Az Áram Ára

Úgy tűnik, lendületbe jött az uniós kisgömböc. Európai uniós szintre emelné ugyanis Günther Oettinger az energiapolitika alakítását: az energiaügyi biztos szeretné, ha a jelenleg még tagállami kézben lévő energiapolitikai döntések az Európai Parlament és Tanács jogkörébe kerülnének 2014-et követően. A kijelentést a biztos az egységes uniós energiapiacok kiteljesedésének gyatra előrehaladásával magyarázta – szerinte több tagállam sem mutat teljes elköteleződést a kérdés iránt.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

És mivel hideg van, nem lehet elég a szigetelés fontosságának hangsúlyozásából. A jelenlegi extrém hidegben egy átlagos lakás fűtésköltsége havi 3-5 ezer forinttal, míg egy átlagos családi házé akár havi 15-20 ezer forinttal is emelkedhet, miközben a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető lenne. A vonatkozó cikkeket itt és itt olvashatják.

Állítólag a Tigáz gonosz. A MEH tavaly a Tigázzal kapcsolatos, szabálytalan vételezés miatt tett 440 panasz 52 százalékában a fogyasztónak adott igazat. Persze azért azt sem ártana megnézni, hogy mekkora mértéket öltött a szabálytalan vételezések aránya. A részleteket videóval itt találják.

Magyarországon háztartások százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletűre fűtsék fel - derül ki az Energiaklub elemzéséből. A kutatás szerint az energetikai korszerűsítések az esetek többségében megoldást jelentene a problémára, az ilyen beruházások támogatására azonban az állam nagyságrendekkel kevesebb pénzt fordít, mint a segély típusú kifizetésekre

Az Energiaklub szerint két út áll a döntéshozók előtt az (energia)szegénység kezelésére: vagy a háztartás bevételeit növelik, vagy abban segítenek, hogy a háztartás az energiahatékonyság javítása révén csökkenteni tudja energiaköltségeit. Az energiaárak állami torzítását a szervezet nem tartja kívánatos útnak. Magyarországon 2003 és 2006 között alanyi jogon járó gázártámogatási rendszer működött, ebben az időszakban mintegy 3,1-3,2 millió háztartás kapott támogatást. A témával foglalkozó blogbejegyzéseinket itt és itt olvashatják. A cikket pedig itt találják.

2009 januárja újratöltve? Az európai igényeknél kevesebb gázt képes szállítani a Gazprom a hideg orosz időjárás miatt. Ellátási zavar nem várható, mert a hiányzó mennyiséget pótolni lehet a földalatti tárolókból. Hazánkba is kevesebb gáz érkezik.

Beszámolók szerint az orosz gázexportért felelős Gazprom csökkenteni kényszerült európai szállításait a hideg orosz időjárás miatt. A portál értesülései szerint Olaszországban a jelzett igénynél 8 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezett tegnap, míg a Lengyelországon keresztül Németországba tartó Jamal-vezetéken 10 százalékkal csökkent a szállított mennyiség mértéke. A Gazprom szerint túlzóak a sajtóban megjelent értékek. A cikk magyar változatát itt érik el.

Közel 200 milliárd forint halmozódott fel eddig a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) a radioaktív hulladékkezelés, illetve atomerőmű-leszerelés finanszírozására. A paksi atomerőmű küszöbön álló üzemidő-hosszabbítása és tervezett bővítése új feladatokat, változásokat hoz az alappal kapcsolatban is.

Az atomtörvény rendelkezése szerint az atomenergia felhasználása során keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon kell biztosítani, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra. Az ehhez szükséges források biztosítására jött létre 1998. január 1-jei hatállyal egy elkülönített állami pénzalap: a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ez a keret arra szolgál, hogy abból a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit finanszírozzák.

Az alap felhasználásáról az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) felügyelő miniszter rendelkezik, kezeléséért pedig az OAH felel. Az atomenergia hivatal az alapból finanszírozott tevékenységek elvégzésére 1998-ban megalapította a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amely közép- és hosszú távú - egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig terjedő, évente aktualizált - tervet, és évente munkaprogramot készít feladatai ütemezésére. A további részleteket itt olvashatják.

Az Európai Bizottság munkaanyaga szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalék feletti mérséklésére irányuló lehetőségek eurómilliárdokat hozhatnak a tagállamoknak. A bizottság végkövetkeztetése szerint a vállalások emelése minden tagállamnak komoly pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyöket jelentene, éves bevételeik összességében hétmilliárd euróval növekednének a kibocsátáskereskedelmi piac élénkülésével.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magasabb klímavédelmi célból a magyar gazdaság is profitálhatna, a széndioxid-kibocsátási egységek aukcióiból befolyó többletbevétel (a légiközlekedési ágazat nélkül) 2020-ban Magyarországon − 2008-as árakkal számolva − 255 millió eurót tehet ki. A további részleteket itt olvashatják.

Minő meglepetés: a magyarországi lakossági áram az egyik legdrágább az EU-ban, a szlovákiai és németországi mellett más termékekhez és szolgáltatásokhoz viszonyítva az Európai Bizottság legutóbbi, 2011-es adatai szerint; míg az áram viszonylag olcsó a francia és finn háztartások számára.

Abszolút értéket tekintve ugyanakkor a magyar tarifa nem kiemelkedő, még el is marad az EU-27 átlagától, bár régiónkban az uniós tagok közül csak Ausztriában magasabb. A különbségeket jól érzékelteti, hogy egy átlagos dán család háromszor annyit fizet egységnyi villamos energiáért, mint egy bolgár háztartás. Az áram árát Nagy-Britanniában terheli a legkisebb adó (4,8 százalék), Dániában azonban a végső tarifa több mint felét (57 százalék) teszik ki az elvonások. További információkat az áramárakról itt találnak.
 

Európa gáz nélkül marad? A Gazprom akár jogi lépéseket is kész tenni az Európai Unió harmadik energiacsomagjának előírásaival szemben. Alekszej Miller Gazprom-vezér szerint az EU ahelyett hogy segítené a gázforrások piacra jutását, inkább gátolja azokat.

A gázipari vertikum szétválasztását előíró EU-s jogszabály igen érzékenyen érinti a kitermelésben és szállításban is aktív Gazpromot. Az EU-s előírások eredeti célja szerint a szállítói feladatok leválasztásával a piaci szereplők számára könnyebbé válna a hálózathoz való hozzáférés, ami a kereskedelem bővülésén keresztül jótékony hatással lenne a fogyasztói árakra is. A részleteket itt olvashatják.

Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az éghajlatváltozás globális probléma, amelynek kezelésére minden ország együttes fellépésére van szükség, és ehhez nem elegendőek a decemberi durbani klímakonferencián elért eredmények.

A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában elmondta, az üvegházhatású gázok kibocsátása a mindennapi élet számos területét érinti, csökkentése nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az üvegházhatású gázok - például a szén-dioxid és a metán - nem egyenlők az ózonkárosító, mesterséges gázokkal, hanem a légkör természetes összetevői. A részleteket itt olvashatják.

Azért van még egy jó dolog abban, hogy ellenzéki pártok is ülnek az országgyűlésben: kérdezhetnek a kormány tagjaitól. A napokban jelent meg a hazai sajtóban az energiaügyekért felelős miniszter megújuló energiatermelést feszegető képviselői kérdésre adott válasza, miszerint 2011 első három negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva növekedett a megújuló energiaforrások részaránya a hazai energiamixben. Juhééé! – kiálthatnánk fel első felindulásunkban. Hirtelen sínre került volna a magyar megújulóenergia-iparág?

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Jövedelemtől függően differenciálná a lakossági közműdíjakat a Magyar Energiahivatal (Meh) elnöke, aki a rászorulóknak alacsonyabb áron szolgáltatná a gázt, a távhőt, az áramot és a vizet. Horváth Péter azzal számol, hogy újabb szektorok kerülnek a hivatal hatósági felügyelete alá, így például a kommunális hulladékkezelés árszabályozása is. Az elnökkel készített interjút itt olvashatják.

A Fidesz gazdasági hátországa az energetikára (is) feni a fogát? Ha Simicska Lajos Orbán Viktor gazdasági jobbkeze, akkor Simicska jobbkeze Nyerges Zsolt. A két üzletember beton-, gáz, és informatikai birodalmat épít, a központ a Közgép Zrt.. A hátország pedig mára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lett, hiszen Nyerges testvére, Nyerges Attila néhány hete lett főtanácsadója a Simicska emberének tartott új miniszternek, Németh Lászlónénak. A részleteket itt olvashatják.

Környezetbarát fűtést kap a PannErgy által létesített geotermikus hőt szolgáltató rendszeréből 2012. év harmadik negyedévére a miskolci Avas lakótelep. A PannErgy a 95-105 Celsius fok körüli vizet a Mályi-Kistokaj-Miskolc-ot összekötő vezetékrendszeren keresztül juttatja el a MIHŐ átadási pontjához.

A vezetékeken visszaáramló alacsonyabb hőmérsékletű víz hőenergiájának egyéb felhasználása érdekében a PannErgy vezetése az elmúlt hónapokban előremutató tárgyalásokat folytatott Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának vezetőivel, a GeoWendung Zrt-vel és a Pannon Kistérség Klaszterrel. A tárgyalások során a felek megállapodtak abban, hogy 2013-ban olyan üvegház rendszerek telepítésére kerülhet sor, amelyek nagyságrendileg 350-400 000 GJ másodlagos hőenergiát használhatnak fel. A részleteket itt olvashatják.

50 százalék feletti energiamegtakarítás, alternatív energiahasznosítás, 10 tonna CO2 gáz kibocsátásának semlegesítése és az újrahasznosított anyagok tudatos alkalmazása a jellemző a MOL első hazai zöld töltőállomására. A beruházás értéke mintegy 300 millió forint.

A most felújított kút a csoport "A jövő töltőállomása" elnevezésű kutatásának eredményeire épít. A zöld megoldások egyik fő irányvonala a töltőállomások energiaháztartásának és alternatív energiahasznosításának fejlesztését veszi célba. A kútoszlopok feletti un. előtetőn, és a fölé magasodó "szolárfán" elhelyezett integrált napelemek a megújuló napenergiát átalakítják elektromos árammá, és ellátják vele a töltőállomást. A részleteket itt olvashatják.

Sok jó ember kis helyen is büdös – tartja az ismert közmondás „tunningolt” változata. A sok jó ember kis helyen pedig azért büdös, mert izzad. Miért izzad? Mert a testünk hőt termel. És innentől el is hagyjuk az élettani vonalat és szigorúan az energetikai kontextust helyezzük előtérbe – mégpedig a testhővel történő energiatermelés lehetőségét. Mert van ilyen. És most nem csak az eszkimók igluira gondoltunk, hanem az ipari szintű megoldásokra.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Az állami Paksi Atomerőmű többszöri kérés illetve per ellenére sem adja ki a számos botrányból ismert Szász Andráshoz köthető Esplanade erőműbővítést taglaló tanulmányát. Bár Kocsis István MVM-vezér időszakában 50 milliót fizettek az anyagért, a rendőrség oly összecsapottnak ítélte azt, ami már bűncselekmény. A részleteket itt olvashatják.

Az új távhő-árszabályozás arra elég, hogy gyors csődök ne legyenek a szektorban, a szolgáltatás fennmaradjon - mondta Vinkovits András a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) üzleti vezérigazgató-helyettese az Energiainfo.hu és a KPMG sajtóbeszélgetésén. A BERT cash flow-ja ebben a helyzetben pozitív, a 2012-re várható nettó eredménye pedig egymilliárd forint feletti veszteség lehet - tette hozzá. A sajtótájékoztatón elhangzottakat itt olvashatják.

Tavaly az első háromnegyed év előzetes statisztikai gyorsjelentése alapján nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. A fejlesztési miniszter szerint a nemzeti cselekvési tervben 2011-re kitűzött célok túlteljesítése várható, de a részletes tavalyi adatok csak az idei első évben állnak majd rendelkezésre.

A miniszter szerint a tavalyi első kilenc hónapban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest a biomasszából és hulladékból termelt energia mennyisége 15 százalékkal, 60,6 petajuole-ra nőtt, szélből pedig 36 százalékkal több áramot állítottak elő. A napenergia alapú áramtermelés a 2010-es 0,88 megawattos beépített teljesítményről - a pályázati rendszer adatai alapján - a következő években 11,5 megawattra emelkedhet. A vonatkozó cikket itt találják.

Annak ellenére, hogy a híradások többsége az elmúlt évben a megújulóenergia-piac nehézségeiről számolt be, a szektort elemző Bloomberg New Energy Finance előzetes adatai alapján 2011-ben 5%-kal több beruházás valósult meg a tiszta energiák piacán, mint az azt megelőző évben. Legalábbis a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) adatai alapján. A részleteket itt olvashatják.

Nincs gáz, lesz gáz – legalábbis ha hihetünk az ukránoknak. Az Európai Bizottság ugyanis biztosítékot kapott az ukrán hatóságoktól azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges újabb ukrán-orosz gázvita nem akadályozza majd a "kék üzemanyag" tranzitját az európai országokba – közölte Günther Oettinger energiaügyi biztos. Persze a garanciák részleteit egyelőre nem közölték. A vonatkozó cikket itt olvashatják.

A Gazprom 4 milliárd dollárt ajánlott Kijevnek az ukrán gázvezetékrendszer egy részéért, ugyanakkor az ukrán kormány úgy döntött, hogy nem akarja eladni a gázvezetékrendszert – közölte az Elnöki Adminisztráció név nélkül nyilatkozó köztisztviselője. A részleteket itt találják.
 

Mi lenne, ha az állam indítana egy valóban nagyszabású épületenergetikai programot? Milyen hatásai lennének a nemzetgazdaságra,  a lakosság pénztárcájára, a hazai energiaszektorra? Érdekelne-e bennünket egyáltalán egy ilyen program és milyen anyagi vállalásokat, milyen feltételek teljesülése esetén vállalnánk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Energiaklub legfrissebb tanulmánya.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

A fűtési szezon eddig eltelt időszakában az átlagosnál több mint 10 százalékkal kevesebb földgáz fogyott. Az FGSZ Földgázszállító adatai szerint tavaly szeptember 15. óta január 11-ig 4,3 milliárd köbméter földgázt használtak fel, míg az előző fűtési időszakban 4,8 milliárd köbméter volt a fogyasztás. A részleteket itt találják.

Ezzel párhuzamosan a szakértők szerint tovább emelkedhet a Magyarországra érkező orosz gáz ára, a hosszú távú szerződések újratárgyalásával ugyanakkor kedvezőbb feltételek is kiharcolhatók. A lehetőségekről itt olvashatnak.

És ha már drágul a gáz… Spóroljanak továbbra is. A hétvégén Magyarországot is eléri az igazi téli időjárás, az előrejelzések szerint vasárnap már napközben is csak fagypontig emelkedik a csúcshőmérséklet, a jövő hét első napjaiban pedig még hidegebb lesz. Praktikus tanácsok a spórolós fűtéshez, a takarékos téli energiahasználathoz, hogy akár több ezer forintot is megspórolhassanak a fűtésszámlákon. A tippeket itt találják.
 

Amennyiben Magyarország nem tudja meggyőzni az Európai Bizottságot a tartós hiánycsökkentésről és Brüsszel 2013-tól felfüggeszti a kohéziós alapból származó uniós pénzek utalását, az többek között az elérhető KEOP támogatások elapadását eredményezhetné. Ez pedig bőven negatív hatással lehet a megújuló energiaforrásokon alapuló projektekre is.

Magyarországnak az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában összesen 8,3 milliárd eurónyi támogatást ítéltek meg a kohéziós alapból; a mostani 310-es árfolyamon ez 2573 milliárd forintnak felel meg. A jövő évtől ennek az alapnak a kifizetéseit függesztheti fel Brüsszel, ha folytatódik hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. A pénzt a fejlesztési terv két úgynevezett operatív programjában használná fel hazánk. Az egyik a Közlekedési operatív program (Közop), míg a másik a Környezet és energia operatív program (Keop). Ez utóbbiban a projektekre 4,5 milliárd euró (1395 milliárd forint) a jelenlegi előirányzat, amit bukhat az ország és a pályázók. A részleteket itt találják.
A részleteket itt illetve itt olvashatják.
 

Fúziós technológián alapuló energiatermelés, tokamak és a hidegfúziós technológiák. Az 1980-as évek elejétől zajlik a vita arról, hogy áltudományos szenzációhajhászásról van-e szó, vagy valóban az emberiség energiaproblémáit végletesen megoldó tudományos alapvetést sikerült-e megtalálni a fenti fogalmak mögött. Egy biztos, ipari méretekben, minden kétséget kizáróan valóban működni képes megoldást még senkinek nem sikerült prezentálni a fúziós energiatermelés kapcsán. A „hagyományos” fúziós technológiák kapcsán még mindig több energiát kell befektetni a berendezések üzemeltetéséhez, mint amit meg lehet velük termelni, a hidegfúzió folyamatának pedig még megdönthetetlen gyakorlati bizonyítékát sem sikerült eddig felmutatni.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Az energiaellátás terén növekvő nyomás nehezedik Kínára is, hiszen nemcsak, hogy nő az országban a belső kereslet, de az energiaforrásokért való nemzetközi verseny is fokozódik. Az ellátás folyamatosságának biztosítására Kína az idén optimalizálja forrásait, energiaszállítási projektek építésébe kezd, fokozza olaj-, gáz- és szénkészleteit.

A kínai energiahivatal 2012-ben 200 tonnával kívánja növelni az ország széntermelési kapacitását, az elektromos energia termelést 70 millió kilowattal bővítené, de a tervek közt a nukleáris energiakapacitások növelése is szerepel. A korábban megszokotthoz hasonló tempóban fejlesztenék a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó beruházásokat is. A kínai tervekről itt olvashatnak.
 

Németország túl van az első „atomszegény éven” és az előzetes statisztikák alapján kedvező évet zárt az energiatermelés terén. A fukusimai balesetet követően tett energiapolitikai fordulat ellenére sikerült áramexport-többletet felmutatni, míg a kieső nukleáris kapacitások legnagyobb részét megújuló forráson pótolni.

A napelemek általi (PV) áramtermelés rekordszintű, közel 60%-os emelkedést mutatott 2011-ben – nem véletlen, hogy Németország az elsők között van a napenergia-hasznosítás terén. A kedvező képet azonban beárnyékolja, hogy mindeközben a szénalapú áramtermelés is növekedett, a rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására külföldi kapacitásokat kellett készenlétbe állítani, és az egyre nagyobb megújuló-arány jelentős árnyomást fejt ki a német energiafogyasztókra. A részleteket itt olvashatják.

Egyelőre nem sikerült üzleti eredmény formájában is kamatoztatni mindazt a tudást, amelyet magyar kutatók a napelemek létrehozása, fejlesztése, gyártása során értek el. Az egyetlen hazai hátterű gyár tönkrement, és nincsenek olyan állami energiatakarékossági programok sem, amelyek segítenék a napelemek itthoni elterjedését.

Lágymányos szívében azonban működik egy magyar cég, mely a legtöbb fizikust foglalkoztatja az országban. Kereken nyolcvanat. Munkatársaik közül majdnem harmincan rendelkeznek doktorátussal. A csapat átlagéletkora 33 év. Honlapjuk csak angolul olvasható. Piacvezetők az egész világon. Némileg leegyszerűsítve: napelemek minőségét mérik. A cikket itt találják.

Drága lesz a 2020-as megújuló cél teljesítése. November végén az azóta már lemondott klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár bejelentése nyomán egyértelművé vált, hogy a kormányzat 2012-ben nem kívánja útjára indítani az új kötelező átvételi rendszert, a METÁR-t (megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer). Az újabb csúszást az NFM államtitkárai gyakran egymást cáfolva hol az előkészítetlenséggel, hol a brüsszeli jóváhagyás hosszabb átfutási idejével magyarázták. Ezzel szemben a késlekedésnek ennél sokkal prózaibb oka van, mégpedig a nyilvánvaló forráshiány. A részleteket itt érik el.

A szabadpiaci mozgások figyelembe vételével csökkenniük kellett volna a lakossági energiaáraknak, amelyeket először befagyasztottak, most pedig megemeltek, mutat rá a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ). A részletek itt olvashatóak.