Az International Renewable Energy Agency (IRENA) legfrissebb adatösszesítése szerint ma már a világ áramtermelésének a harmadát a megújuló energiaforrások biztosítják – a tavalyi évben telepített villamosenergia-termelő kapacitásokkal együtt a megújuló energiaforrások 2351 gigawattnyi kapacitáson osztoznak. A tavalyi év másik nagy eredménye, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák az új villanytermelő kapacitások kétharmadát adták.

Március utolsó napján publikálta az IRENA a tavalyi évre vonatkozó összesítését. A nemzetközi megújulóenergetikai ügynökség legfrissebb adatai alapján 2018 év végéig összesen 2351 gigawattnyi megújulóenergetikai áramtermelő kapacitást kapcsoltak hálózatra világszerte. A vezető technológia a vízenergia, az ilyen erőművekből – nem számítva a tározós erőművi technológiát (!) – összesen 1172 gigawattnyi kapacitás működik világszerte, a maradék kapacitások oroszlánrészén pedig a szél- és napenergia osztozik: az előbbiből 564, az utóbbiból 486 gigawattnyi termel áramot. A biomassza alapú áramtermelő egységekből 115, a geotermális kapacitásokból pedig 13 gigawatt működik. A tengerek és óceánok áramtermelő képességét kihasználó technológiákból fél gigawattnyi kapacitás létesült eleddig.

Éves bázison vizsgálva (2017 és 2018 viszonylatában) tavaly nagyságrendileg alig valamivel több megújuló alapú áramtermelő kapacitás létesült, mint az azt megelőző évben: összesen 171 gigawatt, ami 7,9 százalékkal haladja meg az egy évvel azelőtti értéket. Az éves bázisra vetített növekedési versenyt 2018-ban a napenergia nyerte, ebből összesen 94 gigawattnyi új kapacitás létesült, ami 24 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Ezt követi az szélenergia-termelő technológiák követik 49 gigawattnyi új kapacitással, ami a 2017-es növekedés mértékét 10 százalékkal haladja meg. A vízenergia növekedése 2, a biomassza alapú áramtermelésé pedig 5 százalékkal volt nagyobb tavaly a 2017-es értékhez képest – ezekből 21, illetve 6 gigawattnyi új kapacitást kapcsoltak a hálózatra 2018-ban.

És mivel egy ábra többet ér ezer szónál, jöjjön most egy jó kis grafika a megújuló alapú áramtermelő kapacitások földrajzi megoszlásáról!

Hogyan állunk itthon?

Nem olyan fényesen. Habár a teljes energiafelhasználás tekintetében – azaz ideszámolva az áramtermelés mellett a fűtést és a közlekedést is – már elértük a 2020-ra kitűzött célokat, a megújuló alapú villamosenergia-termelésben eléggé le vagyunk maradva. Míg az Európai Unió összesítve a teljes villanyfogyasztásának közel 30 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból tavaly, addig Magyarországon ez az arány valahol 7-9 százalék körül mozgott – legalábbis az EuroStat adatai alapján.

E tekintetben persze az elkövetkező 2-5 év jelentős változásokat hozhat, hiszen elég csak arra a közel 2000 megawattnyi fotovoltaikus kapacitásra gondolni, amely megkapta a KÁT-engedélyeket és jelenleg is tervezés, engedélyeztetés vagy éppen már a megvalósítás fázisában állnak. Ráadásul a nemrégiben megtartott, napi.hu által szervezett energetikai konferencián a MEKH képviselőjének részéről elhangzott, hogy 2030-ra akár 6000 megawatt is lehet a beépített fotovoltaikus kapacitások mennyisége hazánkban!

Ezek termelésbe állása már csak azért is üdvös lenne, mert éppen a napokban látott napvilágot az az összesítés, amely alapján ismét arra számíthatunk, hogy idén is rekordokat döntöget majd az áramimport. Kétségtelen tény, hogy egymagukban nem lesznek képesek megoldani a lassan kiöregedő és emiatt leállításra ítélt hagyományos tüzelőanyaggal működő erőművi kapacitásokat, de magukkal hozhatják a legalább ezek részbeni pótlását, hiszen kiegyenlítő energiára mindenképpen szükség lesz ezek mellé a közeljövőben.