Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (1) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (64) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (3) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (32) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (33) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (21) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) KEOP (2) keop (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (75) megújuló energiaforrás (24) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (43) napkollektor (3) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (50) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (3) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (22) tecnhológia (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (72) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (1) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

No para: biztonsági gáz és olaj van bőven

2014.03.08. 08:35 Az Áram Ára


Dr_Bártfai_Béla_web2.jpgA stratégiai gáztárolás terén Magyarország a régióban egyedülálló kapacitásokkal és készletekkel rendelkezik, igaz a földgázimportnak való kitettségünk is magasabb a környező országokénál. Az Ukrajnában zajló folyamatok egyelőre nem éreztetik hatásukat Magyarország nyersanyag-ellátásában; de a felhalmozott tartalékok egy esetleges krízishelyzet esetén is hosszabb ideig képesek minket megóvni attól, hogy komolyabb korlátozásokat kelljen elrendelni. A földgáz biztonsági készlet 30 napig képes hozzájárulni az ellátáshoz egy importleállás esetén, kőolajból, benzinből és gázolajból pedig 104 napi készletünk van. Ez utóbbit ráadásul olyan módszer szerint tároljuk, amit az EU legújabb direktívája az unió többi tagállamának is ajánl.

Az elmúlt hetek ukrajnai történései ismét előhozták a hazai energiaellátás biztonságának kérdéskörét: mennyit tárolunk, miből tároljuk és mennyi ideig lesz az elég, amit bespájzoltunk. Ezekre a kérdésekre sok más felület megadta mára válaszokat, viszont arról, hogy pontosan melyik szervezet felel a hazai biztonsági készletekért, ők mit csinálnak pontosan, és mit gondolnak a hazai készletezési folyamatokról és történelemről kevés szó esett az utóbbi időben. Mi viszont felkerestük az illetékes Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ), és beszélgettünk egyet a vezetőjével, Dr. Bártfai Bélával.

Essünk is túl a kötelező körön. Az ukrajnai helyzet az elmúlt napokban fokozódott, a napokban már arról lehetett olvasni, hogy a Gazprom a decemberi 268,5 dollár helyett 400 dollárért kapja a földgáz ezer köbméterét. Lassan mintha érne egy újabb csapelzárás. Felkészültünk?
Úgy gondolom, hogy igen. Jelenleg 651 millió köbméter földgáz van a stratégiai földgáztárolóban Szőregen. A mostani enyhébb időjárási viszonyok között, a hazai kitermeléssel, a kereskedelmi tárolókkal és a nyugati irányból érkező földgázzal hetekig ki tudunk húzni egy esetleges keleti importirányokat érintő kiesést.

Ki dönti el egyébként, hogy fel kell-e szabadítani a stratégiai gázkészletet?
Ez egy jogszabályokban szabályozott, összetett folyamat. Alapvetően az energiaügyekért felelős miniszter rendelheti el a készletek kiutalását. Ezt azonban mindig egy döntés-előkészítő feladatkörrel felruházott krízisbizottság ülése előzi meg. Ennek tagja a miniszter, az energiahivatal vezetője, a földgáz rendszerirányító képviselője, az MSZKSZ és még egyéb kormányzati tisztségviselők.
Szükség esetén ez a bizottság javaslatot tesz a felszabadítandó készlet mennyiségére, árára és a felhasználók körére. Ennek a javaslatnak alapján dönt a miniszter, amit követően a kedvezményezett egy már előre elkészített mintaszerződés alapján leszerződik velünk az engedélyezett földgázmennyiségre, ami a szerződés megkötését követően a rendszerirányító FGSZ számára eljuttat.
Ez egy elég szofisztikált rendszer, sok ellenőrzőponttal.

És nem is biztos, hogy egy adott helyzetben szükség lesz a biztonsági készletekre.
Így van, megfelelő külső körülmények fennállása esetén akár e nélkül a mennyiség nélkül is biztosítható az ellátás.

Mióta készletezünk földgázt biztonsági célokra is?
Először a 2006 környékén merült fel az ötlet, hogy az esetleges importleállások fedezésére valamennyi földgázt biztonsági célból, elsősorban a lakosság ellátására készletezni kellene. Ennek mentén létesült Szőregen első körben 500 majd 1200 millió köbméternyi stratégia tárolókapacitás.

Ez a fajta készletezés egyébként mennyire jellemző a régióban?
Nem igazán találunk stratégiai gáztárolókat a szomszédos országokban. Ebben a tekintetben egyedülálló az, amit Magyarország ezen a téren tesz.

Egyedülálló vagy felesleges? És itt most elsősorban a költségek oldaláról közelítjük a kérdést.
Csak annyira felesleges, mint például egy biztosítás. Ha szeretnénk, hogy valami probléma esetén se érjen bennünket nagyobb meglepetés, akkor azért tenni, áldozni kell. A földgáz esetében most a biztonságért köbméterenként körülbelül két forintot fizetnek a fogyasztók. Sőt a lakossági fogyasztók már nem is fizetik ezt a díjat. Ez a két forintos költség szerintem reálisan vállalható.

És mi a helyzet a kőolaj, benzin, gázolaj vonalon? Ott mekkora készleteink vannak jelenleg?
Nagyjából mindhárom esetében 104 napnyi korlátozás nélküli készletekkel rendelkezünk. Azaz mindenféle fogyasztási szankció nélkül ennyi napig biztosítani lehet az igények kielégítését ezekből. Ennek fele kőolaj, ami elsősorban a finomítói kapacitások miatt van, a másik fele pedig benzin és gázolaj. Ez utóbbiból a fogyasztási arányoknak megfelelően kicsit többet tárolunk, mint benzinből.

Ezek a készletek hol vannak?
Az ország több pontján, éppen amiatt, hogy fennakadás nélkül lehessen kiszolgálni az egyes régiók igényeit. Található készlet Százhalombattán, Vámosgyörkön, Celldömölkön, Pétfürdőn, Tiszaújvárosban és Mádon is. A készletek kicsivel több mint felét saját létesítményekben tároljuk, a többinek béreljük a tárolót.

Mitől függ, hogy melyik tüzelőanyagból, mennyit tárolnak?
Ez a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásainak megfelelően, az uniós előírások mentén alakul. Ezek alapján minden uniós tagállamnak az előző évi fogyasztási adatokat alapul véve minden évben legalább 90 napnyi biztonsági készlettel rendelkeznie kell. Ennek meglétét igen szigorúan ellenőrzi az EU és a Nemzetközi Energia Ügynökség is. Számszakilag nem mindig ugyannyi a készlet, hanem évről-évre alakul. Ha pótolni szükséges a meglévő tartalékot, akkor vásárolunk, ha több a tartalék, mint ami szükséges, akkor értékesítünk a készletekből. Ez egyébként eltérő a földgáztól, hiszen ott minden állam saját hatáskörben dönti el, hogy szüksége van biztonsági készletekre

Ezzel ki is nyitottunk egy érdekes témát: miként alakul a tárolás üzleti modellje?
Tekintettel arra, hogy ennyi energiahordozó beszerzése – a földgázé és a folyékony szénhidrogéneké együtt – hatalmas kiadást jelent, ezt csak hitelből tudjuk megoldani. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terméket hitelből megvásároljuk, majd a bevételeinkből ezt a hitelt finanszírozzuk, fizetjük a kamatokat, a tőkét pedig a készletek esetleges értékesítéséből rendezzük.

A magyar gyakorlatot ajánlja az EU a folyékony szénhidrogének biztonsági készletének kezelésére a tagállamoknak
A tavaly hatályba lépett, folyékony szánhidrogének stratégiai készletezéséről szóló uniós direktíva előnyeinél fogva a magyar – nem piaci, non-profit elven működő külön társaság általi tároltatás – modelljét javasolja a tagállamoknak. Ennek esetében ugyanis egy piaci befolyásolástól mentes, a költségeket alapvetően a fogyasztás arányában egyenletesen szétterítő működési modell mentén, a legkisebb költségek figyelembe vételével lehet elvégezni a szükséges biztonsági készletek tároltatását.
A magyar mellett egyébként még két modell működik jelenleg erre a feladatra. Ezek közül az egyik az, amikor az állam, illetve egy állami vállalat, végzi a készletek kezelését. Ennek hátránya, hogy így a költségek minden esetben az állami költségvetést terhelik. Ilyen modell működik többek között Szlovákiában és Horvátországban is.
A másik modell alapján a piaci szereplőket terheli a tároltatás kötelezettsége, amely ugyan a költségek tekintetében kíméli az államot, de a beruházások költsége így is beépül az árakba. Hátránya még, hogy így az ellenőrzés nehézkes, sok esetben a készletek elaprózva kerülnek tárolásra.

Ha jól értem, akkor az MSZKSZ egyfajta finanszírozás-kezelő szervezet. Mekkora hitelállományt kezelnek?
Így van. Voltaképpen egy pénzkezelő és tároltató központ vagyunk. Ehhez igazodik például a munkatársaink létszáma is, összesen 12 dolgozunk a szövetségben. Nagyjából 300 millió eurónyi hitelállományt menedzselünk több – akár 7-10 bankon – keresztül.

A kamatok finanszírozásának hátterét miként teremtik elő?
Az üzleti modellünk elég egyszerű. Mi egy nonprofit szervezet, ahogy a nevünk is mutatja, szövetség vagyunk. A szövetségnek van egy tagsága, amelyik forgalomarányos tagdíjat fizet. Ez a földgáz esetében most 2 forint körül alakul köbméterenként, a benzin és a gázolaj literje után pedig három forint körüli összeg. Így évente körülbelül az olaj esetében 15 milliárd forint a földgáz után pedig 17-18 milliárd forint bevételünk van, amit a készletek finanszírozására, a saját tulajdonú tárolók üzemeltetésére, az egyéb tárolók bérleti díjára illetve a működésre költünk.

Jelenleg mekkora a tagság?
Körülbelül 60 tagunk van, de ez évről-évre változik valamennyit, hiszen egy adott évben csak annak kell tagként belépnie a szervezetbe, aki az előző évben valamekkora mennyiséget forgalmazott a tárolt energiahordozókból.

Új beruházásokat terveznek egyébként?
Jelenleg nem. Nyugodtan mondhatom, hogy stratégiai készletezés tekintetében infrastruktúra, finanszírozás és működési modell kapcsán is biztosak a pozícióink.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Szólj hozzá!

Címkék: kőolaj üzemanyag földgáz energiapolitika portfolioblogger nemzeti fejlesztési minisztérium MSZKSZ Biztonsági készletezés Bártfai Béla

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr695848709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.