Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (3) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (33) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (36) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (1) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) európai unió (6) Európai Unió (1) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (22) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) keop (2) KEOP (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (79) megújuló energiaforrás (27) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (46) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (57) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) Varró László (1) varró lászló (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (75) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Közösségi erőműveket a népnek!

2019.02.10. 10:54 Az Áram Ára

 

azaramara_kozossegi_eromu_index01.jpg

Mit tehet a nagyvárosi ember – főleg, amikor soklakásos társasházban lakik –, ha szeretné az energiatermelés területén is kivenni a részét a fenntarthatósági törekvések támogatásából? Klasszikus megoldás szerint vesz például egy megújulóenergetikai vállalat részvényeiből vagy kötvényeiből. És akkor, ha kézzelfoghatóvá szeretné tenni a hozzájárulását, ne adj isten, mutogatni szeretné barátainak, családtagjainak jófejségét? Beszáll mondjuk egy közösségi erőműprojektbe! Már amennyiben mondjuk Bécsben él…

Merthogy a bécsieket igencsak elkényezteti az élet ezen a téren, míg itthon valamirevaló közösségi erőműprojektnek tudomásunk szerint még csak a közelébe sem jutott egy vállalat sem. Pedig a modell sikeres, legalábbis ezt mutatja a bécsi példa, ahol a Wien Energie energiaszolgáltató nemrég fejezte be a 19. közösségi finanszírozású projektjét. A recept, legalábbis a hozzávalók szintjén, egyszerű: kell hozzá egy nyitott energetikai szolgáltató és egy elkötelezett városvezetés, megfelelő befektetni való pénzeszközökkel rendelkező magánszemélyek, akik befogadóak az energetikai fenntarthatóság irányába és nem utasítanak el élből minden új kezdeményezést, és persze megengedő jogszabályi keretrendszer.

Leginkább talán ez utóbbi: ennek kapcsán jó hír lehet, hogy erre-arra beszélgetve iparági szakemberekkel hallottunk olyan pletykákat, miszerint az energiaügyi tárca (jelenleg éppen az Innovációs és Technológiai Minisztérium) az energiastratégia felülvizsgálata kapcsán nézi a közösségi finanszírozású erőművek létesítést keretbe foglaló szabályozás megalkotásának lehetőségét.

Fontos kiemelni, hogy a megfelelő magyar szabályozás kialakítása sem garancia arra, hogy tömegestől épülnek majd ilyen erőművek. Nyugati szomszédunknál egy magyarnál érettebb energetikai, valamint tőke-és pénzpiac működik, amelyekbe egy ilyen termék mindkét szektor részéről illeszthető volt, ráadásul a közösségek saját maguk és jövőjük iránti elköteleződése is erősebb, mint azt itthon sokszor tapasztaljuk (a jól ismert magyar hozzáállás, ugye, a „majd ezt is jól ellopják”). A napelemes technológia elfogadottságát sem árt emelni, amire jó hatással lehetnek a közeljövőben megvalósuló, már létesítési engedéllyel rendelkező fejlesztések, amelyek a hazai iparágat is húzni fogják magukkal.

Mi a modell?

A sógoroknál alkalmazott modell lényege, hogy az ilyen jellegű befektetések iránt elkötelezett lakosok „befizethetnek” egy maximalizált összeget egy adott megújuló alapú erőmű finanszírozásához. Ezért cserébe évente befektetésarányosan egy meghatározott összeget kapnak „hozamként”, illetve a tőkegarancia elve mentén az adott befektetési időszak végére a befizetett összeget is visszakapják. Ez a gyakorlatban például egy naperőműves projekt kapcsán úgy néz ki, hogy Jürgen 950 euróért „megvehet” egy fotovoltaikus panelt a létesülő erőműhöz (maximum tíz darabot projektenként), majd évente bezsebelhet 1,5-2 százalék hozamot, az általában 20 éves ciklus végén pedig a szolgáltató visszavásárolja tőle a paneleket, kvázi visszafizeti a befektetett tőkét.

Amikor a Wien Energie 2010 környékén elindította a programot, mindenki legyintett, időközben azonban annyira rákaptak a bécsiek a közösségierőmű-építésre, hogy immáron 17 napelemes és két szélenergetikai projekt jött létre így az osztrák fővárosban.

De miért éri ez meg bárkinek is?

Kezdjük mondjuk a városvezetéssel. A városturisztikai (nem mosolyog, láttunk mi már mérnökembert ilyen látványosságért sokkal messzebbre is elutazni, a tőzsdeépületek iránt megszállott pénzemberről nem is beszélve) és kommunikációs értékeken túlmenően van természetesen gyakorlati haszna is egy ilyen fejlesztésnek, mégpedig az, hogy ezzel a megoldással minimális költséggel lehet csökkenteni a lokális emissziót, javítva ezzel egy adott városrész levegőminőségét.

A Wien Energie számára a CSR- és marketingérték (a bekezdés végén ott a cukiságvideó a városi naperőmű flórájáról és faunájáról, hörcsöggel, lepkével és madarakkal!) mellett leginkább a projektek finanszírozási könnyebbségét lehet értékként felsorolni. Ne feledjük, ha például telepítenek 2000 napelemtáblát mondjuk tokkal-vonóval együtt 2,5 millió euróért, akkor máris nem mindegy, hogy 1,8 millió eurónyi stabil finanszírozás előre megvan-e. A többit meg nullszaldóra kigazdálkodja valahogy a projekt a garantált átvételi árakból.

  

A lakosok számára pedig a racionális befektetésen túl (a 1,5-2 százalék éves megtérülés tőkegarantáltan a mai viszonyok között egyáltalán nem elvetendő nyugati szomszédunknál, főleg úgy, hogy az osztrák piacon most olyan – tessék megkapaszkodni – 100 éves futamidejű kötvényekkel kísérleteznek, amelyek egy évszázadra fizetnek 2,1% hozamot) ott van még a „Látod, kisunokám, a nagypapa is tett azért, hogy neked se kelljen a szmogban fuldokolnod!” érzés.

Szóval, lehet, hogy a közös lónak mégsem túros a háta…

 

16 komment

Címkék: napenergia energiapolitika zöldenergia villamos energia portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr314618100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Józsi01 2019.02.10. 17:45:46

Basszus ez milyen jó ötlet, de ebből a Pénztáros Lőrinc és a 40 rabló nem tud hasznot húzni. Ez csak a büdös parasztnak/prolinak jó. Úgy meg mi értelme??? :-DDD

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2019.02.10. 20:03:12

befektetési buborék, azért csinálják, hátha a megszállottak révén alacsonyabb hozammal tudnak 'kötvényt' kibocsájtani, és nem száll rájuk a tőzsdei felügyelet

az energetikai jelentősége... marginális

Ellenzéki Tüntető 2019.02.11. 09:38:18

Hát azért megnézném én erről egy-két szakértő véleményét mielőtt a parlament elé vonulok tüntetni hogy ilyet akarok.

"a közös lónak mégsem túrós a háta"

Túros, tehát sebes, sérült, kidörzsölt, fekélyes. Nem túrós, mert nem kerül oda túró. Ezt biztos még sokan le fogják írni, de hadd legyek az első.

énisfélek 2019.02.11. 10:05:45

Egy rakás hiéna csak ara vár, hogy százmilliós beruházásokba behülyítse az embereket a jövőbeli hatalmas haszon ígérgetésével. Aztán a megtérülési idő végén (30 év múlva?) vagy valóban elkezd dőlni a pénz a jelenlegi befektetők unokái számára, vagy kiderül, hogy a rendszer jelentős része sajnos költséges felújításra, cserére szorul...
Én a ház tetejét kiadnám bérbe egy energiakupecnek, a bérleti díj pl a villamos energia nagyker árához lenne kötve.

röf 2019.02.11. 10:36:15

"Nyugati szomszédunknál egy magyarnál érettebb energetikai, valamint tőke-és pénzpiac működik,..."
Ezt alátámaszthatnád valamivel. Főleg az "érett energiapiac" érdekelne.

molnibalage 2019.02.11. 10:47:25

Fenntárhatóság és napenergia egy mondatban? Lol...

gigabursch 2019.02.11. 11:09:25

Túrós... Az max apád hímtagja.
Túros, így rövid o betűvel.

túr => habos verejték, ill. sebesedés esetén gennyes váladék

tehát semmit nem túr fel, és nincs rajta túró sem.

S ne a helyesírás ellenőrző progiból indulj ki.

(bővebben: anyanyelvcsavar.blog.hu/2018/09/21/mitol_turos_a_lo_hata)

Mindamellett, hogy az egész cikk szerintem óriási blama - még ha van mögötte jó szándék is, de az biztos

Szakadás 2019.02.11. 11:12:46

Sajnos az áram nem olyan, mint a krumpli, hogy megtermelem, aztán árulom a következő termésig. Minden pillanatban pontosan annyi áramot kell termelni, amennyit fel akarunk használni.
Minden naperőmű kapacitás mellé ki kell alakítani annyi erőművi kapacitást, ami meg tudná termelni azt az áramot, ami nem jön ki a napelemekből, mert hirtelen beborult az ég.
Na most ez Ausztriában adott: ezek a kész dunai vízerőművek, de még ráadásul tudnak PSP-ket (pump storage power plant) is csinálni, mert vannak hegyeik.
Két lehetőség van: vagy Mo-n megcsináljuk a vízerőműveket, vagy minden közösségi beruházás szépen finanszíroz egy mini gázturbinás erőművet. Melyik tetszik jobban?

Kopasz Szuzukis 2019.02.11. 12:37:38

Nézzétek más aspektusból is a napelem telepítést.
Budapesten (is) nagyon sok lapostetős, sokemeletes épület van. Nyáron rendszerint a felső szint dögmeleg a lapostető miatt. Másrészt pont a nyári, nappali dögmelegben dübörögnek a háztartásokban a klímaberendezések, hűtő- és fagyasztószekrények. Mind-mind áramot fogyaszt. Ha megpakolnák a szükséges mennyiségű napelemmel a tetőt, több legyet ütnének egy csapásra. Ingyen áram a klímának-hűtőnek, és az épület tetőszerkezetét is árnyékolná. Nem feltétlen kell ehhez igénybe venni külső pénzpumpoló befektetési cégeket. Ezt akár a társasházi lakóközösség is telepíttethetné, saját társasházi tulajdon formájában.

molnibalage 2019.02.11. 12:44:14

@Kopasz Szuzukis: Nem ingyen áram, mert pénzbe kerül a rendszer lerakása. Lapos tetőre telepítve eleve odaversz a load factornak.

Ha csak légkondizni szeretnél vele, akkor olyan nevetséges megtérülési arány jön ki (30-40 év), hogy értelmetlen letenni.

A fekete színű PV cella nem világos, hogy mitől jobb, mint a fehér színű tető...

Jelenleg ott tartunk, hogy az államkötvény kockázatmentesen többet hozz, mint ebbe "befektetni".

nemecsekerno_007 2019.02.11. 13:37:23

Ha itt tömegesen elkezdenek villanyautózni akkor az isten napeleme se lesz elég, kb. kell majd egy Paks5 is vagy mindenki megtanul spórolni

midnightcoder2 2019.02.11. 14:26:51

@nemecsekerno_007: Pici gond a napelemmel, hogy télen a nyári teljesítményének úgy negyede jön ki belõle, mert hogy az egy négyzetméterre esõ napenergia is így alakul. Persze, ez az egyenlítõ környékén nem annyira gond.
De vagy sok-sok napelem kell, vagy télen a villanyautósok BKV-val járnak. Vagy marad az atom.

nemecsekerno_007 2019.02.11. 15:53:36

@midnightcoder2: Jaja, ezekre az "anomáliákra" próbáltam rávilágítani :)

Nyáron villanyautó, télen tömegközlekedés.
Legalább lehetne tervezni...

Az Áram Ára 2019.02.11. 16:24:50

@Ellenzéki Tüntető: @gigabursch: @s3pooler:
Köszönjük, javítottuk, holtig tanulunk! :)

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.02.11. 21:29:24

azért az sokatmondó, hogy mi az egyetlen amire reagált a szerző a kommentekből...