A legjobb tíz alkotás közé sorolták a durbani klímakonferencián Vadócz Péter Clear Water című kisfilmjét, amely így bekerült a TVE Biomovies 2011 megmérettetés tíz, döntős versenyfilmje közé. A filmes megmérettetés döntőjébe két-két alkotás került mind az öt meghirdetett kategóriában. A verseny célja a kisfilmeken keresztül felhívni a nézők figyelmét arra, hogy mit tehetünk a mindennapjaikban saját környezetük védelméért. Az egyes kategóriák győzteseit a nézők „választják” – egy megnézés egy szavazatot ér. A verseny a hajrájához érkezett.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!


2050-ig biztosan marad a fosszilis üzemanyagok egyeduralma a közlekedési szektorban – mutat rá az Energia Világtanács (World Energy Council –
Közel tízmillió ember, majd' hárommillió háztartás, közel ugyanennyi karácsonyfa. Egy szó mint száz: szép mennyiségű ex-karácsonyfától kell valamilyen módon megszabadulni - a hagyomány szerint - január 6-a (vízkereszt) után. A földlabdás fenyővel általában nincs gond, megy a kertbe. Hasonlóan könnyű a dolgunk a műfenyőkkel, azokat várja a doboz, vagy egy kellemes kis sarok a padláson, tárolóban. Energetikai és hulladékkezelési szempontból jóval nagyobb kihívást jelent a vágott fenyők eltűntetése az ünnepek után.
Arról lehet vitatkozni, hogy egyáltalán van-e értelme az Európai Unió fenntartásának, lehet-e a keretein belül érdemi előrelépéseket tenni bármilyen területen is. Egy biztos, a világon nincs még egy olyan államközösség, amely annyit foglalkozna az emissziómentes jövő elérése érdekében, mint az európai államok 27 tagú szerveződése. Ennek legújabb, immáron kézzel fogható bizonyítéka az alig egy hete elkészült Energia Útiterv 2050 (Energy Roadmap 2050) című dokumentum.
Ha holnaptól mindenki kerékpárral tesz meg legalább öt kilométernyi utat ahelyett, hogy autóba ülne vagy a tömegközlekedést használná, a közlekedési szektorban akár a felét is elérhetjük a 2050-re kitűzött üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési tervében foglaltaknak. Legalábbis ezt állítja legfrissebb felmérésében az Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclists’ Federation – ECF). Elemzésük szerint ez igaz még akkor is, ha számításba vesszük a gyártás, a fenntartás és az üzemanyag-előállítás (étel) során keletkező üvegházhatású gázokat, hiszen a kerékpározás még így is tízszer kevesebb emisszióval jár, mint a személyautó-használat.
Az elmúlt hetek legnagyobb energetikai csatáját, és Bencsik János távozását az energetikai államtitkári posztról, hozta az a furcsa politikusi meglátás, miszerint ami nem látszik, az nincs is, ezért fizetnie sem kell érte a fogyasztónak. Pedig a nem látott dolgok is itt vannak közöttünk. Attól, hogy érthetetlen okból ezt nem kommunikálják, az átviteli rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek bizony súlyos összegeket költenek a villamos energia továbbítását szolgáló vezetékrendszerek és alállomások fejlesztésére. Egészen pontosan 2010-ben a szolgáltatók összesen 74 milliárd 570 millió forintot öltek az áramhálózatok fejlesztésébe. Hoppá!
Gondolták volna, hogy a fagyi és az energia árának aránya 1995 óta nagyjából állandó? Pedig így van. A villamos energia esetében egy gömb nyári hűsítő desszert árán 1995-ben 3,6 kilowattóra áramot lehetett vásárolni, míg napjainkban egy gombóc fagyi 3,9 kilowattóra elektromos energiát ér. A földgáz esetében a szórás picit kisebb: míg 1995-ben az édesség egy fogyasztási egységének árából hozzávetőleg 1,6 köbméter földgázt szerezhettünk be, addig ez az arány most alig valamivel kevesebb, mint 1,5.
Utolsó kommentek