Amekkora robbanás várható az elkövetkező években az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő piac területén, legalább akkora felfutást jósolnak a szakértők az ezeknek a technológiáknak a villamosenergia-rendszerekbe integrálását támogató energiatároló rendszerek piacán is. Az előrejelzések szerint a 2017-ben globálisan regisztrált 12,73 milliárd dolláros piacméretről 2022 végére már egy 19,04 milliárd dollár értékű iparágról beszélhetünk. Ehhez fogható mértékű felfutást a legutóbbi években egyedül talán a fotovoltaikus piac produkált. Nem véletlenül – a két piac óhatatlanul kéz a kézben jár.
Az „Advanced Energy Storage Systems Market by Technology, by Application, and rREgion – Global Forecast to 2022” című, nemrég publikált jelentés szerint a folyamatot a megújulóenergia-termelő technológiák fejlődésén túl az energiakereskedelem felgyorsulása és az elektromos járművek egyre növekvő száma fogják még jelentősen katalizálni.
Habár sok olyan mondás elhangzott az utóbbi években, miszerint az elektromos autók majd egyéni tároló elemként épülnek be a rendszerbe, az iparág nem elsősorban ezzel járul majd hozzá az energiatárolási piac felfutásához a vizsgált időszakban, hanem elsősorban a folyamatos kutatás-fejlesztés révén. A lítiumion akkumulátorok – amelyek az elkövetkező években az energiatároló megoldások gerincét jelentik majd úgy a közlekedés, mint az energiaszektor számára – egyre újabb és újabb generációjára van szükség az elektromosautó-használók elvárásainak kielégítésére. Ráadásul az egyre jobb akkumulátor csomagokkal szerelt gépjárművekre az igény is emelkedni fog, ami pedig a gyártókapacitások növekedésére fog jótékonyan hatni.
Technológiai tekintetben a másik húzóterület a vízenergián alapuló, úgynevezett szivattyús-tározós erőművi megoldások lehet a vizsgált időszakban. Aki esetleg még nem hallott erről a megoldásról annak dióhéjban: az erőmű működési elve az, hogy – például csúcsidőszaki fogyasztás esetén – energiát termel azzal, hogy egy felső víztározóban lévő víztömeget leengedi egy turbinán keresztül, amikor pedig energiatöbblet keletkezne, völgyidőszakokban, akkor pedig a szivattyúk segítségével az alsó víztározóból a felsőbe juttatja a víztömeget, ezzel fogyasztóként járulva hozzá a rendszeregyensúly megtartásához). Tekintettel arra, hogy a technológia telepítésére korlátosak a lehetőségek, a jelentés elsősorban az ázsiai térségben számol ennek a megoldásnak a jelentős térnyerésével. Itthon egyébként legutóbb 2016 környékén került elő a téma (itt egy elég összeszedett cikk a témában).
És akkor még röviden a távol-keleti régióról. Ahogy az a gazdaság egyéb területein, beleértve az energetikát is, az elkövetkező években az energiatárolás területén ez a lehet a húzórégió úgy a gyártás, mint a felhasználás tekintetében is. A régióhoz általánosságban a kutatás készítői szerint elsősorban multinacionális vállalatok tudnak majd felnőni, akiknek kutatás-fejlesztési kapacitásai valahol Európában vagy Amerikában működnek, míg a gyártást sok esetben éppen vagy Ázsiába, esetleg a kelet- vagy kelet-közép-európai régióba szervezik ki.
Az energiatárolás egyébként itthon is egyre égetőbb kérdés lesz az elkövetkező években. A kormányzati tervekben szereplő fotovoltaikus kapacitások kiépítése egyre inkább arra készteti majd a rendszerirányítót, illetve esetlegesen a megújulóenergetikai beruházókat, hogy vigyázó szemüket erre a szegmensre is kivessék. Nem véletlen, hogy a magyar vállalatok közül például az Elmű-Émász Csoport vagy az ALTEO is elkezdett mozgolódni ezen a területen. Sőt, olyan iparági pletykákat is hallottunk, hogy több nagy fotovoltaikus beruházást tervező cég is már eleve azzal tervez, hogy a jövőben akár jogszabályi kötelezettség is lehet a parkokhoz kapcsolt megfelelő méretű tárolóegységek létesítése…
Utolsó kommentek