Számos tudósítás jelent meg az elmúlt időszakban arról, hogy milyen jelentősen csökkent az áramtermelő napelemes rendszerek ára világszerte, s hogy egyre többen ajánlják: ha valaki biztos befektetést szeretne, akkor annak a bankbetét választása helyett érdemes inkább napelemeket felszereltetnie háza tetejére. Kérdés persze, hogy mit mutatnak a számok, valóban csökken-e a napelemes rendszerek ára, s a forgalmazók milyen megtérülést kínálnak a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt fogékony fogyasztóknak?
A kérdés eldöntését segítheti az egyik területtel foglalkozó hazai szaklap, a Zöld Ipar Magazin által tavaly nyáron elvégzett, s idén megismételt felmérése eredménye. A lap szerkesztői arra keresték a választ, hogy a területen meghatározó szakcégek mennyiért kínálnak egy átlagos családi ház villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram megtermelésére képes, 3kWp teljesítményű komplex napelemes rendszert, tervezéssel, kivitelezéssel és engedélyezéssel együtt.
2012-ben az ajánlatok nettó 1,4 és 2,354 millió forint között változtak. Ehhez képest idén a hat megkérdezett forgalmazó 1,29-1,813 millió forintos nettó rendszerárakat adott meg, a végső rendszerárak tehát mintegy 10-25 százalékkal csökkentek a hazai piacon egyetlen év alatt. Ami pedig ugyancsak feltűnő volt: a prémium minőségre hajazó európai és japán napelemeket, illetve invertereket tartalmazó csomagok valamivel idén is drágábbnak bizonyultak a világpiacon villámgyors karriert befutott – ma már szintén távolról sem lenézett – kínai termékeket tartalmazó ajánlatoknál; ám az árkülönbségek jelentősen csökkentek. Ezzel együtt közeledett egymáshoz az ajánlatok műszaki tartalma is, legyen szó a garanciális feltételekről, vagy éppen az egyes termékek minősítéséről.
De mire is elég mindez? A forgalmazók által adott becslés szerint egy 1 kWp teljesítményű napelem éves szinten mintegy 1100 kWh áramot képes megtermelni Magyarországon. Ez a szakértők szerint egy konzervatív megközelítés, amelyet a magyarországi éghajlati viszonyok között nagy biztonsággal tudnak teljesíteni a napelemek, a nagyjából 10 százalékos rendszerveszteséget is belekalkulálva. (Az elmúlt két évben az átlagosnál több napsütést mérhettünk Magyarországon, így sok napelemes rendszer éves szinten kWp-nként 1200 kWh feletti mennyiségű energiát is megtermelt.) Emellett érdemes a földrajzi különbségeket is mérlegelni: amíg a hűvösebb, csapadékosabb Északi-Középhegységben egy 1 kWp teljesítményű napelemes rendszer évente átlagosan 1050 kWh áramot termel, az ország naposabb dél-keleti térségeiben ez meghaladja az 1150 kWh-t is hosszú távon.
Éves szinten tehát átlagosan mintegy 3300 kWh áram termelésével számolhatunk 3 kW-os teljesítményű házi naperőművünk esetén, az áramszolgáltatók pedig a hálózatba betáplált áramot – a 10 százalékos rezsicsökkentő intézkedést követően – mintegy bruttó 46 Ft/kWh-os áron számolják el, amíg annak mennyisége nem haladja meg a háztartás által onnan vételezett áram mennyiségét (praktikusan éves – oda-vissza – elszámolással kalkulálva). A kettőt összeszorozva éves szinten bruttó 151800 forint megtakarítást kapunk. A napelemes szolgáltatóktól kapott ajánlatok összegét felbruttósítva pedig 10,5-15 év közötti megtérülési mutatókat kapunk anélkül, hogy bármilyen pályázati támogatást felhasználtunk volna beruházásunkhoz.
Ezzel együtt az árak csökkenése ellenére sem olcsó mulatság még a napelem, néhány dolog mellett azonban nehéz szó nélkül elmenni. A számokból ugyanis még két dolog derül ki: az egyik, hogy amennyiben az EU és Kína között folyó kereskedelmi háború, vagy a napelem piac konszolidációja nem okoz túl nagy törést a folyamatokban, a napelemek ára 1-2 éven belül immár olyan szintre csökkenhet, hogy a magyarországi körülmények között is érdemes lesz bárkinek ezt az alternatívát választania. A másik, hogy ha nincs a rezsicsökkentés és a lakossági áramárak állam által elrendelt 10 százalékos csökkentése, akkor az olcsóbb rendszerek esetén már mostanra is a bűvös 10 év alá bukott volna a megtérülési mutató.
Tehát a hosszú távon is fenntartható rezsicsökkentésben gondolkodó fogyasztók és a megújuló energetikai iparág oldaláról nézve immár nem arra van szükség, hogy az állam támogatást nyújtson a beruházásokhoz, hanem csupán arra, hogy a piaci folyamatokba történő mesterséges beavatkozással ne akadályozza az új technológiák térhódítását.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek