Az Áram Ára

Na, akkor kezdjük egy kis rémhírkeltéssel a hetet! „Európa könnyen harapófogóban találhatja magát a következő évtizedekben, miközben a világ a ’pusztulás’ irányába halad” – a többi között erről is beszélt a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) "Word Energy Outlook 2011" című kiadványának magyarországi bemutató körútján Dr. Fatih Birol.

Az év egyik legkomolyabb energetikai eseménye természetesen a fukusimai erőműhöz köthető. A japán katasztrófát követő, a nukleáris iparágat érő hatások miatt az IEA megvizsgálta, hogy mi történne, ha jelentős fordulat állna be az atomenergia jövőbeni felhasználásában. Emellett gyorsan meg is vizsgálták, hogy mi lenne, ha a jövőben már nem épülne több atomerőmű? A világ szénfogyasztása a jelenlegi ausztrál szénexport duplájával emelkedne, továbbá a gázfogyasztás is megnövekedne, méghozzá kb. a jelenlegi orosz export mértékével. Az áramtermelés szempontjából ez 6,2 százalékkal magasabb széndioxid-kibocsátást eredményezne, továbbá az ellátás-biztonsági szempontok is jelentősen sérülnének azáltal, hogy a termelési mixből kiesne egy erőforrás. A témáról bővebben itt olvashatnak.
 

Mai világunkban aligha van fontosabb fokmérője a dolgoknak, mint az ember, az individuum. Az „emberhez és az emberrel” mérünk gazdasági mutatókat, társadalmi folyamatokat, technikai paramétereket. Az energia kapcsán mégis nehéz emberi léptékre lefordítani az egyes folyamatokat, mennyiségeket. Illetve csak az volt, amíg David MacKay brit fizikaprofesszor meg nem alkotta az emberarcú energetikai mértékegységet, amellyel könnyedén leírható az egyének egy napnyi átlagos energiafelhasználása (kWh/nap/fő). 2009-ben megjelent könyve, a Sustainable Energy – without the hot air, az új mértékegység bevezetése mellett halomra kaszabolja a fenntartható energiagazdálkodás korábban szentnek gondolt teheneit is.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

Lemondott Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára, értesült az Index piaci és politikai forrásokból is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem cáfolta értesülésünket, kérdésünkre csak annyit közöltek, hogy a tárca sajtóértesüléseket nem kommentál. Próbáltuk elérni telefonon az államtitkárt is, egyelőre azonban nem vette fel a telefont. Úgy tudjuk, hogy Bencsik januárban távozik, és a jövő héten lesz erről hivatalos bejelentés. Az Index úgy tudja, hogy már a hét elején jelezte, hogy ha Lázár Jánossal vívott vitájában alul marad, akkor neki nincs helye a kormányban. A részleteket itt olvashatják.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt üzente, hogy jó irányba halad a magyar energiastratégia. Az ügynökség négyévente esedékes felülvizsgálatát Magyarországon két hete zárta le sikerrel. Az IEA amúgy ma mutatta be nálunk a World Energy Outlook 2011-et, amely főbb megállapításai közül az IEA vezető közgazdásza, Fatih Birol azt emelte ki, hogy a válság és a japán fukusimai atomerőmű katasztrófája hatással van az energiapiacokra. További információkat itt találnak.

Továbbra is zajlik a Facebook-háborúsdi Bencsik János energiaügyi államtitkár és Lázár János frakcióvezető között. Az államtitkár tegnap a közösségi portálon jelentette be, hogy a kormány számára elkészítették a javaslatot arról, hogy mostantól az egészségügyi és szociális intézményekre (kórházak, bentlakásos otthonok) is kiterjeszthető legyen a védendő fogyasztói státusz. Ez azt eredményezi, hogy „a villany, a gáz, valamint a távhő ellátás területén október 15. és április 15. között a fenti intézményeket a szolgáltató nem zárhatná ki az energia vételezésből”. És hogy ez mitől tér el a Lázár-féle javaslattól? Az államtitkár szerint abban, hogy „ez nem az adósság elengedését, mindössze átütemezését tenné lehetővé, és a legkritikusabb téli időszakban történő biztonságos üzemmenet fenntartását”. Pedig azt tenné. A ki nem fizetett számlák miatti üzemzavarokat meg majd megszívják azok is, akik rendesen fizetnek.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

A távhőszabályozás módosításával nem változnak a lakossági távhőárak. A már hatályba lépett miniszteri rendelet a távhő értékesítési díjat megállapító és a távhőszolgáltatási támogatásról szóló miniszteri rendeletet módosítja a gazdasági környezet, a gázárak változása, az indokolt költségek felülvizsgálatából adódó változások és az iparági jelzések alapján. A távhőtermelőkre vonatkozó díjak és a távhőszolgáltatói támogatási mértékek változnak ugyan így, a lakossági távhőárak azonban nem növekednek.

A törvényalkotók célja az ellátásbiztonság növelése a fenntartható és biztonságos működés biztosításával, és egy olyan árazási rendszer alkalmazásával volt, amely a fogyasztók számára indokolatlan többletterheket nem jelent. A részleteket itt találják.

Észak-Koreában is az atom az ász, ez már biztos! A phenjani külügyminisztérium bejelentése szerint ugyanis „gyors ütemben” halad egy könnyűvizes kísérleti reaktor építése és alacsony fokon dúsított urán előállítása. Hogy ez jó, vagy rossz, azt mindenki döntse el vérmérséklete és beállítottsága szerint. A koreaiak szerint Phenjannak szuverén joga az atomenergia békés célú felhasználása, és ezzel kapcsolatban nem lehet szó „sem engedményről, sem kompromisszumról”.

Észak-Korea tavaly kezdett bele a könnyűvizes reaktor építésébe a jongbjoni atomkomplexum területén, és a közelmúltban az állami médiában olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint „kézzelfogható közelségbe” került a reaktor beindítása. Az ilyen reaktorok elsősorban polgári rendeltetésűek, de felhasználhatók urándúsításra, amely része lehet az atomfegyver gyártása folyamatának. Mindazonáltal az alacsony fokon dúsított urán nem használható fel atomfegyver gyártására. A részletek itt találhatók.

A METÁR csúszása miatt jövőre mintegy 10-11 gigawattórával kevesebb zöldáramot termelnek Magyarországon, és ezzel együtt 9 500 tonnával is nőhet a szén-dioxid-kibocsátás. A MANAP Iparági Egyesület szerint a METÁR első évében a napelemes szektorban 500 új munkahellyel számoltak, s a csúszással a 4-5 éves időtávon feltételezett 4-5 ezer új munkahely létrehozása messzebbre kerül. Ezzel együtt persze komolyabb bevételkieséssel is számolnia kell a szektornak: 7-8 milliárd forint forgalomtól eshetnek el a cégek a METÁR bevezetésének késlekedése miatt. A részleteket itt olvashatják.

Ezúttal első kézből szerzett információt tálalunk: Magyarországnak az energiabiztonság megerősítése és a kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében mielőbb szükség van az Energia Chartát megalapító szerződés modernizálására, ezért az ország támogatja a nemzetközi egyezmény új alapokra helyezését. További információkat itt találnak.

Ma kezdődtek meg a soron következő klímavédelmi konferencia tárgyalásai a dél-afrikai Durban városában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) égisze alatt immáron húsz éve életre hívott párbeszéd újabb állomása – szám szerint a 17. – sorsfordító lehet, mondják a szakértők. Ha itt sem születik előrelépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú és globális csökkentéséről, akkor bajban vagyunk. Hogy ez riogatás-e vagy sem, nem lévén klímatudósok, nem tudjuk eldönteni. Az mindenesetre aligha lenne hátrány, ha a sok pénzért megrendezett és a hozzáértőbbnél hozzáértőbb koponyákat felvonultató „brainstorming” némi eredménnyel is zárulna.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

Tovább bonyolódik az újabb Bencsik-Lázár vita. Utóbbi szerint sajnálatos, hogy van olyan kormányzati szereplő, aki a szolgáltatók oldalán áll. Véleménye szerint „soha nem fogunk egyetérteni Bencsik képviselőtársammal, én a fogyasztók oldalán maradok, ő meg a szolgáltatók érdekeit képviseli. Nem tudom, hogy ez-e a munkája, ennek az értékelése nem az én feladatom” - jelentette ki, hozzátéve, hogy a Fidesz-frakció többségi véleménye szerint Magyarországon a jelenleginél nagyobb védelmet kell biztosítani az áram- és gázfogyasztóknak.

Lázár János szerint a magyar felhasználók az európai átlagnál kisebb védelemben részesülnek. Példaként azt mondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy Párizsban egy 80 eurós tartozás miatt 77 óvodás feje fölül kikapcsolják az áramot. Ez csak Magyarországon létezik. A részleteket itt olvashatják.
 

Cselekvési terv készül a hazai ásványvagyon hasznosítására – jelentette be Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár alig egy hónapja. Első hallásra megütközhetnénk a kijelentésen, hiszen a közvélemény részéről általánosan elfogadott nézet, hogy Magyarország ásványi kincsekben szegény ország. Pedig a szegény azért relatív fogalom - a legrosszabb esetben is nyugodtan nevezhetjük hazánkat ásványkincsekben közepesen gazdag (vagy szegény - tipikusan a félig telt pohár esete) országnak. A kitermelhető ásványvagyonunk majd 24500 megatonna. Magyarországon 2009-ben 0,8 megatonna kőolajat, 3,17 milliárd köbméter földgázt, 0,14 milliárd köbméter széndioxidgázt és 71,2 megatonna szilárd ásványi nyersanyagot termeltek ki. Alapvetően tehát van mihez nyúlnunk.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint Magyarországon még nincs alternatívája az atomenergiának! Mindezzel együtt egyszerre kell érvényesíteni a megújuló energiaforrások növekedésével, az energiatakarékossággal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat és a paksi atomerőmű bővítését. Középtávon ugyanis véleménye szerint nincs alternatívája a fosszilis energiahordozóknak azzal együtt, hogy a megújulók részarányát folyamatosan növeljük.
  
A szaktárca támogatja új blokkok építését és tartósan számol az atomenergia legalább a jelenlegi mintegy 40 százalékos arányára az energiamixben. Ez a következő 50-60 évben meghatározza az ország energiahelyzetét, a geopolitikai következményeket – nyilatkozta Fellegi Tamás. A közelmúltban elvégezték a paksi atomerőmű stressztesztjét is, az erről szóló végleges jelentést év végéig kell eljuttatni Brüsszelbe. Az Európai Unió jövő tavasszal felülvizsgálatot tart a létesítményekben, és egyenként, várhatóan 2012 májusban, júniusban hagyja jóvá az eredményeket. A részletek itt találhatók.
 

Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára szerint reálisan és legkorábban 2013 január elsejével lehet bevezetni az új megújuló energia támogatási rendszert, a METÁR-t Ez további féléves csúszást jelent az utolsó kommunikált céldátumhoz képest. Ennek oka elsősorban az, hogy a támogatási szabályok jóváhagyásához uniós főbólintás is szükséges, márpedig ennek ideje 6-18 hónap!

A brüsszeli átfutáson túl a késlekedés részben abból is adódik, hogy az új támogatási rendszer kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos menetrend nem megfelelősen lett korábban kidolgozva, a munkaanyag egyeztetése később kezdődött meg, mint az elvárható lett volna. A METÁR kanosszajárását blogunk is feldolgozta, igaz, akkor a bejegyzésünk okozta hullámokon lovagolva még 2012 nyári életbelépést kommunikált a tárca. A mostani bejelentésről részletesen itt olvashatnak.

Ugyan kevesebb volt a probléma, de több kötbért kellett fizetniük az áramszolgáltatóknak tavaly a nem teljesítések miatt, mint a megelőző évben - áll a Magyar Energia Hivatal (MEH) éves jelentésében. A Magyar Energia Hivatal 2003 óta minden évben értékeli a villamos energia elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói és kereskedői engedélyesek egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei, az úgynevezett Garantált Szolgáltatások (GSZ) teljesítéseit.

A MEH tavalyi összesített adatai szerint a GSZ által szabályozott területekre eső 12,6 millió ügyből 86,6 ezer esetben nem teljesítették a követelményekben előírtakat. Az esetszám tavaly 85 ezer, tavaly előtt 123 ezer volt. A kifizetett kötbérek összege 2008-ban 9,5 millió, 2009-ben 70 millió, tavaly pedig 178 millió forint volt. A részleteket itt olvashatják.

Egy a Magyar Energia Hivatal megbízásából készített tanulmány számításai szerint a nemzetgazdaság akár 100 milliárd forintot, a fogyasztók akár 115 milliárd forintot nyerhetnének, míg a környezeti haszon 50 milliárd forintra rúgna, ha bevezetnék az okos mérést (smart metering). A villamosenergia-ágazatban a jelenlegi évi mintegy 70-80 milliárd forint hálózati veszteség akár 20 százalékkal, az évi 15-17 milliárd forintot kitevő gázhálózati veszteség pedig majd 40 százalékkal is csökkenthető lenne az okos mérők elterjesztésével.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

Magyarországot is érintő energiainfrastruktúra-projektről állapodhatnak meg szerda este a közép- és kelet-európai tagállamok. A régió 10 országának képviselői Brüsszelben, az uniós energiaügyi miniszterek ülésének előestéjén írhatják alá az erről szóló megállapodást, amelynek célja a térség észak-déli irányú energia-összeköttetéseinek erősítése.

Magyarország mellett Ausztriát, Németországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Bulgáriát, Romániát és Szlovéniát érinti a terjedelmes projektlista, amely a villamos-, a gáz- és az olajszállítási infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozik, és amelynek célja, hogy az országok biztonságosabban, és az eddiginél jóval több forrásból kaphassanak a jövőben energiát. A dokumentum szerint 2012-re megvalósulhat a Magyarországot és Romániát összekötő gázvezeték kétirányúsítása (jelenleg csak Magyarországról Romániába áramlik a gáz), valamint 2020-ra ugyanez Horvátországgal is. A részleteket itt olvashatják.

Magyarország a kibocsátások nyomonkövethetőségének és elszámoltathatóságának megteremtésében érdekelt - mondta Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár, miközben a durbani éghajlat-változási konferenciára való felkészülésről tájékoztatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát. 

Magyarországnak változatlanul erős érdeke fűződik a Kiotói Jegyzőkönyvön alapuló karbonpiac 2012 utáni zavartalan működéséhez: nemcsak klímavédelmi megfontolásokból, hanem nemzetgazdasági tényezőket, pl. a 2008 óta felhalmozott kvótatöbbletet figyelembe véve is. Az elsődleges szempont itt a kvóták értékcsökkenésének elkerülése a jelenlegi időszakban. További részletek itt olvashatók.

Isten látja lelkünk, nem tudjuk. Olvastunk, kutakodtunk, értelmeztünk, és falakba ütköztünk. A szakvélemények ugyanis nagymértékben eltérőek arról, hogy most akkor aggódjunk-e az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt, vagy hagyjuk a francba az egészet, mert nem kell bedőlni minden rémhírnek. Egy dolog biztos: az Európai Unió úgy tűnik lendületbe jött a klímaváltozás elleni harc frontján. Az új széndioxid elleni csodafegyver neve CCS (carbon capture and storage), azaz többek között a villamosenergia-termelés során is megtermelt CO2 föld alatti tárolókba száműzése.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Decemberben indul a 'Kislábnyom' projekt. A GreenDependent Egyesület által életre hívott rendezvény célja, hogy a háztartások klíma- és energiatudatosságát növeljék, az emberek szokásainak, viselkedésformáinak megváltoztatásával. Az idei 'Kislábnyom' verseny december elsejétől jövő év március 31-éig tart. Minden háztartás részvételére számítanak, az egyszemélyestől a legnagyobbakig. Az egyesület 4-500 jelentkező részvételére számít. Csupán annyit kell tenni, hogy regisztrálják magunkat a szervezet honlapján, a szervezet elkészít egy háztartási klíma-auditot, majd a végén értékelnek. A részletek itt olvashatók.

Az unió atomkutatási keretprogramjának, az Euratomnak a két éves meghosszabbítása mellett tette le voksát az Európa Parlament. "Európa komoly lépést tett a nukleáris biztonság kiterjesztése, az átlátható, környezetbarát és hatékony energiatermelés felé" – kommentálta Herczog Edit magyar EP képviselő, a parlament döntését.

A döntéssel a 8. Tudományos keretprogram indulásáig, 2014-ig biztosítottak az atomkutatás forrásai, így mintegy 2,6 milliárd euró jut majd elsősorban a biztonság növelését célzó projektekre, csakúgy, mint az ITER, az európai fúziós erőmű technológiai kidolgozására.

„Az Euratom-program összhangban van az EU 2020 stratégia egyik kulcselemével, az Innovációs Unió kialakításával, így a munkahelyteremtés terén is komoly eredményeket várhatunk tőle a jövőben” – érvelt Herczog hozzászólásában. Bővebb információkat itt találhat.

Az operatív programok eddig fel nem használt kereteiből 160 milliárd forintot csoportosítanak át épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítésekre. A jelenlegi kormány eddig 80 milliárd forint pályázati támogatásról döntött épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítések esetében, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van.

A fenti pályázati forrásokkal 200 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, a további 160 milliárdra pedig jövőre lehet pályázni. A további részleteket itt olvashatják.
 

Merthogy bármennyit is panaszkodunk, vagy a környezetünkben sokan panaszkodnak az esetleges szolgáltatások minőségére, mi még az évi átlagos 102 perces áramkimaradási arányunkkal bőven a szerencsések táborát erősítjük. A Ren21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) uniós kezdeményezés egy felmérése szerint ugyanis ma mintegy 1,5 milliárd ember él villamos energia nélkül, illetve hárommilliárd ember kénytelen a meleg ételt szabadtűzön megfőzni (és itt most nem a nyári bográcsozásokra gondolunk). A kellemes melegben, a laptop mellől hihetetlenül hangzik, de a világ nagy részén még most is problémát okoz az energiahálózatokhoz történő hozzáférés.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is! 

Összeálltak a magyar megújuló szövetségek és hivatalosan is útjára bocsájtották a Magyar Megújuló Energia Platform elnevezésű „zöld hajót”. A platform alakuló ülésén Glattfelder Bélát választották elnökké. A társulat célja természetesen hogy tagjainak törekvéseit összefogva a megújuló energiaforrások hasznosítását Magyarországon előre mozdítsa.

A Platform a MET keretében közre kíván működni az NCST végrehajtásában. Támogatni kívánja a klíma védelemmel, a megújuló energiaforrások hasznosításával, az energia hatékonysággal és az energiatakarékossággal kapcsolatos hazai és európai jogalkotást, közre kíván működni ezen jogszabályok végrehajtásában, a pályázati felhívások előkészítésében és az elért eredmények értékelésében. S emellett a platform kezdeményezi a megújuló energiaforrások hasznosításáról szóló törvény megalkotását is. A részleteket itt találják.

Talán nem is múlt el úgy hét az utóbbi időben, hogy ne lett volna üzemanyag áremelkedés. Sajnos ez a hét sem kezdődhet másként, mint egy ezzel kapcsolatos negatív hírrel: szerdától ismét áremelés. A benzin ára literenként öt forinttal, a gázolajé pedig nyolc forinttal emelkedik majd, így mindkét üzemanyag tekintetében új csúcs születhet a hét közepén.

Bár az egyes kutak árképzése egymástól eltérő, az autósok nagyjából ugyanilyen mértékű emelkedéssel szembesülnek majd a benzin és gázolaj esetében szerdán az állomásokon. Ez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 401-402 forintos, a gázolajat pedig átlagosan 431-432 forintos literenkénti áron tankolhatják majd az autósok. A részletek itt találhatók.

A hétvégén érdemes „megújulóban” kirándulni. A Megújuló Energia Szövetség ugyanis szombaton az ország csaknem 50 helyszínén tartanak a megújuló energiát termelő eszközöket gyártó, forgalmazó és használó cégek, valamint egyetemek, egyesületek, szövetségek. A cél mindenképpen nemes, a gazdasági vonatkozása pedig még jó ideig komoly viták tárgya lesz, az szinte borítékolható.

A Megújuló Energia Szövetség szerint a megújulók arányának növelése nemcsak magyar és európai uniós cél, hanem a lakosság érdeke is, hiszen az energiaárak egyre nagyobb terhet jelentenek. A nyílt napot megelőzően országos körúton mozgó bemutató-otthonban ismertették a lehetőségeket. A "Megújuló nyílt nap" megrendezéséhez az Európai Unió 40 millió forinttal járult hozzá, a költségek többi részét az akcióban részt vevő cégek finanszírozták. További információk ezen a linken érhetők el.

A nap energetikai hírei a tovább után!

Alig egy hete a blogunk is foglalkozott egy terjedelmes írásban a magyarországi épületek energiahatékonysági kérdésével. Egy felmérés szerint komoly probléma, hogy a hazai energiahatékonysági programok főként a panelházakra koncentrálnak, és keveset foglalkoznak a 2,5 millió magyar családi házakkal. Pedig ma Magyarország teljes (primer) energia-felhasználásának 33 százalékát (360 PJ) emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz igénye, ám ennek az energiamennyiségnek a 81 százalékát a 3,8 millió magyar ingatlan kétharmadát kitevő családi házak adják.

A szakértők véleménye szerint mindebből az következik, hogy éppen ennek a szegmensnek a „leszigetelésével” érhető el komolyabb energia megtakarítás. A blogunk által korábban idézett Energiaklub "A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciál" c. tanulmánya szerint a legnagyobb energia-megtakarítását eredményező épületszigetelést jelenleg csupán a háztartások 16 százaléka, mintegy 836.000 háztartás tervez. További részletek ezen a linken érhetők el.

A nap energetikai hírei a tovább után!