Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • JFK-alapítótag: @gigabursch: A kinai okfejtésedből látom,hogy ez nem a te világod. Ne égesd itt magad. Eredj másho... (2019.05.05. 18:21) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Ezt a cicuzást továbra sem értem. Amit kitudok számolni az adataidból az a két mennyi... (2019.05.05. 18:19) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Saját kitalált problémáidat ne velem próbáld megoldatni. Amúgy a kinaiaknak szóltál m... (2019.05.05. 18:01) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @Arcade Macho: A "cicuka" megszólítás értelmét megfejteni nem tudom, de azt sem, hogy miért követe... (2019.05.05. 17:58) Mennyire zöld a napelem?
  • gigabursch: @gigabursch: tehát 1000 km-n vesztesz 4000 V-ot és 10% Ampert. Mondjuk Kínától mondjuk Németorszá... (2019.04.29. 09:26) Mennyire zöld a napelem?
  • Utolsó 20

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (4) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (34) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (36) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (23) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IRENA (1) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) KEOP (2) keop (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (82) megújuló energiaforrás (29) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (48) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (62) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (75) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Mi történt a megújulók globális piacán?

2013.09.28. 09:23 Az Áram Ára


Sorra jelennek meg azok a hírek, amelyek a megújuló energiaforrások terjeszkedéséről szólnak. Nem könnyű számon tartani a globális fejlesztések mértékét, és nem is várható el senkitől, hogy tisztában legyen az aktuális számokkal, úgyhogy segítségképpen összegezzük az elmúlt időszakban bekövetkezett fő irányvonalakat és változásokat. Az elsősorban 2012-es teljes évre vonatkozó adatokat a REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) nevű, a megújuló energiatermelés terjesztésére létrejött globális hálózat tette közzé. Nézzük, mi minden történt tavaly megújulók terén a világban!

Miközben a szén és a földgáz ára a magasabb beruházási költségeknek köszönhetően megnőtt, a megújulók egyre olcsóbbak lettek, így a hálózatot is egyre nagyobb számban gazdagítják, ami a teljesítményhullámzás kiegyenlítéséhez is növekvő mértékben járul hozzá. Az elmúlt öt évben történő növekedéshez az energetikai szektoron belül a megújulók járultak hozzá a legnagyobb mértékben, közülük is leginkább a fotovoltaikus (évente átlagosan 60 százalékkal) és a koncentrált nap- (40%), illetve a szélerőművek (25%) telepítése volt folyamatban, szemben a jóval érettebbnek számító víz- (3%) vagy éppen bioerőművekkel (8%).

20130928_abra1.jpg
Az arányát tekintve is egyre nagyobb szelethez jut a zöldenergia. Míg 2011-ben az energiafogyasztás 19 százaléka volt neki köszönhető, addig 2012-re ez a szám 21,7 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy mára a Föld energiahasználatának több mint ötöde zöldenergiából származik, igaz ennek majdnem felét a biomassza teszi ki, amelyet leginkább a vidéki területeken használnak főzésre és fűtésre.

20130928_abra2.jpg
Növekedést könyvelhetünk el az elektromos hálózatot erősítő megújulók összteljesítményét tekintve is, egészen pontosan 1470 GW-ról beszélünk, ami az előző évhez képest egy 8,5 százalékos növekedés eredménye. Ennek legnagyobb részét a vízenergia teszi ki (990 GW, 26 százalékos növekedéssel), viszont a legnagyobb bővüléssel a szélenergia-források büszkélkedhetnek (39 százaléka a bővítéseknek). A fotovoltaikus kapacitás tavaly elérte a mérföldkőnek számító 100 GW kapacitást, amellyel megelőzte a bioenergiát, és a harmadik legnagyobb termelést biztosító megújuló lett a víz- és a szélenergia után.

20130928_abra3.jpg
Viszont azt meg kell jegyezni, hogy míg a megújulók kapacitása nagy ívű emelkedést produkál évről évre, az összes erőmű tekintetében az arány növekedése jóval lassabbnak bizonyul, mivel egyidejűleg több szén-, illetve szénhirdogén tüzelésű erőművet is telepítenek, illetve a nem-hagyományos energiaforrások kapacitása is jócskán elmarad a hagyományosokétól.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a beruházások korántsem tartották meg korábbi lendületüket. A bizonytalan politikai környezet és az állami támogatások csökkenése több meghatározott piacon, így például Európában, Kínában és Indiában is visszavettek a beruházási hullám erejéből. A fotovoltaikus rendszerek és a szárazföldi szélerőművek ára a méretgazdaságosságnak, a technológiai fejlesztéseknek és az egyes modulok és turbinák túltermelésének köszönhetően lecsökkent, viszont a gazdasági válság és a nemzetközi kereskedelemben észrevehető feszültségek új kihívások elé állították az egyes gyártókat, ami többek között konszolidációhoz, és új piaci mozgásokhoz vezetett. Az alacsony árral azonban a telepítők és a fogyasztók jól jártak. Elmondhatjuk tehát, hogy a megújulók egyre több ember számára válnak megfizethetővé, legyen szó akár a fejlett, akár a fejlődő országokról.

Mi a helyzet az egyes régiókkal?

A legmarkánsabb megújuló-kapacitással Kína, az USA, Brazília, Kanada és Németország rendelkezik, de egyre nagyobb sebességgel igyekeznek behozni lemaradásukat az ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai államok is. A legnagyobb fejlődő országok csoportosulása, a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság) például az összes nem-hagyományos energiaforrás több mint harmadát birtokolja, de ha nem számoljuk a vízerőműveket, még akkor is több mint a negyede az övék.

20130928_abra4.jpg
Ebben a viszonylatban az Európai Unió az éllovas, ugyanis 2012 végére körülbelül 44%-nyi szeletre tett szert a nem vízalapú megújulók tortájából. Ez annak is köszönhető, hogy a 2000–2012-es időszakban az összes újonnan telepített erőmű legalább fele megújuló energiát termel. Ez a szám 2012-ben elérte a 70%-ot, ami a nap- (37%) és szélerőművek (26,5%) magas arányából ered. Év végére az összes erőmű több mint harmadát tették ki.

A szél- és napenergia aránya olyan uniós országokban a legmagasabb, mint Dánia vagy Olaszország, ahol előbbi 30 százalékos részesedéssel, míg utóbbi 5,6 százalékkal járult hozzá. Németországban az elektromos hálózat 22,9 százalékban megújuló energiaforrásokból ered, ami azt jelenti, hogy nagyobb az aránya az ország gáztüzelésű, kőszén- vagy atomerőművekből származó energiájánál. Viszont a spanyoloknál, ahol a gazdasági recesszió erősen érződik, a megújulók aránya kismértékben csökkent, az elektromos hálózathoz a korábbi 33 helyett csupán 32 százalékkal járult hozzá, ami még így is szép eredménynek mondható.

20130928_abra5.jpg
Kínában tavaly először fordult elő olyan eset, hogy a szélerőművek számának növekedése megelőzte a szén- és atomerőművek bővülését, szám szerint 35,5 százalékkal. A naperőmű-bővítés még szebb adatokkal kecsegtet, ugyanis a tavalyi évhez képest négyszeresére nőtt a kapacitásuk. Ezzel Kína a világ megújuló kapacitásának egyötödével rendelkezik, ebből 229 GW vízerőművekből, és 90 GW egyéb megújulókból származó energia. Mindezek az ország elektromosságának 20 százalékát biztosítják. Az USA-ban az újonnan telepített, elektromos hálózathoz csatlakoztatott erőművek 50 százaléka megújuló- energiát termel. Ezt a számot leginkább a szélerőművek telepítése tolt feljebb, ugyanis minden más technológiánál kelendőbb volt az országban.

20130928_abra6.jpg
Amit még fontos megemlítenünk, hogy az EU-ban és több fejlettebb országban is egyre több háztartás és vállalkozás dönt úgy, hogy zöldenergiát termel. Az élen járó országok ebben: Japán, Németország és Finnország. Az egyik leginkább növekvő lakossági piaccal közülük is Németország rendelkezik, ahol 2006-ról 2011-re a zöldenergiát termelő lakosság 0,8 millió főről 4,3 millió főre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a háztartások tíz százaléka lakossági villamosenergia-szolgáltatótól szerzi be az energiát.

Természetesen a REN21 jelentése ennél jóval több információról beszámol, ami mellett mi sem szeretnénk elmenni, ezért a következőkben közelebbről is megnézünk egy-egy tényezőt, ami elősegíti a zöldenergia elterjedését.

Az illusztrációk a REN21 kezdeményezés 2012-es év trendjeit bemutató kiadványából származnak!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

2 komment

Címkék: napenergia szélenergia megújuló energiaforrás energiapolitika megújuló energia vízenergia portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr855537720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2013.09.28. 20:54:29

Nem latok fontos dolgokat a cikkben.
pl: kihasznaltsagi faktor, a valos eves atlagos teljesitmeny es a nevleges teljesitmeny aranya.
ez napenergianal 20% koruli, szelnel max. 40%, de pl nemeto-ban mindossze 18%, vizienergianal nagyon fugg a folyo vizhozamanak valtozasatol.
az atomnal 85-90%

Vagyis 4x annyi szel/nap kell, mint atom.

teddybear01 2013.09.29. 10:08:24

@Link elek: Kicsit több kell. Magyarországon a szélerőművek kihasználtsága körülbelül 17%, a naperőműveké kb. 10% éves szinten.
Ráadásul a megtermelt energiát nem az aktuális igényeknek megfelelően szolgáltatják, azaz valahogy ipari méretekben tárolni is kéne. Mivel ez pokoli drága infrastruktúrát igényel, inkább kiegyenlítő erőműveket építenek, de az tovább drágítja az "ingyenes zöld-energiát".
A vízerőműveknél a kihasználtság olyan 60-80% körüli, sokban függ a pillanatnyi vízhozamtól, és attól, hogy mi egyéb funkciója van annak a gátnak az erőművin kívül.(pl. öntözési vízellátás, hajózás segítés, stb.)