Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (1) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (64) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (3) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (32) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (33) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (21) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) KEOP (2) keop (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (75) megújuló energiaforrás (24) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (43) napkollektor (3) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (50) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (3) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (22) tecnhológia (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (72) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (1) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Dalban mondja el, mit gondol a paksi bővítésről

2014.02.27. 13:33 Az Áram Ára

 

Verselemzés Az Áram Ára blog módjára, avagy a költő ezzel azt akarta mondani…

blog_index_20140227.jpgMiután gyorsan előszedtük emlékeinket a gimnáziumi irodalom és művészettörténet órákról, gyorsan megerősítettük azon elgondolásunkat, hogy a művészember azt önti rímekbe – adott esetben faragja sziklába vagy éppen önti bronzba –, ami a lelkét leginkább nyomja, aktuálisan körülötte történik. Így volt ez az ókorban, az 1700-as években vagy éppen a múlt század utolsó évtizedeiben, és nincs ez másképp ma sem. Nem is meglepő, hogy már a paksi atomerőmű bővítése kapcsán is dal íródott. De mit akart mondani a költő?

Amikor meghallgattuk a Kozmosz együttes Atomcsend című számát, rögtön kibújt belőlünk a mélyre temetett bölcsész, és nekiálltunk verset elemezni. Szigorúan energiaszakmai szempontból, a napi aktuálpolitikát a lehető legkevésbé belekeverve az írásba.

De először ismerkedjünk meg magával a nótával:

Mit is akart ezzel mondani a költő?

Mint a jó gimnazista, haladjunk mi is sorról sorra.

A poéta általános, múltbéli képből indítva közelíti meg azt a jelenkori problémát, amelyet a vers központi elemének szán. Ez lenne a dalszöveg első sora: „Régen fontos volt, de manapság a szabadság csak lózung”. Ez egy szemléletes, ellentétes képeket a szemünk elé táró kezdés. Szinte látjuk magunk előtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeit, az 1956 őszén készült filmfelvételeket, amelyek harcos szellemiségével szemben áll a jelenkor, melyben már akkora a szabadság, hogy a rezsiharc révén elaltatott magyar energiafogyasztó nem is érti és értékeli például a szabad szolgáltatóváltás lehetőségének nagyszerűségét, a névlegesen szabad piacként működő, de valójában állami ármeghatározás által irányított egyetemes szolgáltatási szektor gyönyörűségét.

„Büszke arccal csúszunk házhoz a bőrt lehúzni rólunk” – ez már a költemény második sora, egyértelműen a kormányfő 2014. január 14-i orosz útját idézi, amelyen megállapodtak abban, hogy az orosz Roszatom építheti az új paksi nukleáris blokkokat. Ez volt az a villámlátogatás, amelyen aláírták azt a 10 milliárd eurós hitelszerződést, amelyről Lázár János büszkén azt mondta, hogy az elmúlt negyven év legjobb üzletét kötötte a delegáció. A szerződés részleteiről azonban a mai napig csak annyit tudunk, hogy az elkészült erőmű beüzemelése után fél évvel kezdődően, körülbelül 21 éven keresztül kell majd törleszteni, illetve, hogy a kormány állítása szerint a piacinál sokkal jobb feltételek mentén, négy kamatsávval - 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék - jött létre. Meg azt, hogy előtörlesztésre is lehetőségünk van.

„Csak menjen az áram az Audi-gyárban, és ki ne aludjon a pártszékházban a villany” – fogalmaz ezután a költő. Érzékletes képzettársítás ez a két sor arról, hogy mi vezérli a mostani kormányzatot energetikai kérdésekben. Röviden, bármit meg lehet tenni addig, amíg a teljes rendszer össze nem omlik, feszegetik is a határokat rendesen. Külön érdekes, hogy ebbe a képbe ipari fogyasztó és egyetemes szolgáltatásra jogosult „intézményi” fogyasztó is szerepel, szomorú viszont, hogy a lakosság (mondjuk Mari néni) kimaradt a felsorolásból. A sorok írója ezzel mintha azt sugallaná, hogy a kormány egyik kirakatba tehető és jelentős kommunikációs értékkel bíró (egyébként az átkos emútnyócévbe’ hazánkba csábított) zászlóshajó projektje, illetve a párt működésének fenntartás és energiaellátása fontosabb, mint a közel 3 millió lakossági fogyasztó ellátásának biztonsága.

nemethszilard_animgif_20140227.gif„Valaki rögtön posztol egy képet, amin a rezsi épp pusztul” – mutat rá a költő az elmúlt majd’ másfél év legfontosabb (egyetlen!) energiapolitikai intézkedéscsomagjának kormányzati magyarázatára. Ez lenne a rezsiharc. Habár a sorok szerzője nem nevezi nevén, mindannyian tudjuk, hogy ki a Valaki (lásd képünket a jobb oldalon).

„Egy nagy vezér, meg mellé még egy, Kádár 2 enni ad a medvének,
egy nagy vezér, meg mellé még egy, rossz közepén fekszünk a térképnek” – szól a refrén. Egyértelmű utalás ez Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egymásra találásának. Érdekes megfigyelni, ahogy a mű szerzője kerüli nevén nevezni az érintetteket – Kádár2 a regnáló magyar kormányfő azonosítására használt fedőnév, míg a Medve egyértelműen az orosz államfőt jelöli. Az „enni ad” kitétel pedig jó eséllyel azokra a zsíros háttéralkukra utalhat, amelyek az üzletkötést övezhetik.

A „rossz közepén fekszünk a térképnek” egy ezeréves népvezéri döntés vicces felemlegetése. A köznyelvben ezt legtöbbször úgy fogalmazzák meg, hogy „Árpád Apánk mehetett volna még egy 800 kilométert nyugat felé…”. Érdekes aktuálpolitikai áthallása a dolognak, hogy hazánk pont az Európai Unió azon végén terül el, amelyért már-már az orosz medve is harcba szállna, hiába vagyunk hát Európa közepén, az érdekszférák szélén fekszünk, tehát mégis a rossz közepén vagyunk a térképnek.

„Régebben még bűn volt, most már ünnep ez a szó (ATOM!),
csak az hazaárulás, ha más az eladó (BASZATOM!)” – utalás ez a két sor jelenlegi kormányzó párt első emberének pálfordulására. Orbán Viktor 2008-as elgondolása szerint elvetendő, aljas dolog az oroszokkal atomenergetikai együttműködésekről tárgyalni, most 2014-ben mégis sikernek értékeli azt, hogy az oroszok építhetik az új atomerőművi blokkokat. Ennek a strófának a második sora utal arra a legutóbbi hírre, amely szerint Mesterházy Attila ellenzéki politikus, MSZP-s pártelnök tárgyalt a francia AREVA képviselőjével, akik szintén indultak volna az erőműbővítési tenderen. A kormánypárti hangok szerint ez a találkozó felért egy hazaárulással. De akkor mi van a tényleges szerződéssel? – érződik ki a megfogalmazásból.

„Pragmatikus innen az összes bolt,
hát Nagymaros is mekkora ötlet volt?” – a szerzemény egy múltidéző képpel folytatódik, párhuzamot állít a rendszerváltás szimbolikus környezetvédelmi, gazdasági, energetikai elbukott projektje és a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán most aláírt szerződés között. Mint ismeretes a bős–nagymarosi vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A leállított fejlesztés és az azóta is húzódó vita a rendszerváltás legnagyobb fiaskójaként él a köztudatban, pedig a szakértők szerint a tervek szerinti megvalósulás előnyös lehetett volna a magyar félnek is.

„Legyen mégis Moszkva tér,
Újat álmodott…” – a költő ebben a részben pellengérre állítja a keleti nyitás politikáját, benne az atomenergetikai együttműködéssel együtt. Az „újat álmodott” szókapcsolat egyértelműen a 2008-hoz képest az országot irányító politikai erők gondolkodásában bekövetkezett pálfordulásra utal.

Egy nagy vezér, meg mellé még egy,
Kádár 2 enni ad a medvének,
Egy nagy vezér, meg mellé még egy,
Rossz közepén fekszünk a térképnek.” – következik ismét a refrén, erősítve az abban korábban megfogalmazott gondolatokat.

„Nem számolni, hinni kell,
a Békemenet számol a hisztivel” – szemléletes költői kép arról, hogy számtalan szakértő kritizálta már a szerződéskötést és a hitelfelvételt, de a döntéshozók szerint nekik kell elhinni a sok kritika ellenére is, hogy ez jó lesz (amit meg nagyon el akarunk hinni, az előbb-utóbb úgy is lesz, legalábbis majd agyunk úgy interpretálja számunkra). Felsmann Balázs problémásnak gondolja a hitel összegét, és azt az optimista felvetést is, hogy a blokkok 30 év alatt kitermelik a hitel törlesztését. Holoda Attila elsősorban a kormány által a fejlesztés szükségessége mellett elmondott érveket kritizálja. Érdekes, ahogyan ezekkel szembeállítja a költemény szerzője a kormány állításaiban és tetteiben való vak hitet, hiszen sokak szerint, amit a kormány tesz Paks ügyében, az a helyes. A békemenet említésével nevesíti is a polgárok ezen csoportját, miközben utal arra, hogy a Békemenet – tömegénél fogva – szükség esetén kész megvédeni, megóvni a kormány intézkedéseit.

„Mi vágjuk a dealt, jobb is ez így
Úgyis csak irigyek lesztek rá.
És ott állunk majd, amikor meghal
A Rezsiszörny, és ha mégsem
Egy hajszála se görbül senkinek
Budapest úgysem lesz Kijev” – zárul a következő szakasz, amelyet érdemes egyben vizsgálni. Egyfajta konspirációs hangulatot sugall ez a pár sor. A költő leszögezi, hogy a sok vakítás ellenére az emberek egy jelentős hányada érti, mi folyik a háttérben, tudja kik járnak igazán jól a megállapodással. Hogy mennyire, azt nem írja a szerző, de érzékelhető, hogy nem kis pénzről lesz szó, hiszen irigykedhetünk. A Rezsiszörny visszahozása a műbe utal arra a politikusi érvelésre, hogy az új blokkok felépítése hozzájárul a rezsiköltségek alacsonyan tartásához, míg a kreatúra halálának felvillantása azon érveket hozza ismét elő, amelyek szerint ez nettó baromság. A „Budapest úgysem lesz Kijev” értelmezése leginkább az lehet, hogy hazánk még mindig egy következmények nélküli ország (gondoljunk csak a nagy, de máig beteljesületlen elszámoltatási ígéretre).

„Ez itt az elit, atomot nekik
Az ott a jövőnk, éppen elcseszik
Ez itt az elit, atomot nekik
Az ott a jövőnk, éppen elcseszik
Ez itt az elit, atomot nekik
Az ott a jövőnk, éppen elcseszik
Ez itt az elit, atomot nekik
Az ott a jövőnk, éppen elcseszik,
Basszák meg.” - Ezek már a mű záró sorai. Az ismétlés eszközével hangsúlyozza a költő, hogy ez a szerződés – főleg a gyors tető alá hozása, és a hirtelen tálalása a közvélemény számára – jó eséllyel csak az elit (ország vezetése) egójának szóló intézkedés – elvégre ezzel is be lehet kerülni majd a történelemkönyvekbe. A jövőre vonatkozó sorok az ország sorsa feletti aggodalom keserédes megfogalmazása: ez elsősorban a hitelterhekre és a hosszú távú keleti elköteleződésre vonatkozhat, de az sem kizárt, hogy a költő megújuló energiaforrások melletti elköteleződése ihlette ezen sorokat. Az utolsó sor pedig a szerző reménytelenségében megfogalmazott véleménynyilvánítása.

Igazi l’art pour l’art ez a történet. És most nem feltétlenül a dalra (vagy a bejegyzésre) gondoltunk.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

7 komment

Címkék: atomenergia energiapolitika paksi atomerőmű villamos energia portfolioblogger Kozmosz Atomcsend

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr565835208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

belekotty 2014.02.28. 10:38:28

Hol a tobeor?

napelem... napelem.. rosz atom... putyin csücsök.. hazaárulás ... napelem...

hátmármindennicknévfoglalt 2014.02.28. 11:13:36

Inkább csak az elemelem működik... (Karinthy után)

Fulek 2014.02.28. 11:13:43

"Nem véletlen, hogy a Krímben ilyen sokan ragaszkodnak Oroszországhoz. A kétmillió lakosú félsziget 1954-ig Oroszországhoz tartozott, az Ukrajnában felnőtt akkori orosz pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov ekkor döntött úgy, hogy odaadja Ukrajnának. Hruscsov állítólag épp ebédelni készült, amikor megosztotta a párt többi vezetőjével az erről szóló tervét. A központi bizottság végül egy 15 percig tartó vita után elfogta a javaslatát.

A félsziget lakosságának 59 százaléka orosz, 24 százaléka ukrán, 12 százaléka pedig krími tatár, és ők különösen ellenzik az Oroszországhoz való közeledést, elsősorban történelmi okokból. A Szovjetunió létrejöttekor még a tatárok uralták a félszigetet, az 1917-ben kirobbant orosz polgárháború után pedig Kun Bélára bízták a bolsevik hatalom megszilárdítását, és a tatárokkal bántak a legmostohábban a Szovjetunió kisebbségei közül. A Rubicon egyik cikke szerint Kun Béla központi szerepet játszott a tatárok elleni etnikai tisztogatásokban, több tízezer ember haláláért lehet felelős. A szovjet gazdaságpolitika miatt több mint százezren haltak éhen, több ezer tatárt deportáltak, 1917 és 1933 között a tatárok fele meghalt."

Összefogás (lopott nevű) társaság szellemi előde!

www.origo.hu/nagyvilag/20140227-ukran-tuntetesek-a-krim-felsziget-szerepe-es-tortenelme.html

teddybear01 2014.02.28. 13:51:56

Ok, hogy néhány zenész véleményt nyilvánít egy közügyben. Joguk van rá, bár tudásuk a témakörben nem sok.

Paks2 szükséges. Pótolni nem nagyon lehet másként a lassan kiszolgált Paks1-et. Lassan neki is kell kezdeni a tényleges építkezéshez, mert nem szabad addig halasztgatni a dolgokat, amíg kifutunk az időből. Pláne, hogy van rá példa, hogy hogyan lehet elnyújtani egy közberuházást, ha épp az egyik hangadó politikai párt vezetőségének érdeke azt úgy kívánja.

Ami a baj Paks2-vel, az megint az Orbán-féle ügyintézés. Megint ugyanaz a forgatókönyv köszönt be, mint a Gripen-beszerzéskor. Megint egy ember döntött, a szakmai-társadalmi közösség véleményét ki sem kérdezve. Ráadásul nem is volt versenyeztetés és alaposabb, körültekintőbb kiválasztás az ajánlattevők között. Így semmit sem szokás venni.

teddybear01 2014.02.28. 14:03:08

@Fulek: Ennek semmi köze Pakshoz.

Különben a kelet-európai tatárok minden nemzedékben lerohanták és kifosztották a tőlük nyugatabbra és északabbra fekvő szomszédaikat. Nálunk is előfordultak, mint a törökök vazallusai. Az egésznek végül a cári idők orosz hódítása vetett véget.

A szovjet polgárháborúban tényleg súlyos veszteséget szenvedtek a krími tatárok, de ha tudnád a történelmet, nem csodálkoznál. A Krím volt a Kolcsak tábornok támaszpontja, amit súlyos harcok árán számoltak fel a vörös csapatok.

Viszont a II.VH. -ban megint a nyakunkba szakadtak a tatárok, a Vörös Hadsereg katonáiként.