Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • JFK-alapítótag: @gigabursch: A kinai okfejtésedből látom,hogy ez nem a te világod. Ne égesd itt magad. Eredj másho... (2019.05.05. 18:21) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Ezt a cicuzást továbra sem értem. Amit kitudok számolni az adataidból az a két mennyi... (2019.05.05. 18:19) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @gigabursch: Saját kitalált problémáidat ne velem próbáld megoldatni. Amúgy a kinaiaknak szóltál m... (2019.05.05. 18:01) Mennyire zöld a napelem?
  • JFK-alapítótag: @Arcade Macho: A "cicuka" megszólítás értelmét megfejteni nem tudom, de azt sem, hogy miért követe... (2019.05.05. 17:58) Mennyire zöld a napelem?
  • gigabursch: @gigabursch: tehát 1000 km-n vesztesz 4000 V-ot és 10% Ampert. Mondjuk Kínától mondjuk Németorszá... (2019.04.29. 09:26) Mennyire zöld a napelem?
  • Utolsó 20

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (4) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (34) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (36) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (23) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IRENA (1) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) keop (2) KEOP (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (82) megújuló energiaforrás (29) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (48) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (62) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) Varró László (1) varró lászló (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (75) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Bazi nagy pusztában néhány cső: földgáztároló

2013.11.22. 11:16 Az Áram Ára


20131122_index_gaztarolo.jpgAz elmúlt napokban heves vita lángolt fel arról, vajon lesz-e elegendő gáz a tárolókban ahhoz, kihúzzuk velük a telet, esetleg egy jelentősebb importleállást vagy korlátozást. Holoda Attila, volt energiaügyi helyettes államtitkár népszavának adott nyilatkozata alapján a tárolók alig-alig vannak feltöltve: a 4,2 milliárd köbméter összes kapacitás alig 40 százaléka, 1,7 milliárd köbméter gáz van a tárolókban. A válaszreakció sem késett sokat, az MVM (illetve gáztároló leánya, a Magyar Földgáztároló Zrt.) tájékoztatása szerint közel 3 milliárd köbméter gáz pihen az ország tárolóiban.

Miként azt a portfolio.hu energetikai elemzője véleményében kifejtette, a félreértés adódhat abból, hogy a volt helyettes államtitkár a korábban E.ON tulajdonában lévő gáztárolókra gondolt. Ezeknek a kapacitása ugyanis valóban 4,2 milliárd köbméter. Ezen felül azonban van még a Szőreg-1 gáztároló is, amely a biztonsági tartalékkal együtt összesen 1,9 milliárd köbméter földgáz tárolására képes. Mivel azonban az MVM közleménye sem tér ki arra, hogy az MVM tárolóiban pontosan mennyi földgáz van jelenleg, lehetséges, hogy a "közel 3 milliárd köbméteres" jelenlegi készlet 1,7 milliárd köbméteren felüli része a Szőreg-1-ben található.

A MEKH adatszolgáltatása szerint – amely a Gas Storage Europe portál tájékoztató adataira épül – a számok azt mutatják, hogy Magyarország a baumgarteni régión belül a legnagyobb betárolt földgázkészlettel, 2,8 milliárd köbméter földgázzal rendelkezik jelenleg. Utána következik Ausztria 2,7 milliárd, majd Csehország 2,5 milliárd köbméterrel. A negyedik helyen Szlovákia áll 2,3 milliárd köbméterrel, a legkisebb mennyiséget, 1,8 milliárd köbmétert Lengyelország tárolja.

Azt, hogy kinek a számai fedik a valóságot, nem áll módunkban eldönteni. A mostani csörte viszont remek apropót szolgáltat ahhoz, hogy megnézzük, miként is áll a gáztárolás helyzete kis hazánkban. Jöjjön tehát Az Áram Ára blog kis földgáztároló-határozója!

Akkor a gáztároló egy hatalmas tartály a földben?

Nem. A földgáztároló nem más, mint egy korábbi kitermelésben már kimerült természetes földgázmező, egy olyan geológia alakzat, amelybe magas nyomáson vissza lehet sajtolni a földgázt. Azaz a kimerült (ez jelen esetben azt jelenti, hogy a gazdaságos kitermelhetőség határáig használt, tehát valamennyi földgázt még tartalmazó) gázmezőt kvázi újra feltöltenek gázzal. Magának a tárolónak igazából csak a „csapja” látszik a felszínen: földből kivezető hatalmas csövek, irányító épület, szivattyúk, irodaház. Az egész leginkább egy puszta közepébe telepített mini ipari park hangulatát sugározza.

A méretek érzékeltetéséhez pedig álljon itt egy kis anekdota. Jelen cikk szerzőjének volt szerencséje egyszer meglátogatni egy ilyen gáztárolót annak felavatásakor. Az egyik újságíró a telep bejárása során a következő kérdést tette fel a túrát vezető főmérnöknek: „A tároló akkor most itt van a telep alatt, mint egy nagy cső?” A főmérnök egy félmosoly kíséretében csak annyit mondott, hogy „Félig-meddig”. Majd körbehordozta tekintetét a pusztán, és rámutatott egy alig látható templomtoronyra, hogy valahol ott lenne az egyik széle a tárolónak, majd a másik irányba fordult, ahol a nagyjából 3-4 kilométerre futó bekötőutat szegélyező fák csúcsa látszott, és közölte, hogy körülbelül ott van a másik széle a tárolónak. Előre körülbelül 6-8 kilométerre nyúlik a kérdéses geológiai alakzat, míg hátrafelé körülbelül 4-5 kilométerre lehet a vége. A teteje pedig közel ezer méterrel a lábunk alatt van valahol – tette hozzá.

Minek nekünk gáztároló?

Két ok miatt: az egyik, hogy települések és lakossági fogyasztók ’70-es és ’80-as években történt erőltetett földgázhálózatra csatlakoztatása, valamint az ipari fogyasztók felhasználása miatt télen van egy jelentős fogyasztási igényünk, másrészt pedig az országba érkező szállítóvezetékek és a hazai kitermelés elég szűkösek. Tehát télen csak a vezetékekből és hazai földgázkutakból nem lenne fedezhető a fogyasztási mennyiség.

Számokban ez a következőt jelenti: jelenleg a gazdasági válság miatt kieső gyártási/fogyasztási kapacitások és a lakossági energiatakarékossági projekteknek és az alternatív fűtési megoldásoknak terjedésének köszönhetően egy átlagos téli napon az országos földgázfogyasztás 70 millió köbméter körül alakul. Ezzel a fogyasztási igénnyel szemben a tárolók nélkül a haza kitermelés körülbelül napi 10 millió köbméter körüli gázmennyiségét, az Ausztria felől érkező 6-7 köbméternyi földgázt, illetve az Ukrajna felől Beregdarócnál beérkező 36-38 millió köbmétert tudjuk felvonultatni. Ez összesen körülbelül 55-60 millió köbmétert jelent. A maradékot a tárolókból veszik ki abból a mennyiségből, amit nyáron betároltak.

És habár ma már a téli átlagos fogyasztás, 2007-2008 környékén ez még 80 millió köbméter körül alakult a magasabb ipari termelési volumennek és a lakossági nagyobb fogyasztásnak köszönhetően. Sőt, a 2009 januári gázválság során volt olyan nap, amikor a napi csúcsigény elérte a 92 millió köbmétert, igaz ehhez mínusz 10-14 Celsius fokok kellettek. Ennek a másik véglete, amikor a téli napok átlag középhőmérséklete 5-6 Celsius fok körül alakul, ilyenkor 50-52 millió köbméter földgáz fogy naponta.

Mennyi az annyi?

Magyarországon jelenleg ma már csak 6 (5+1) gáztároló üzemel. A hetedik, Maros-1 tárolót a MOL gyakorlatilag már nem használja, ugyanis a geológia sajátosságokból fakadóan a mindössze 150 millió köbméter mobilgázzal feltölthető tárolót a benne lévő földgáz nyomásának lecsökkenésekor rendszeresen elönti a víz.

Jelenleg tehát hat gáztárolóban, összesen valamivel több, mint 6 milliárd köbméter földgáz tárolására lenne lehetőség, igaz azonban, hogy ezt az elméleti maximum kapacitást mindenféle okok miatt már évek óta nem használják ki teljesen a cégek.

blog_tároló_ábra1_20131120.jpg

Éles vizsgahelyzet

Sokan kérdezhetik, hogy minek ekkora gáztároló kapacitások fenntartani. A választ érdemes két oldalról megközelíteni: az egyik még valamikor 2006 környékére nyúlik vissza, amikor az első orosz-ukrán gázvita, és az ebből fakadó magyar gázimport korlátozása után a kormány úgy döntött, hogy prioritást kell adni a stratégia készletek tárolásának. Ezt akkor nem csak biztonsági készlet tárolására terjesztették ki, de az energetikai cégeket is bátorították a bővítésre. Emellett a szállítóvezeték projektek kapcsán (Déli Áramlat és Nabucco) élt egy olyan elképzelés is a döntéshozók fejében, hogy Magyarországot a régió földgáz-központjává kellene tenni, ehhez pedig elengedhetetlenek a megfelelő tárolókapacitások. Hogy ez a terv azóta mennyit vesztett fontosságából, senki nem tudja, egyelőre még a vezetékekre is várunk.

Az, hogy a fejlesztés az ellátás biztonsága szempontjából nem volt felesleges végül a 2009 januárjában történtek igazolták. A feszült orosz-ukrán viszony ekkor fordult annyira élessé, hogy a Gazprom elkezdte korlátozni a gázért alig-alig fizető Ukrajnának szánt szállításokat, amelyre keleti szomszédunk úgy reagált, hogy előbb csökkentette a tőle nyugati irányba gázt továbbító vezetékeket, majd végül teljesen elzárta azokat.

Az országba először 2009 január elsején érkezett kevesebb gáz Ukrajnából a lekötött mennyiségnél, majd 5-én teljesen leálltak a szállítások. Ezt követően 15 napon keresztül csak a hazai kitermelés, a gáztárolók és a minimális nyugati irányú gázbeszállítás biztosította a hazai gázfogyasztást úgy, hogy közben az ipari üzemek egy részénél korlátozni kellett a fogyasztást.

Ez a tárolók szempontjából azt jelentette, hogy 2009. január1. és 4. között fokozódó mértékben növelték a kitárolást, majd január 5-től kezdve egészen 20-ig a rendszer napi 50-53 millió köbmétert biztosított a hazai fogyasztóknak, voltaképpen csúcskapacitáson üzemelt. Mindezt zökkenőmentesen, ami elsősorban a tárolót üzemeltető szakembereknek és a technikai megfelelő karbantartásának volt köszönhető.

És ha valaki legyintene, hogy az akkor volt, most meg most van, csak jeleznénk, hogy az orosz-ukrán energetikai (és politikai) hidegháború azóta is zajlik, sosem lehet tudni, mikor tekernek egyet a csapon a határon.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

2 komment

Címkék: földgáz portfolioblogger földgázár MEKH földgáztároló

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr735649100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

belepo 2013.11.23. 10:45:42

Hogy minek a gáztároló? A hadsereg, a polgári védelem, meg a devizatartalék minek? A válasz hasonló.

Egyszerűen megnézheted hol mennyi gáz van, sőt még a napi be- és kitárolási adatokat is. Ezek az adatok publikusak.Köbméterre kb 34 MJ/m3 értékkel számolhatod át.

Volt E.ON tárolók összesen: napi készlet és forgalmi adatok, letölthető xls

www.magyarfoldgaztarolo.hu/hu/Ugyfelek/Adatpublikalas/Lapok/default.aspx

Szőreg-1:Kapacitás, nominálási és forgalmi adatok xls-ben

www.mmbf.hu/hu/ugyfeleknek/aktualis/a_tarolo_toltottsegi_es_napi_forgalmi_adatai/

Strex 2013.11.23. 16:56:14

Hát khmm.

Ha mindkét adatpublikáció megfelel a valóságnak akkor (inkább 34,5 MJ/m3-el számolva) november 21-én összesen 2,7 mrd m3 volt a magyarországi tárolókban.