cég megfelelő támogatás mellett gond nélkül elnyerhet.

„Ha nem szándékos tönkretétel, akkor dilettáns döntés…”

László szerint, ha mégsem a teljes ellehetetlenítés a cél, akkor egy gyakorlati megközelítésében alapvetően hibás döntést készülnek meghozni a kormánypárt és kormánya tagjai. Úgy gondolja, ennek oka az, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, miként működik az iparág.

Egyrészt tüzépesünk elmondása szerint a tűzifa esetében lehetetlen a teljes értékláncon végigverni az árcsökkentést. Először is a fa egy tetemes része – elsősorban a határ menti területekre – külföldről érkezik. Jelentős az import Szlovákia – ez érinti a Pest megyei forgalmazást –, Ukrajna és Románia irányából.

Egyrészt, amint az importőrök számára ársapkát vezetnek be, a hazai forgalmazás le fog állni, és a fát továbbviszik, elsősorban Olaszország irányába. Másrészt azok a vállalatok, amelyek exportőrként működnek a szomszédos országokban, azonnal az EU-hoz fordulhatnak, hiszen Románia és Szlovákia is tagállam. Másodszor pedig a hazánkban legálisan kitermelt és értékesített tűzifa is számtalan forrásból érkezik, amelyeket egyenként felderíteni nem egyszerű, ráadásul ezek a tételek kisebb méretüknél fogva pillanatokon belül a szürkegazdaságba csúszhatnak át.

A nagy hazai erdészetek már eddig sem voltak érdekeltek a kiskereskedelmi értékesítésben, ezután pedig még jobban el fognak fordulni ettől a szegmenstől. László elmondta, az erdészetek eddig is leginkább a fatüzelésű erőművek részére értékesítették a faanyagot, hiszen ott a támogatás (elsősorban a KÁT által garantált magasabb áramátvételi árak) miatt jóval magasabb áron értékesíthető a tűzifa, ráadásul kevesebb macerával is jár egy már erőmű által üzemeltett logisztikai láncba betolni a faanyagot, mint a kiskereskedelmi viszonteladókkal egyezkedni.

Tüzépesünk úgy véli, szakmailag talán a szén esetében lehetne a legkönnyebben kivitelezni az árcsökkentést az egész értékláncon: kevés nagy importőr, végig ellenőrzött és papírozott értékesítési folyamat jellemzi ennek kereskedelmét. Csakhogy van egy bökkenő – a lakossági szénhasználat a teljes tüzelőanyag-piac alig 10-15 százalékát teszi ki. Tehát igazából nincs is, szóval megoldást és széles rétegeket érdemlegesen érintő segítséget ez sem jelentene.

„Tovább nő majd a tüzelőanyagok feketekereskedelme”

László szerint ez lesz az igazi következménye a lépésnek. Ráadásul a szürke- és feketekereskedelem eddig is jelentős forgalmat szívott el az engedéllyel, legálisan működő vállalkozások elől. Becslése szerint a teljes hazai forgalom nagyjából 30-40 százaléka már ma is szürke- és feketegazdaságban vész el.

Arra a kérdésünkre, hogy ez miként néz ki, László két fő trükköt emelt ki: az egyik a teljes fekete értékesítés, a másik a mennyiségekkel történő trükközés.

A fekete értékesítés során a tűzifát szolgáltató erdő és maga az értékesítési folyamat egy emberhez köthető. Ezek a „vállalkozások, de leginkább magánemberek” általában a saját erdőből kivágott fát értékesítik, a piacinál 5-10 százalékkal alacsonyabb árakon, számlamentesen. Ennek eggyel súlyosabb esete, amikor lopott fát (is) értékesítenek. Ezzel a fajta eladóval a vásárlók leginkább a házak ablakába kiragasztott hirdetések formájában, vagy helyi újságok apróhirdetés rovatában találkoznak. Ha esetleg egy ilyen „lerakat” valamilyen ellenőrzést kap, általában a magyarázat az, hogy a tulaj őstermelő, és a földművelést akadályozó faanyagot tárolja az udvarban.

László szerint viszont ennek a tevékenységnek legalább van egy hatalmas előnye a vásárló számára – itt általában nem trükköznek a mennyiségekkel. Ha három mázsa fát vásárolunk ilyen forrásból, jó eséllyel meg is kapjuk a három mázsa fát.

A feketekereskedelem másik fajtája viszont már súlyosan a vevő átverésére épül. Ennek esetében – és ilyennel László is rendszeresen találkozik – a hivatalos lerakatokban számlával, lepapírozva megvesznek 15-20-30 mázsa tűzifát, amelyet aztán teherautóról árulnak. Itt viszont a 20 mázsa fát rögtön 30-35 mázsaként értékesítik, hiszen a teherautón éppen nincs mérleg, az udvarban pedig ránézésre akkora súlyt mondanak a hozzá nem értő vevőnek, amennyit akarnak, azok csak egy szép rakás fát látnak az udvarra lerakva. Ráadásul sok esetben 5-6 megtermett, erőszakos férfiember kíséri ezeket a szállítmányokat, akikkel a vevő nem mer/tud ellenkezni (a cikkíró kistelepülésen élő nagyszüleit is verték már így át).

„Alaphangon tízezer család megélhetése kerülhet veszélybe”

Legalábbis tüzépesünk gyors számítása szerint ez lehet az esetleges beavatkozás legnagyobb foglalkoztatáspolitikai és szociális következménye. Tapasztalatai szerint egy 3000 fős település képes eltartani egy telephelyet, de egy nagyobb város akár 5-6 telephelyet is gond nélkül elláthat bevétellel. Ennek a logikának a mentén körülbelül 6000-6500 tüzelőanyag-kiskereskedő működhet hazánkban átlagosan 2-3 munkavállalóval. Amennyiben le kell húzni a rolót, ezeknek az embereknek a fele, de akár kétharmada is rögtön az utcára kerül.

László jelenleg 4 telephelyet üzemeltet összesen 5 munkavállalóval. Ha jön az ársapka, rögtön bezár két telephelyet, és kénytelen lesz elbocsátani legalább 2 munkavállalót. Szerinte másnál sem jobb a helyzet, legalábbis a „konkurenciával” folytatott beszélgetései alapján.

A helyzetet súlyosbítja, hogy ami hellyel-közzel működik, mondjuk a földgáz, a villamos energia vagy éppen a távhő esetében, az nem fog működni a tüzelőanyagokat és építőanyagokat egyaránt árusító tüzépek esetében. Nevezetesen hiába szereti a magyar a keresztfinanszírozást, az építőipar annyira padlón van, hogy az építőanyag-kereskedelmi üzletág voltaképpen nem üzemel, így azokból a bevételekből nem lehet fenntartani a telephelyet, fizetni az alkalmazottakat. Sőt, már jelenleg is a tüzelőanyagok kereskedelme tartja el a vállalkozásokat.

László elmondása szerint 2009, de leginkább 2010-11 óta az építőipar padlóra kerülése miatt az építőipari termékek forgalma „anyag és eszköz szinten” 65-70 százalékkal, bevételi oldalon az infláció és az árváltozások miatt 80 százalékkal esett vissza.

A keresztfinanszírozás tehát kilőve.

Tanulság?

Az nem sok van. Talán az, hogy érdemes lenne kicsit jobban felmérni egy-egy iparág működését, akár úgy is, hogy „a buta parasztgyereket” apportra rendelik, hogy ugyan mondja már el, mit csinált az elmúlt 24 évben, és mit tud mondani a piacról, aminek működésébe éppen be kíván avatkozni a kormány. László elmondta, bármikor szívesen öltönybe bújik és elmondja ezt az íróasztal mögött ülő döntéshozóknak.

Rajtunk ne múljon, érdeklődés esetén szívesen megadjuk László elérhetőségét.

Már Fónagy János sem tartja túl jó ötletnek az állami ármeghatározást
Nem tartaná szerencsésnek a tűzifaár hatósági körbe sorolását Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Ugyanakkor leszögezte, az ügyben határozott lépésre van szükség, de ennek pontos módjáról még szakmai vita folyik. Azt mindenesetre nem tartaná szerencsésnek, ha a módosabbak „kandallófűtését” is segítenék. Ezért azt sem nevezte problémának, hogy a Tüzép-telepek lakossági tűzifa címén több tucat tarifát alkalmaznak például fajta, feldolgozottság és beszállítási távolság alapján. Közölte, szociális alapon nyesedékeket, gallyakat tartalmazó vegyes adagokat osztanak. Fontos szempontnak nevezte emellett a jórészt állami tulajdonú erdők gazdálkodási egyensúlyának megőrzését is.
Annak kapcsán, hogy lakossági szénfronton is a tarifák, szénfajták széles kavalkádjával találkoztunk, leszögezte: ez ügyben még ennyire kiforrott álláspontot sem alakítottak ki, zajlanak a szakmai egyeztetések. A piac közel négyötöde jobb minőségű importszén, egyötödét rosszabb minőségű mátrai lignit, illetve kisebb mennyiségben oroszlányi barnaszén teszi ki. Az államtitkár a hazai szén minőségére vonatkozólag leszögezte, régebben sem feltétlenül a szén, hanem a szénpor ragasztóanyaga tette a Magyarországon gyártott fűtőanyagot rendkívül környezetszennyezővé.
Népszabadság - 2013. 09. 21.



Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

13 komment

Címkék: tűzifa szén energiapolitika tüzép portfolioblogger tüzelőanyag-kereskedelem

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr35529876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔batyu♔ 2013.09.24. 11:00:30

Ebben mi a gond? Elég egyértelmű, hogy épp ez a két tüzelőanyag az, amelyik leginkább a segélyezés köréhez köthető, magyarul a TÜZÉP-es nyeli le az állami támogatás egyrészét. Óriási pénz van ebben.

Az a gond, hogy ha van valami innováció, rögtön megszólal a kórus, hogy azt nem lehet, abba tönkremegy az ország. A nemzeti dohányboltokban sem ment tönkre, sőt kihullanak a feleslegesek. Nálunk a volt trafik és a kisközért megmaradt, viszont a két dohányboltból az egyik már bezárt.
Azaz egy munkahely akkor mégis teremtődött, az más kérdés, hogy a közelben lévő LIDL haszna minimálisan kisebb lett.

Itt hasonló jelenség lesz, a maszek TŰZÉP-es haszna kisebb lesz, viszont több embernek lesz munkája, hiszen létrejön valamiféle állam által támogatott struktúra is.

Közgazdasági érvekkel pedig nem érdemes jönni, mert közgazdasági értelemben pld. rengeteg EU-s támogatási rendszer is nonszensz és mégis van, sőt hasznos is.

_most_ 2013.09.24. 11:14:57

@♔batyu♔: ez teljesen logikus, ha kisebb lesz a haszon, több embernek lesz munkája, vagy mégse :D

roli101 2013.09.24. 11:17:39

Az államilag támogatott struktúra a legpazarlóbb, legkorruptabb és legkevésbé hatékony dolog Magyarországon.
Persze amennyiben ez a cél, akkor tökéletes megoldás.

Legegyszerűbb lenne minden magáncéget államosítani és majd az elvtársak eldöntik, hogy ki ennyiért dolgozik, ki mennyiért adhatja a termékét. A következő ötéves tervben pedig rögzíteni lehetne a világgazdaság irányát is.

BSz 2013.09.24. 11:45:45

De ugye ha olcsón lehet venni legális forrásból, akárhonnan, akkor az rossz a feketegazdaságnak, nem? :-)

@♔batyu♔:
Ha nem érted, hogy egy demokráciában / jogállamban / kapitalizmusban miért gáz egy 40.000 embert foglalkoztató szektor szükségtelen újraszabályozása, akkor vagy dilettáns vagy, vagy az említett fogalmak szerinted fölöslegesek.

Értem én hogy a fiatalokat védeni kell, de ez nem magyarázza meg miért lehet napilapot meg fagyit venni a dohányboltba.

Igazad van a kisboltok még kihúzzák talán azt a pár évet, de majd ha a Ratkó korszak emberei nyugdíjba mennek (kisboltos kényszervállalkozók) pár év múlva, akkor megérzed milyen jó is a felosztó-kirovó nyögdíjrendszer.

pudliho 2013.09.24. 11:52:55

Egyszer nagyapám mesélte amit ő is a nagyszüleitől hallott, hogy valaki látott álmában egy becsületes tűzifa kereskedőt...

Az alapötlet nem lenne rossz csak sajnos a törvények megalkotása és a kivitelezése nem szokott olyan remekül sikerülni.

873ujr3rk 2013.09.24. 11:53:48

"nem baj, én nem dohányzom"

873ujr3rk 2013.09.24. 11:55:19

"aki akar ezután is tud cigit venni a nemzeti dohányboltokban. jobb is ha fiatalkorúak nem mehetnek be"

873ujr3rk 2013.09.24. 11:56:59

coming soon: tankönyvkiadók, gyógyszertárak

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2013.09.24. 11:58:16

Na elmesélem honnan lesz a tüzifa:
Az önkormányzat felkér egy "sikeres" vállalkozót bizonyos veszélyes fák kivágására. Ő ezt általában 70 eft /fa árban ki is vágja, majd a fát megtartja magának. Aztán 15000 Ft / köbméter áron megveheted tőle. Elfelejtettem, hogy neki ezzel nincs munkája, mert 3 feketén 5000 ft/nap áron dolgoztatott román vendégmunkás végzi a melót.

Szerintem ráfér itt is a rendszabályozás

Netuddki. 2013.09.24. 12:10:48

Ezt honnan vetted?
A don vitya mondta a kis szájával, hogy a szén és a fa nem monopólium ezért lófaszt fognak tenni ezek rezsicsökkentésével. Helyette lesz szociális faszállítás...

♔batyu♔ 2013.09.24. 12:12:07

@BSz: Aztán ha mégsem, bocsánatot kérsz? A kisbolt odáig is csak mutatóba árult cigit, nem kellene úgy csinálnod, mintha hirtelen a kisboltok lettek volna a legnagyobb cigiforgalmazók.

Miért ne lehetne újraszabályozni egy 40.000 embert foglalkoztató szektort, ha forgalma jórésze államilag támogatott? Elég nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés pontosan azt a célt szolgálja, hogy a szénre és fára jutó állami támogatás a lehető legkevesebb legyen, de a lehető legtöbb embert érintse.

Teljesen rendben való az a politika, hogy kényszerhelyzetben a szociális kiadásokat úgy növelik, hogy próbálnak olcsóbb beszerzési és forgalmazási megoldásokat találni.

♔batyu♔ 2013.09.24. 12:17:00

@_most_: Ostoba vagy te, ugyanis lehet ez akár teljesen logikus is, a mérték számít nem pedig az elv.

Ilyen alapon nem lehetne egymás mellett pld. 5 étterem.

roli101 2013.09.24. 12:22:15

Mikor értik már meg a fideszdroidok, hogy nem a szociális támogatás és a rezsicsökkentés a megoldás az emberek bajára.
Jól fizető munka kell és senkinek nem lesz probléma a rezsi kifizetése.
Minél több államosítás, rezsicsökkentés lesz, annál több ember lesz munkanélküli, tehát még jobban kell a rezsit csökkenteni, aminek folyománya az újabb munkanélküliek hada. Na ez az a spirál, amibe nem kellene belemenni.
Persze ez választási évben nem fog menni, mert csak a győzelem a fontos, amihez populista ígéretek szükségesek.
A magyar nép meg is érdemli a sorsát, ha mindig arra szavaz, aki a nagyobbat hazudja.