Az Áram Ára

A Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program keretében 294 milliárd forint jut energetikai fejlesztésekre a következő uniós költségvetési időszakban

A teljes Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program összesen mintegy 1118 milliárd forintnyi forrásának közel 26 százalékát lehet energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztésekre fordítani. Ezt egészíti ki mintegy 60 milliárd forint más operatív programokból. Ebből kell fedezni a lakossági, közintézményi és ipari energiahatékonysági fejlesztéseket, illetve az elsősorban ezekhez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztéseket – tudtuk meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság konferenciáján, az NFM főosztályvezetője által tartott előadásból.

Az innováció támogatására 700 milliárd forintos keretet különített el a a kormány a 2014-2020 időszakra.  Emellett ezt a mostani 1118 milliárd forintot 5 prioritás mentén költik majd el ebben a hét évben. Ezek megoszlása a következő:

1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás – kb. 308 milliárd forint
2. prioritás: Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint szennyvízkezelés fejlesztése – kb. 367 milliárd forint
3. prioritás: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tennivalók – kb. 118 milliárd forint
4 prioritás: Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések – kb. 31 milliárd forint
5. prioritás: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása – kb. 294 milliárd forint

Ami számunkra érdekes az az 5. prioritástengely. Ebben összesen négy alprogram szerepel majd, amelyekre pályázatokat írnak majd ki.

A Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program átfogó célja, hogy magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. Ennek megfelelően olyan horizontális, átfogó célokat vesznek figyelembe például a pályázatok értékelése során, mint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása, a szennyezések és környezeti terhelések megelőzése és mérséklése, illetve az egészséges és fenntartható környezet biztosítása.

Az első a megújuló energiaforrások felhasználásnak növelése, amely kapcsán két kiemelt területen várhatóak pályázatok: az egyik a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrásokat alkalmazó zöldáram-termelés, a másik pedig a demonstrációs célú megújuló energetikai mintaprojektek megvalósítása.

A második alprogram az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése. Ezen a területen három témakörben várhatóak kiírások. Pályázni lehet majd épületek energiahatékonysági korszerűsítésére megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új, közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítésére. Lehet pénzt szerezni majd távhő-rendszerek komplex energetikai felújítására, illetve megújuló alapra helyezésére. Míg a harmadik téma, amiben várhatók a kiírások az energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban.

A harmadik alprogram az energiatudatosság növelését célozza komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül, és minő meglepetés, ennek keretében szemléletformálási programokhoz lehet majd forrást igényelni.

A negyedik alprogram címe: A villamos energiarendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési célok végrehajtására. Ebben is három témára írhatnak majd ki pályázatokat – egyrészt lehet majd smart metering projektekre pénzt nyerni; lesz kiírás a fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tevő rendszerek kiépítésére és harmadjára pedig a smart grid fejlesztésekre lehet majd forrást igényelni.

A KEHOP-on túl lehet majd pénzt igényelni önkormányzati fejlesztésekre egy másik operatív program keretében, tehát a maradék mintegy 60 milliárd forint ebből a keretből adódik majd az energetikai fejlesztésekhez.

Még egy érdekes dolog derült ki az előadásból: a forrásokat elsődleges prioritásként elsősorban az energiahatékonysági fejlesztésekre allokálják, erőművi fejlesztésekre mindent összevetve körülbelül 20-30 milliárd forint pályázati forrás juthat, amelyhez még jön némi visszatérítendő támogatás és az önrész, amikkel együtt összesen körülbelül 80-100 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg. Az előadó szavaival: „Tudjuk, hogy ez nagyon kevés, de jelenleg ez van”.