Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • Viszlát és kösz a halakat: @nemecsekerno_007: az energiaigénye növekszik csak sajnos nem csak akkor kell ezt az igényét kiszo... (2018.12.05. 15:24) Áramot terem a magyar termőföld?
  • Viszlát és kösz a halakat: @igazi hős: "Paks is megy," Ja úgy könnyű napelemet tervezni, hogy tartunk mellé egy atomerőművet... (2018.12.05. 15:20) Áramot terem a magyar termőföld?
  • Viszlát és kösz a halakat: @igazi hős: "Akár PaksII, akár a vele összemérhető ~8GW-nyi napelempark" Ezt ugye csak viccből ir... (2018.12.05. 15:03) Áramot terem a magyar termőföld?
  • Viszlát és kösz a halakat: @igazi hős: "tározós erőművel pedig gyakorlatilag is. Lásd Ausztriát." Már csak a megfelelő hegyek... (2018.12.05. 14:58) Áramot terem a magyar termőföld?
  • nemecsekerno_007: Fejlesztik a nagyfeszültségű rendszert is: Egyébként meg bármibe invesztálni drága :) De a naper... (2018.12.05. 14:00) Áramot terem a magyar termőföld?
  • Utolsó 20

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (64) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (3) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (32) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (33) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) európai unió (6) Európai Unió (1) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) fellegi tamás (3) Fellegi Tamás (1) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (22) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) KEOP (2) keop (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (76) megújuló energiaforrás (26) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (44) napkollektor (3) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (52) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (3) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (22) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (72) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (1) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Áramot terem a magyar termőföld?

2018.12.04. 10:35 Az Áram Ára

 azaramara_aramot_termel_a_magyar_fold_index.jpg

Az utóbbi időben gombamód termi a magyar szántó az áramot. Hétről hétre érkeznek a friss hírek arról, hogy ennek és annak a településnek a határában egy újabb naperőmű emelkedett, emelkedik ki a földből. Monor, Szügy, Balatonberény, Domaszék – csak hogy néhányat említsünk azon települések közül, ahol vagy már működik, vagy éppen most építenek erőművi méretű fotovoltaikus rendszereket. A napokban több médiafelületen jelent meg cikk napenergetika témában, ezek egy része azzal foglalkozott, hogy külföldi befektetők írtak alá szándéknyilatkozatot egy 750 megawattos naperőművi beruházás magyarországi megvalósításáról, amely kapcsán ki is emelték, hogy ez a projekt, amennyiben megvalósul, legalább 12 négyzetkilométernyi területet fog elfoglalni a szent magyar anyaföldből. Ha pedig a legújabb hazai napenergetikai célkitűzést – a korábban kiadott mintegy 2000 megawattnyi engedélyt további 3000 megawattnyi fotovoltaikus kapacitás megépítését – is figyelembe vesszük, akkor már több mint 50 négyzetkilométernyi hazai termőföld elfoglalásáról kell beszélni.

A fentiekből is kitűnik, hogy sok helyen búza, kukorica, répa és paradicsom helyett hamarosan áramot terem majd a föld. Kérdés csak az, hogy jó-e ez nekünk. A magyar termőföld hívei szerint a folyamat káros, hiszen a termőföld szent és sérthetetlen, a megújuló energiaforrások elkötelezett támogatói viszont támogatják ezeket a fejlesztéseket. A szakértők viszont megoszlanak a kérdésben. Ássunk tehát a mélyére kicsit annak, hogy kell-e nekünk szántó és legelő helyett napelempark inkább!

Mennyit is ér a termőföld?

Köztudott, hogy a magyar termőföld minőségét hivatalosan aranykoronában határozzák meg, amely egységnyi területű föld tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója (akit érdekel a számítás módja, az itt talál bővebb információkat). Magyarországon 1 hektár föld aranykoronában kifejezett átlagos értéke 19. Gyengébb minőségű földnek számítanak a 0 és 17 aranykorona közé esők, jónak a 17 és 25 közöttiek, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál nagyobbra osztályozott területek. A földek besorolását a földhivatalban tartják nyilván, illetve az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetik.

Ez eddig tiszta… illetve a számunkra fontos megközelítésben annyira nem is, hiszen egy közel 150 éves érték-meghatározó rendszerről beszélünk, amely sok tekintetben ma már elavultnak tekinthető. Egyrészt az elmúlt 150 évben egyes területeken a földek termőképessége a talajerózió vagy éppen a gépesítés és vegyszerhasználat miatt folyamatosan változott, csakúgy mint a termesztett növények hozamképessége vagy éppen a birtokfelosztás és a településkörnyéki földek tulajdoni és használati rendszere. Nem véletlen, hogy már a rendszerváltás környékén kidolgoztak egy, a modern termelési követelményeknek jobban megfelelő 100 pontos értékmeghatározási rendszert, amiből végül semmi nem lett.

A fentiek mentén könnyen leszűrhető, hogy korántsem biztos hogy „ér” annyit a föld a mezőgazdasági termelőknek, mint amennyit az aranykorona értéke sugalmaz.

Hova lehet és hova nem naperőművet telepíteni?

Mivel jelenleg nincs jobb hivatalos fokmérője a termőföldnek, jelenleg is az aranykorona érték alapján engedélyezik a jogszabályok, hogy egy adott településkörnyéki földterület kivehető-e a művelésből ipari céllal. E tekintetben teljesen mindegy, hogy az adott területen naperőmű, ipari park és logisztikai központ vagy éppen BMW gyár épül.

Egyrészt itt fontos kiemelni, hogy Európában a magyar termőföld jogszabályi védelme a legszigorúbb, azaz nem lehet csak úgy akárki kénye és kedve szerint ipari hasznosításra lebetonozni egy búzaföldet. Szerencsére elég egy ökölszabályt ismernünk anélkül, hogy mélyére ásnánk a jogszabályoknak, azzal kapcsolatban hogy milyen termőföldet lehet ipari hasznosításra a termelésből kivonni: egy adott település határában csak olyan területre lehet például logisztikai parkot, autószerelő műhelyt, gyárat vagy éppen naperőművet építeni, amely a településkörnyéki földek aranykorona értékének átlaga alatt marad. Tehát ha egy település külterületén a földek átlagos aranykorona értéke 15, akkor ennél csak kisebb aranykorona értékű területekben lehet gondolkozni.

Miért nem barnamező a zöld helyet?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért a zöldellő kukoricaföldre kell naperőművet építeni, ha tele van az ország volt szovjet laktanyákkal, repterekkel, leromlott ipari ingatlanokkal, melyeket másra hasznosítani úgysem nagyon lehet már. A válasz egyszerű: ezek a nagyméretű, összefüggő barnamezős területek állami vagy önkormányzati kézben vannak, amelyeknek hosszú távú bérlése egy befektető számára szinte lehetetlen – illetve lehetséges, csak nem éri meg. Ennek oka, hogy magáncélra állami és önkormányzati területeket csak 15+5 évre lehet magáncélra hasznosítani. Egy naperőmű élettartama pedig az építés és az elbontás között legalább 30 év…

Persze ott vannak még a már magánkézben lévő ipari területek. Ezekkel a naperőművi beruházások kapcsán viszont sok esetben problémák vannak – nevezetesen kicsik, drágák és nagyon kevés rendelkezik az országos villamosenergia-hálózatra való rákapcsolódást lehetővé tevő megfelelő csatlakozási pontokkal. A régi bányaterületek megoldást jelenthetnének a beruházók számára, ezeknek azonban a geográfiai és napsugárzási jellemzői kedvezőtlenek.

Sok kicsi vagy kevesebb nagyobb?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy az előirányzott célérték elérhető-e háztartási méretű, praktikusan háztetőkre telepített napelemes rendszerekből, vagy kisebb az ország területén szétszórt sok fotovoltaikus parkból. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal által közölt adatok alapján 2017 év végén az ország beépített teljes névleges naperőmű kapacitása megközelítette a 350 megawattot, amelyből mintegy 240 megawattot tettek ki a háztartási méretű napenergia termelők. A hazai célérték azonban ennek közel tízszerese, melynek reális megvalósulása nehezen képzelhető el a nagy kapacitású erőművek nélkül. Ezen felül a napelemparkok telepítési sajátosságaiból adódik, hogy a kisebb kapacitású jellemzően 1 megawatt alatti parkok fajlagos helyigénye magasabb a nagyobb kapacitású parkokhoz képest…

Végezetül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hazai napenergia termelés ilyen mértékű növekedése felveti az energiatárolás kérdését is – elsősorban a rendszeregyensúly biztosítása végett –, melyben a nagy kapacitású parkok szintén megfelelőbb partnerek lehetnek. Csak kicsikkel tehát nem megy.

És akkor most ott a fű se nő már?

Az ipari hasznosításra mezőgazdasági termelésből kivont földeken sokszor sajnos egyáltalán nem, vagy csak nagyon sok idő múlva fog újra fű nőni. Ez alól a kevés kivételek egyike a naperőművi energiatermelés. Aki látott már ilyen létesítményt (aki meg nem, az vessen egy pillantást erre a képre itt jobbra), az pontosan tudja, hogy egy napelempark esetében nincs szükség a terület lebetonozására, elég csak tartóoszlopokat leásni a földbe, és erre szerelik a paneleket.

A talaj termőképessége nem romlik, sőt – voltaképpen egy 20-25 éves pihentetésről beszélünk, pont mint a vetésforgó rendszerben az ugar esetében (hogy ez jó-e, nem kérdés, nem véletlenül hagyták már a 12-13. századtól kezdve a háromnyomásos földművelés elterjedésével is ugaron hagyni a földek egy részét) – még növekszik is. Ráadásul a kettőt az egyben szemlélet mentén működnek már olyan naperőművek is a világban, ahol a panelek tövében méhkaptárok állnak, vagy éppen alacsonyabb fényigényű növényi kultúrákat termesztenek.

Ehhez a szempontrendszerhez kapcsolódik még egy fontos tényező, nevezetesen az, hogy a naperőművek által lefoglalt területeknek alig több mint felét fedik a panelek, a többi a kiszolgáló infrastruktúra kiépítéséhez és a szükséges biztonsági lehatároláshoz szükséges, tehát biztosan megmarad érintetlenül.

32 komment

Címkék: napenergia megújuló energiaforrás termőföld portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr9514426670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.12.05. 07:58:15

Alapvetően a megtermelt energiához képest az elfoglalt terület elenyésző. A gond nem ez, hanem az, hogy ezek a napelemek télen gyakorlatilag alig termelnek áramot. Nyáron nagy a bőség, télen meg mennek tovább a fosszilisek. Ugyancsak van probléma az éjszakai-nappali ciklussal is, de azt - elméletileg - ki lehet egyenlíteni Pl. akkumulátorokkal.

]{udarauszkasz 2018.12.05. 07:59:01

Csomo olyan terulet van, ahova lehetne napelemparkot letesiteni, nekem most igy hirtelen a kolontari vorosiszaptarolo, es az azt korulvevo szennyezett terulet ugrik be. Na, ott biztos, nem a termofoldet foglaljak el a napelemek.

Medgar 2018.12.05. 08:06:59

@midnightcoder2: Elméletileg ki lehet, csupán megsokszorozza a beruházás árát sajnos.

]{udarauszkasz 2018.12.05. 08:15:47

@Medgar: Nekem a kamionban szuperkondenzatorokkal uzemelt a kis rendszer nyaron. A szuperkondi telep nagyjabol megduplazta, megharomszorozta a cucc hatekonysagat, mert alagutban percekig tovabb toltott, de ha fel-egy orara befelhosodott az ido, akkor is vidaman toltotte a telefont, mintha mi se tortent volna. Felhos idoben a napelemek mar pont szolgaltattak annyit, hogy a kondikon a fesz alig, vagy egyaltalan nem esett le, igy aztan egesz nap mukodott. Alagutbol kifele napsutes eseten par perc alatt ujratoltodott az egesz, mikozben meg a telefont is toltotte.

nemecsekerno_007 2018.12.05. 08:35:27

Nyílván a rosszabb minőségű termőföldre érdemes ilyet rakni, olyan is van elég sok. A jó minőségűvel csak óvatosan.

igazi hős 2018.12.05. 09:07:08

@midnightcoder2: "de azt - elméletileg - ki lehet egyenlíteni Pl. akkumulátorokkal." Akkuval elméletileg lehet kiegyenlíteni, tározós erőművel pedig gyakorlatilag is. Lásd Ausztriát.
Azt még a magyar döntéshozók is látják, hogy PaksII-höz (legalábbis akkor, ha lesz párhuzamos működés a jelenlegi erőművel) szükséges legalább egy prédikálószéknyi tároló kapacitás. Legfeljebb máshol épül meg és nem az MVM, hanem Mészáros lesz a beruházó. (Mármint, ha Pénztáros Lőrincet a saját nadrágján kívül bárminek is a tulajdonosának tekintjük.)

dhrbikes 2018.12.05. 09:35:17

Szent anyaföld?? :)

igazi hős 2018.12.05. 09:39:48

@Medgar: "csupán megsokszorozza a beruházás árát" Akár PaksII, akár a vele összemérhető ~8GW-nyi napelempark árát nézzük, a szükséges napi kiegyenlítő kapacitás költsége nagyjából 25%. (A Tesla 100M-os ausztrál erőműve 18 mrd Ft volt, még ez sem duplázná meg PaksII árát.)
És jelentősen növelné az ellátásbiztonságot. Ha nem olyan kormányunk lenne, aki az elmúlt 8 évben kirúgta a sámlit a gázos erőművek alól, trükkös terheket szórt ki az energiapiac és -ellátás szereplőire és ad hoc változtatta a KÁT/METÁR szabályozást, akkor üzleti alapon is épülhetne tározós erőmű.

Medgar 2018.12.05. 09:40:29

@]{udarauszkasz: És ki állította, hogy nem működik?

igazi hős 2018.12.05. 09:46:08

@nemecsekerno_007: Azonban csak oda érdemes erőművet rakni, ahol már most is van legalább 120 kV-os vezeték. 50 kV-ig simán beköthető a helyi, 20 kV-os rendszerre, de nagyobb erőmű csak a rendszerirányítói (MAVIR) 400/220/120 kV-os rendszerébe köthető. Azt meg nagyon drága és körülményes fejleszteni.
Ráadásul a naperőmű preferenciái hasonlók a növénytermesztéshez: sík vagy enyhe déli lejtés, sok napsütés, jó megközelíthetőség.

munkanélküli informatikus 2018.12.05. 09:57:09

Rengeteg óriási terület van önkormányzati tulajdonban, romos gyárak, laktanyák, stb. Az a baj, hogy ha felbukkan egy vállalkozó, akkor felcsillan szemük, hogy balek a láthatáron és olyan áron akarják bérbe adni, mintha a területen nem egy rengeteg pénzért eltakarítandó romhalmaz lenne, hanem a maga a Parlament.
A probléma másik fele, hogy egy telek hiába ideális, ha nincs nagyon közelben nagy energiájú villanyvezeték, akkor annak kiépítése elviheti a napelem-farm akár öt-tíz évi hasznát is.

midnightcoder2 2018.12.05. 10:04:51

@igazi hős: Értsétek már meg, hogy nem a napi kiegyenlítés a probléma, hanem az éves. Azt, hogy éjszaka nem süt a nap, vagy hogy pár napig felhős az idő, azt ki lehet egyenlíteni. De azt, hogy télen a nyári kapacitás kevesebb mint 20%-át tudják ezek az erőművek, már nem ilyen egszerű. És ezen elég nehéz változtatni, az egy négyzetméterre eső napenergia egy eléggé adott dolog. Erre két megoldás létezhet: vagy az egyenlítő környékére viszed a napelemet és onnan hozod ide a delejt, vagy az űrbe rakod a napelemed és hozod ide a delejt. Vagy kiraksz úgy 10x annyi napelemet mint amennyi delejt akarsz.

Shish Yakoo 2018.12.05. 10:15:53

A napelemes területeket legalább nem gyomirtózzák halott sivataggá.

KissGecihuszár 2018.12.05. 10:21:29

Mivel az elmúlt 3 évemet a "történelmi" NSZK-ban éltem le, mint villanyász, így volt "szerencsém" sk is megtapasztalni, milyen agrár szempontból kiváló -főleg Bayernben, de BW-ben is-területek több 100, esetenként 1000Ha-it foglalták el a fotovolti erőművek. Csakhogy odakint a legtöbb faluban volt 1-1 biogáz erőmű is, hiszen ahol folyik agrár tevékenység, ott ugye keletkezik szántóföldi növényszár, ahol állat van, ott keletkezik híg és/vagy almostrágya is, illetve a falu népe bőven termel kommunális szennyvizet, hulladékot, mely felsorolt végtermékek mindegyike kiválóan alkalmas az év 365 napjában, 0-24 óráig biogáz előállítására, mely biogázból -egyebek mellett- villamosáram is lesz és akkor még nem is említettük az ú.n .csúcs-völgy vízerőműveket, melyekhez nyilván hegyek, dombok kellenek (azért nálunk is akad szép számban hegyes, dombos vidék az országban),mely erőművek az éjszakai időszakban relatíve olcsó völgyidőszaki árammal felpumpálják a hegy tetején lévő hatalmas víztárolókba a vízet, melyet ugye a csúcsterhelési időszakban engednek lezúgni a völgyben lévő másik hatalmas víztároló "edénybe" ,így megpörgetve a turbinákat, ezzel áramot akkor előállítva, amikor erre a legnagyobb szükség van. Tehát, a megújuló áramtermelésről minden olyan ország esetében érdemes egyfajta mixként beszélni, ahol az adottságok miatt mindegyik -kivéve tán a szelet, mert az quasi non-stop csak Hazánk területének 7%-án érhető el, ezen terület kb. 30%-án vannak jelenleg "szélkerekek"- megújuló fajta reálisan elérhető, így kiküszöbölhető a túlságosan csak a nap, vagy a tulságosan csak a bio energiára történő bazírozás. Egyébként ezen energiatermelési potenciálokban épp az a legjobb, hogy az esetek szinte 100%-ban lokális igényeket lehet velük kiszolgálni, azaz a 10 és/vagy 20KV-os hálózatra termelnek, mely hálózat általában az egymáshoz közeli 2-3-4 falu áramellátását van hívatva szolgálni. Egyébként a biogáz erőmű áramon kívül ugye forró gőzt is előállít, mely távhő vezeték rendszer kiépítésével kiválóan alkalmas (lenne) az adott és amennyiben még marad szabad gőzkapacitás, a szomszédos falu köz, illetve lakóépületeinek fűtésére, így radikálisan csökkenthető lenne a barna szén, fa, egyéb, súlyosan légszennyező fűtőanyagokkal történő premanens levegőszennyezés, mely -főként az ország 3H-s térségeiben- mára súlyosabb mértékű, mint a fővárosi, illetve a "piszkos 12" csapatba tartozó megyeszékhelyek -zömében közlekedési eredetű- légszennyezése!

Medgar 2018.12.05. 10:21:31

@igazi hős: Ezeket a hülyeségeket honnan szeded? Számoljunk a kedvedért, az egyszerűség kedvéért paks tényszámait alapul véve:

A 2017-es termelés 16 097 GWh volt amit nagyon nagy jóidnulattal 13 000 GWp naperőmű fed le, de október-február időszakban így is összen 25-27% termelés realizáldna. Így a napi kiegyenlítéssel nem érsz el semmit hiszen télen ugyanúgy szükséged lenne alaperőművekre mivel a szükséges napi 44 GWd helyett lenne 16 GWh-d.

Arról nem beszélve, hogy az általad említett 100 MW erőművet paks (vagy a vele megegyező naperőmű) kb. 3 perc alatt töltené fel, így a napi kiegyenlítéshez kéne belőle 200 db ami 3 600 mrd Ft...

tamarisk 2018.12.05. 10:35:23

@midnightcoder2:

Van harmadik és működő megoldás is...

ANNYI napelem felület, amennyi télen IS elég energiát ad!

Nyáron meg egyszerűen nem lesz kihasználva csak 20-25%-ban.

Nem gond mert a napelem mostanra olcsó lett már csak 60 Ft/Wp nagy tételben.

Enni meg nem kér, elvan magában nyáron... nulla költséggel.

Bedi 2018.12.05. 10:49:56

Lehet egyszerre napelem és mezgaz. Vannak olyan napelemek, amik átengedik a növények által hasznosított hullámhosszú fényt. Kisebb hatásfok, de nem foglal el területet, lehet alatta növényeket termeszteni.

Jöhetnek a fóliasátrak helyett a napelemházak.

midnightcoder2 2018.12.05. 11:10:26

@tamarisk: "Nem gond mert a napelem mostanra olcsó lett már csak 60 Ft/Wp nagy tételben."

Hol ?

tamarisk 2018.12.05. 11:24:44

@midnightcoder2:

Bárhol... nézz rá az árakra.

Már kiskerben is 100+áfa körüli árak vannak.

midnightcoder2 2018.12.05. 12:02:03

@tamarisk: Én mondjuk inverter nélküli verziót nem találtam, de a komplett rendszer úgy 330 + ÁFA körül vannak ha jól látom.

tamarisk 2018.12.05. 12:18:18

@midnightcoder2:

Az drága.... 350-380 eFt/kWp bruttó, ha 4 kWp körüli vagy nagyobb.

50 kWp már bruttó 300 körül

DE a rendszer ára nem érdekes a TÖBBLET napelem esetén, amiről szó volt.

CSAK a napelem ára játszik és persze
- a tartóváz (~3 eFt/napelem)
- a földterület ára (elenyésző)
- némi munkadíj (1-2 eFt/napelem)
- némi egyéb apró költség

igazi hős 2018.12.05. 12:25:12

@midnightcoder2: "nem a napi kiegyenlítés a probléma, hanem az éves" De, a napi "kiegyenlítés" a probléma. (Úgy tűnik, a kiegyenlítés szót nem a szokásos értelemben használod: ezt nem arra mondjuk, hogy a termelés eltér a fogyasztástól vagy, hogy a fogyasztás hullámzik, hanem arra, hogy a fogyasztás eltér a tervtől. A rendszerirányítás csak ezzel foglalkozik.)
Mondok egy meglepőt neked: téli hajnalokon van a legnagyobb kapacitás felesleg. Pedig nem süt a nap és a szél sem biztosan fúj. Viszont a kapcsolt erőművek üzemelnek (különben hideg lenne a panelokban), Paks is megy, így simán 3,5-4 GW a termelés, a fogyasztás pedig simán 0,5 GW-tal kevesebb. Délutánra télen is megfordul a különbség. Az éves tervezés elég jól megy, van benne 50 év rutin. A felhasználói szokások (pl. klímahasználat) viszont gyorsan változik, ez a napi menetrendet borítja fel.

igazi hős 2018.12.05. 12:31:27

@Medgar: " általad említett 100 MW erőművet paks (vagy a vele megegyező naperőmű) kb. 3 perc alatt töltené fel" Először is gondolkodj és ha ennyire nem értesz hozzá, akkor ne írjál semmit. Ígérem, abban a percben, amikor tisztába kerülsz a teljesítmény (MW) és az árammennyiség (J, de itt inkább MWh) közötti különbséggel, folytathatjuk ezt az eszmecserét, de addig felesleges. Nem kell nekem hinned, menj el a MAVIR oldalára és nézd meg, mekkora kiegyenlítő kapacitások vannak lekötve és ténylegesen használva.

igazi hős 2018.12.05. 12:42:53

@tamarisk: "elvan magában nyáron... nulla költséggel" Nem, ha tényleg megcsinálnánk egy ekkora fejlesztést, akkor nyáron fizetnünk kéne a szomszédainknak, hogy vegyék át az áramunkat, ugyanis azt az áramot, ami egyszer bekerül a rendszerbe, azt el kell használni. Vagy elszállna a hálózati frekvencia, ami árt a hálózatba kötött gépeknek és a szomszédaink is rosszallanák. (Valószínűleg megoldható, hogy távolról megszakítsuk az inverterek szekunder ágát, de ez nem tesz jó az eszköznek, erre nincs felkészítve.)

tamarisk 2018.12.05. 12:44:04

@midnightcoder2:

Manapság ~140 millió egy 499 kWp napelem park... számolj!

~220 eFt+áfa/kWp

Azaz 7-8 Ft+áfa/kWh alapon termel áramot.

Paks meg úgy 14 Ft+áfa körül talán...

tamarisk 2018.12.05. 12:48:27

@igazi hős:

Jajjj butuska... a napelemben az szép, hogy NEM MUSZÁJ ám kivenni belőle az áramot!!!! energiát.

Elvan magában, terhelés nélkül is.
Nem lesz semmi baja.

Persze, ha még nem voltál 7.-es akkor ezt nem kell tudnod.

De ha voltál... akkor viszont segg buta maradtál fizikából, sajnos.

Tehát ne okoskodj bele abba amiről láthatóan fogalmad sincs!

tamarisk 2018.12.05. 12:52:46

@igazi hős:

"(Valószínűleg megoldható, hogy távolról megszakítsuk az inverterek szekunder ágát, de ez nem tesz jó az eszköznek, erre nincs felkészítve.)"

Miért irkálsz olyasmiről amihez totál hülye vagy?!

Nem kell semmit megszakítani, pláne nem távolról vazze!

Egyszerűen működik ez....

HA kisebb az igény mint amit a napelem tudna.

Akkor az inverter automatikusan annyit vesz ki csak a napelemből amennyi a fogyasztás a kimenő oldalon.

Ezt most is tudja minden inverter.
A háztetőkön látott napelemekhez tartozók is...

Kéne tájékozódnod, marhaságok kiötlése helyett.

nemecsekerno_007 2018.12.05. 14:00:05

Fejlesztik a nagyfeszültségű rendszert is:

Egyébként meg bármibe invesztálni drága :)

De a naperőművekbe viszonylag kis kockázat van, csak növekedni fog az energiaigénye az országnak...

index.hu/gazdasag/2018/11/22/egy_terkepre_rakta_a_kormany_hogy_miket_terveznek_az_orszagban/?fbclid=IwAR2Lwgai-BnWZ7eSJscdo6YP5zMjRx7DPzFCutBB2yIGc6BOWFimO-Y4Ofo

Viszlát és kösz a halakat 2018.12.05. 14:58:20

@igazi hős: "tározós erőművel pedig gyakorlatilag is. Lásd Ausztriát." Már csak a megfelelő hegyeket és folyókat kell beszereznünk hozzá valahonnan, hogy nálunk is tudjon az osztrák modell müködni.

Viszlát és kösz a halakat 2018.12.05. 15:03:37

@igazi hős: "Akár PaksII, akár a vele összemérhető ~8GW-nyi napelempark"

Ezt ugye csak viccből irtad?

Viszlát és kösz a halakat 2018.12.05. 15:20:38

@igazi hős: "Paks is megy,"

Ja úgy könnyű napelemet tervezni, hogy tartunk mellé egy atomerőművet. Mintha arról szoktak volna a zöldek ábrándozni, hogy paks NÉLKÜL látják el az országot napszéllel mert az atom az cunanorossz

Viszlát és kösz a halakat 2018.12.05. 15:24:35

@nemecsekerno_007: az energiaigénye növekszik csak sajnos nem csak akkor kell ezt az igényét kiszolgálni amikor épp süt a nap, párhuzamos erőműveket építeni és fenttartani meg nem annyira jó mulatság. Bár Mészáros és tsa rt nyilván örömmel épít pár gázerőművet backupnak államilag garantált haszonkulccsal.