Az megvan, amikor a méhész és a napelempark-tulajdonos bemegy a kocsmába, majd egymás tenyerébe csapnak és azon morfondíroznak két sör fölött, hogy miként tudnák piacra dobni a közös méztermést. Nincs? Pedig egyre több kezdeményezés mutat abba az irányba globálisan, hogy valamiképpen összehozzák az agrárszektort és az erőművi méretű fotovoltaikus energiatermelést – nevezetesen az előbbi azon kiegészítő területeit, amelyek együtt tudnak élni a napelemekkel, sőt sok esetben még jól is járnak azzal, hogy biogazdálkodást folytathatnak a naperőmű területén. A két szektor tekintetében egyetlen közös metszőpontot találunk csupán, a termőföldet, amely akár tetszik, akár nem, hazánkban is egyre több helyen termel áramot kukorica helyett.
Kétségtelen tény, a magyar embert valamilyen szent kötelék kapcsolja össze a termőfölddel – habár a világ talán ezen a kategorizáláson már túlhaladt, még ma is szeretik sokan Magyarországot agrárországként aposztrofálni. Még akkor is, ha az ágazat 2018-ban a KSH adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 3,6 százalékát adta, a beruházási volumenből 4,1, a foglalkoztatásból pedig alig 4,8 százalékkal részesült.
Az adatokból is látszik tehát, hogy az ágazat sok esetben szent tehénként kezelt „eszközéhez”, a termőföldhöz, hozzányúlni energetikai célokra talán nem is akkora szentségtörés. Annál is inkább lehet talán ezt mondani, mert ha kicsit utána számolunk, akkor látszik, hogy még a mostanában bejelentett meglehetősen ambiciózus fotovoltaikus tervek (mintegy 3000 megawattnyi kapacitásról beszélnek a kormányzati szereplők) szántóföldi megvalósítása esetén is alig több, mint 5000 hektárnyi földterületre telepítenének napelemeket a fejlesztők. Az ország teljes területe egyébként 9,3 millió hektár, aminek 58 százalékán, összesen mintegy 5,4 millió hektáron zajlik valamilyen mezőgazdasági tevékenység.
És továbbra is csak az arányok érzékeltetésére: Csányi Sándor érdekeltségei 35 ezer, Mészáros Lőrincéi pedig 38 ezer hektárt birtokolnak (hogy gazdálkodnak-e rajta, vagy csak felveszik a területalapú támogatást, az is egy jó kérdés lehet). Ezekhez képest az országosan elszórt 5000 hektárnyi napelempark már igazán nem nagy tétel.
Főleg akkor, ha azt is számba vesszük, hogy a magyar energiarendszer az elmúlt hónapok adatai alapján a felhasznált villamos energia közel 30 százalékát importból fedezte. Mivel az áramellátás stratégia kérdés, nem lenne jó, ha esetleg ezt akár csak 2-4 százalékkal stabilan csökkenteni lehetne, mondjuk a fotovoltaikus fejlesztések révén?
Honnan ismered fel a távolból a napelemparkot? Méhek gyülekeznek felette!
És mi van akkor, hanem is kell teljesen elvonni a napelemparkok területét a mezőgazdaságtól? Merthogy a fotovoltaikus „erőművek” esetében éppenséggel ez is lehetséges. Számos nemzetközi projekt és kutatás bizonyítja, hogy a napelemparkok területén virágzik a flóra és a fauna. Mivel a terület háborítatlan, a vegetáció az évi 2-4 kaszálást leszámítva szabadon burjánzik mindenféle emberi beavatkozás nélkül. Ezek voltaképpen gyepes területekké vállnak: hasznosításuk történhet rétként és legelőként is. Az előbbi esetében a méhek, az utóbbi esetében részlegesen mondjuk birkák is birtokba vehetik a területet.
Az előbbiek esetében külön érdekes, hogy a napelemparkok területén jó esetben nincs vegyszerezés, amelyet egyébként az ágazatot 2018-ban sújtó tömeges méhpusztulás egyik legfontosabb okának tartanak a szakemberek. Márpedig a cukiságfaktort alaposan kimaxolja a virágos réteken, napelem árnyékában megbúvó kaptárokba visszatérő egészséges méhecskékről készült fotók.
Ezt pedig nemzetközi szinten is felismerték. Az USA Michigan állama például kifejezetten híres arról, hogy szigorúan óvja a termőföldet, hatalmas területek állnak állami védelem alatt, sok esetben a mezőgazdasági művelés legkisebb lehetősége nélkül. Nos, az állam kormányzója éppen a napokban szabadított fel 1300 hektárnyi ilyen földterületet napelemparkok létesítésére, mindössze egyetlen kikötést téve – a parkok területén kötelező „biogazdálkodást” végezni és méheket telepíteni a területre.
De jó példáért nem kell messzire menni, elég áttekinteni a sógorék Bécs melletti napelem farmjára,ahol évi közel egymillió kilowattóra zöldáram mellett száz kiló mézet is terem a föld.
Márpedig ezt – akár előírás szintjén is, mondjuk kötelezve a napelemparkok üzemeltetői a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködésre – itthon is elő lehetne írni. Néhány kaptár vagy birka, nemigen zavarja a paneleket abban, hogy áramot termeljenek.
Utolsó kommentek