Az Áram Ára

Szeptember másodikán igencsak izzadtak a MAVIR szakemberei és a magyar áramtőzsdén villamos energiát vásárló vállalkozások: habár a hidegfronti betörés mentén akár fagyoskodhattak is volna az érintettek, az osztrák és szlovák áramexport volumenének csökkenése és a hirtelen beindult román export majdnem üresre csapolta a hazai villamosenergia-rendszert. Habár a lakosság nem érezte a fenti együttállás közvetlen negatív hatásait, az aznapi vásárlók igencsak megszenvedték a hirtelen majdnem duplájára ugró áramárat, amely aznap 107 euró/megawattóra értéken tetőzött, és csak másnapra csökkent az átlagosnak mondható 65 euró/megawattóra értékre. Úgy tűnik, hogy az évek óta hangoztatott „a magyar villamosenergia-rendszerből mintegy 4-6 ezer megawattnyi kapacitás hiányzik” mantra mostanra a farkaskiáltáson túllépve ténylegesen éreztette hatásait, abban viszont egyre kevésbé bízhatunk, hogy ez egyszeri véletlen állapot volt.

Hiába azonban a globális iparági előretörés, itthon a szakemberek mégsem számítanak arra, hogy úton-útfélen gigantikus méretű akkumulátortelepek nőnek majd ki a földből. Amennyiben nem csak papíron él az elképzelés, hanem meg is valósul a Magyarországra tervezett, hatalmas mennyiségű – alsó hangon is 2-3000 megawattnyi – napelemparkos kapacitás kiépítése, akkor időszerű a hazai villamosenergia-rendszer hálózati stabilitását szolgáló lehetőségeket is számításba venni.

Az Egyesült Államok 2017-ben megválasztott elnöke rögtön az elnöki ciklus elején sokkolta a fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások híveit azzal, hogy bejelentette szakít elődje, Barack Obama Clean Power Plan programjával és visszaállítja a szénalapú áramtermelés uralmát az USA villamosenergia-iparában. Habár már akkor is sokan szkeptikusan fogadták az új elnök kijelentését, mára bizonyossá vált, hogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság eszmerendszere terjedésének valósága bedarálja az elnöki szenes terveket. Először 2019 áprilisában fordult elő, hogy a tengerentúlon a megújuló energiaforrásokból több áramot termeltek, mint szénből. Hiába no, az energiaipar világtendenciáival még egy amerikai elnök sem packázhat!

Az megvan, amikor a méhész és a napelempark-tulajdonos bemegy a kocsmába, majd egymás tenyerébe csapnak és azon morfondíroznak két sör fölött, hogy miként tudnák piacra dobni a közös méztermést. Nincs? Pedig egyre több kezdeményezés mutat abba az irányba globálisan, hogy valamiképpen összehozzák az agrárszektort és az erőművi méretű fotovoltaikus energiatermelést – nevezetesen az előbbi azon kiegészítő területeit, amelyek együtt tudnak élni a napelemekkel, sőt sok esetben még jól is járnak azzal, hogy biogazdálkodást folytathatnak a naperőmű területén. A két szektor tekintetében egyetlen közös metszőpontot találunk csupán, a termőföldet, amely akár tetszik, akár nem, hazánkban is egyre több helyen termel áramot kukorica helyett.

A kaliforniai UCLA egyetem kutatói reformálhatják meg a napelemes áramtermelést azokon a területeken, ahol a technológia legnagyobb ellenségét a panelekre rakódó hótakaró jelenti – legalábbis ezzel a hangzatos címmel jelentkezett be a nemzetközi sajtóban az amerikai kutatócsapat. A kását viszont sajnos nem eszik ilyen forrón. Hiába sikerült a kutatóknak egy olyan eszközt kifejleszteniük, amely képes magából a hóból villamos energiát előállítani, a gyakorlati haszna az eszköznek nem az ipari méretű villamosenergia-terelés lesz, a menetrendezés során viszont hasznos lehet a mostani felfedezés.

„A napelemes energiatermelés a lehető legzöldebb megoldás a villamosenergia-termelés területén!” – ha annyiszor kaptunk volna 1000 forintot, ahányszor ezt a mondatot hallottuk, akkor bizony ma már az egyszeri bloggernek sem kellene a megélhetésért reggel nyolcra munkába mennie. A fenti mondatba a minap is belefutottunk egy beszélgetés során, gondoltuk bele is ássuk magunkat a témába kicsit jobban.

Az International Renewable Energy Agency (IRENA) legfrissebb adatösszesítése szerint ma már a világ áramtermelésének a harmadát a megújuló energiaforrások biztosítják – a tavalyi évben telepített villamosenergia-termelő kapacitásokkal együtt a megújuló energiaforrások 2351 gigawattnyi kapacitáson osztoznak. A tavalyi év másik nagy eredménye, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák az új villanytermelő kapacitások kétharmadát adták.

Az elektromos hajtás térnyerését a globális autószektorban ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Öt-nyolc évvel ezelőtt a felhasználóknak még számos kompromisszumot kellett kötnie amikor megvásárolt egy villanyhajtású autó. Napjainkban már a kiszolgáló- és töltőinfrastruktúra fejlődése és a kényelem, biztonság és legfőképpen hatótáv tekintetében kompromisszummentes modellek megjelenése predesztinálja a technológiát arra, hogy hamarosan átvegye az uralmat a közutakon.

A múlt heti bejegyzés kommentjei között böngészve szúrt szemet, hogy keveredés van a napelemhez használt ásványkincsek és az akkumulátorokhoz használt anyagok terén. Nosza jött is az ötlet, hogy kicsit ássunk a mélyére annak, hogy milyen technológiák mentén, milyen anyagokból épülnek fel a napelemek a ma leginkább használt technológiákban. A bejegyzés közel sem lesz teljes és tudományos, de talán segít a laikusoknak is kicsit jobban eligazodni a fotovoltaikus technológiák között. Következzen tehát a napelemes gyorstalpaló laikusoknak!

Napokban jelent meg a hír, hogy az Európai Bizottság áldását adta a francia kormány azon kezdeményezésére, hogy egy támogatási rendszert dolgozzanak ki és indítsanak el az ország 40 éves és az idén leállítani tervezett atomerőművének részbeni pótlására tervezett 300 megawattnyi fotovoltaikus kapacitás kiépítésének biztosítására. A német-svájci-francia határ mellett fekvő fessenheim atomerőmű amellett, hogy a legöregebb nukleáris energiatermelője, az utóbbi években leginkább az üzemzavarok és leállások kapcsán került be a hírekbe. A francia kormány további jelentős lépésekre is készül a megújulók terén, hiszen az új energiastratégia szerint a megújulókapacitások 2029-re elérnék a 113 gigawattot. És ami a legnagyobb tanulság, hogy megfelelő támogatás és ösztönzés nélkül még a hanyatló nyugaton sem nagyon építenek megújuló erőműveket.

Mit tehet a nagyvárosi ember – főleg, amikor soklakásos társasházban lakik –, ha szeretné az energiatermelés területén is kivenni a részét a fenntarthatósági törekvések támogatásából? Klasszikus megoldás szerint vesz például egy megújulóenergetikai vállalat részvényeiből vagy kötvényeiből. És akkor, ha kézzelfoghatóvá szeretné tenni a hozzájárulását, ne adj isten, mutogatni szeretné barátainak, családtagjainak jófejségét? Beszáll mondjuk egy közösségi erőműprojektbe! Már amennyiben mondjuk Bécsben él…

800 millió eurónyi forrást szavaztak meg a tagállamok a napokban az Európai Bizottság javaslatára az európai energetikai infrastruktúra fejlesztésére. A forrásokat elsősorban a határokon átívelő, a tagállamok és európai régiók energiabiztonságát erősítő beruházásokra költhetik majd. A pénzből villamosenergia-hálózati, gázinfrastruktúra-fejlesztési, smart grid és széndioxid-szállítási projektek részesülnek. A támogatás forrását a CEF (Connecting Europe Facility) alapja biztosítja, amelyet kifejezetten a határokon átívelő fejlesztések támogatására hoztak létre.

A német Energiewende kapcsán jellemzően két vélemény szokott egymással ütközni: az egyik szerint a német energetikai forradalom megkerülhetetlen és szükséges volt, a másik szerint pedig a nagy német zöldülés csupán egy politikai humbug és igazából mindenki csak szív vele. Mint minden sarkos véleménykülönbség kapcsán, itt is alighanem valahol félúton lehet az igazság. A vitát eldönteni nem szeretnénk, viszont egy nemrégiben megjelent cikk kapcsán most elmondjuk, hogy mi mit gondolunk az Energiewende-ről.

A napenergia-hasznosítás egy meglehetősen szexi téma lett az elmúlt időszakban, nem véletlen, hogy mi is írtunk egy ilyen témájú cikket két hete. Viszont az utóbbi idők írásaiban szinte kivétel nélkül csak a napelemes rendszerekről írtak, írtunk, a napkollektorokról viszont egy szó sem esett, ami igencsak méltánytalan. Szóval most hatalmas meaculpázás mellett jöjjön egy cikk a napkollektoros technológia témakörében.

Amekkora robbanás várható az elkövetkező években az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő piac területén, legalább akkora felfutást jósolnak a szakértők az ezeknek a technológiáknak a villamosenergia-rendszerekbe integrálását támogató energiatároló rendszerek piacán is. Az előrejelzések szerint a 2017-ben globálisan regisztrált 12,73 milliárd dolláros piacméretről 2022 végére már egy 19,04 milliárd dollár értékű iparágról beszélhetünk. Ehhez fogható mértékű felfutást a legutóbbi években egyedül talán a fotovoltaikus piac produkált. Nem véletlenül – a két piac óhatatlanul kéz a kézben jár.

Az utóbbi időben gombamód termi a magyar szántó az áramot. Hétről hétre érkeznek a friss hírek arról, hogy ennek és annak a településnek a határában egy újabb naperőmű emelkedett, emelkedik ki a földből. Monor, Szügy, Balatonberény, Domaszék – csak hogy néhányat említsünk azon települések közül, ahol vagy már működik, vagy éppen most építenek erőművi méretű fotovoltaikus rendszereket. A napokban több médiafelületen jelent meg cikk napenergetika témában, ezek egy része azzal foglalkozott, hogy külföldi befektetők írtak alá szándéknyilatkozatot egy 750 megawattos naperőművi beruházás magyarországi megvalósításáról, amely kapcsán ki is emelték, hogy ez a projekt, amennyiben megvalósul, legalább 12 négyzetkilométernyi területet fog elfoglalni a szent magyar anyaföldből. Ha pedig a legújabb hazai napenergetikai célkitűzést – a korábban kiadott mintegy 2000 megawattnyi engedélyt további 3000 megawattnyi fotovoltaikus kapacitás megépítését – is figyelembe vesszük, akkor már több mint 50 négyzetkilométernyi hazai termőföld elfoglalásáról kell beszélni.

A New York-i Brighton Egyetem kutatói egy olyan baktériumokkal „hajtott” akkumulátort készítettek, amely könnyedén forradalmasíthatja a mikroelektronikát.

Elon Musk elektromos autókkal foglalkozó vállalata rövidebb névvel és átfogóbb tervekkel kezdi a 2017-es évet. Már nem csak az autóké a fókusz.

A Greenpeace éves jelentése szerint a technológiai óriások egyre markánsabban képviselik a fenntarthatóságot az energiahasználat tekintetében, és valószínűleg ez a tendencia a jövőben még hangsúlyosabb lesz.

Wyoming állam törvényhozói korlátoznák a megújulóenergia használatát, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítenék az állam szél- és napenergiával való ellátását.

2017. január 1-től a holland NS vasútvállalat egy magasabb szinten űzi a vasúti közlekedést: járműparkját ugyanis ezentúl szélenergiával hajta. Ráadásul a tervezettnél egy évvel korábban sikerült ezt véghezvinni.

Az Országos Atomenergia-hivatal jelentése szerint a paksi atomerőmű 3. blokkja engedélyt kapott a további üzemelésre, így a harminc évvel ezelőtt épült reaktor további 20 éven keresztül termelhet áramot Magyarországon. Hazánk ellátásbiztonsága szempontjából nagy érvágás lett volna, ha kikerül az energiatermelési portfólióból egy ilyen kapacitás. Az atomenergia általában biztos pont a nemzetek energiatermelésében, azonban a szél-és a napenergia mind hatékonyság, mind költségek tekintetében éveken belül megelőzheti a nukleáris energiatermelést.

A megújulóenergia-termelés kapcsán elsősorban a szél- nap és vízenergia jut eszünkbe, bár a biomassza erőművek is egyre elterjedtebbek, pedig a Földnek számos olyan – jelenleg – kiaknázatlan energiaforrása van, amire a technológiák fejlődésével a későbbiekben alapozni lehet az energiaiparban. Ugyan az egyes energiatermelési módszerek földrajzi adottságoktól függenek, a példáink közül egyik „energiaforrásból” Magyarországon is akad bőven, az alapanyagot pedig nagy előszeretettel termeljük.

A geotermikus energiatermelés új korszaka: áramtermelés magmával

Izlandon jelenleg egy forradalmi energiatermelési rendszert tesztelnek. Az energiatermelési forma a követi az egyre népszerűbb fenntartható energiatermelést. Az Iceland Deep Drilling Projekt (IDDP) nevet viselő rendszer 5 kilométer mélyre fúr a föld mélyébe a Thor nevű fúrótorony segítségével, ahol a folyékony magma hőenergiáját hasznosítja energiatermelési célból. A folyékony kőzetanyag hőmérséklete az 1000 Celsius-fokot is elérheti. A létesítmény a Reykjanes-félszigeten található, ami a vulkáni utóműködésről híres. Az üzem ugyan drágábban termel áramot, mint a közelben lévő svastengi geotermikus erőmű, azonban nemcsak az „áram árában”, de a hatékonyságában is megelőzi a klasszikus geotermikus erőművet.

Áramot szélből, még alternatívabb módon

A szélenergia a megszokott módon szélturbinákkal hasznosítható, egy új módszer segítségével azonban meglepő hatékonysággal használhatjuk ki a szél energiáját. A forradalmi megoldás a fák szélben történő mozgását aknázza ki egy szerkezet segítségével. Az Ohioban kifejlesztett technológia alapja az, hogy a szél által kiváltott természetes rezgéseket alakítja elektromos energiává.

Áramot szemétből

Aggasztóan hangzik, hogy Svédországban évente körülbelül 4,5 millió tonna hulladék keletkezik, ami viszont kevésbé ad okot a nyugtalanságra, hogy 99 százalékát újrahasznosítják valamilyen módon. Több mint 2 millió tonna hulladékból például elektromos áramot termelnek, az úgynevezett WTE (waste-to-energy) technológiával. Még az ételhulladéknak is megvan a helye, amiből biogáz üzemanyagot állítanak elő. A fenntarthatósági törekvéseikről híres svédeknél már 32 WTE erőmű üzemel, a technológia pedig annyira sikeres, hogy a skandinávok már nem gázolajat, vagy szenet, hanem szemetet importálnak a környező országokból, Norvégiától, Finnországtól és a britektől.

Németország eddig is erőteljesen támogatta a megújulóenergetikát, de a Reuters hírügynökség által kiszivárogtatott információk szerint eddigi terveik korántsem olyan intenzívek, mint a legújabb, „Klímavédelmi Terv 2050” elnevezésű programban szereplő célirányok. Annak ellenére, hogy a térségben nyáron a megújulóenergetikai kapacitások korlátozásokról szóltak a hírek, most úgy látszik, ismét az újabb egységek építése, az energiahatékonyság növelése és a közlekedés fejlesztése mellett tették le voksukat a döntéshozók. A kiépült energiaexportnak köszönhetően megtermelt zöldenergia akkor sem vész kárba, ha éppen nem tudják felhasználni, vagy eltárolni az energiatöbbletet.

Sokak nagy meglepetésére Donald Trump, amerikai milliárdosból lett elnökjelölt nyerte meg az amerikai elnökválasztást és így ő lesz a globális gazdasági hatalom első embere az elkövetkező négy évben. Külföldön és belföldön is sokan támadják a leendő elnököt többek között az általa képviselt energetikai kérdésekben is. Pedig amit Trump mond, azt már sokan mondták előtte korábban is: energiapolitikájának alapvetése ugyanis nem más, mint az, hogy megteremti az energiafüggetlen Egyesült Államokat. Mondjuk a víziót megvalósításába számos elnök bicskája beletört már, de erről majd a bejegyzés végén bővebben…

Trump nem mond mást, minthogy a piacnak kell eldöntenie, hogy milyen energiamix mellett tud megtérülően és fenntarthatóan működni az Egyesült Államok energiapolitikája. Ennek érdekében csak két dolgot hangsúlyozz. Egyrészt le kell bontani a bürokratikus akadályokat minden (és akkor még egyszer: MINDEN) technológia előtt, és hagyni kell, hogy a piac döntse milyen energiahordozóra és technológiára mekkora mértékben van szükség. Másodsorban fokozni kell a hazai erőforrások kiaknázását, ezzel teremtve munkahelyeket az országban. Nem akkora szörnyűség ez, hallottunk hasonlókat már egy kicsi közép-európai ország vezetőjétől is, és mégis van elég delej a konnektorban otthon és az irodában.