A holland energia- és gáztőzsde (APX-Endex) a napokban nyitotta meg a világ legelső biomassza tőzsdéjét! A portfólió legújabb eleme a fapellet. Az amszterdami tőzsdén, amely egyébként a régió vezető és irányadó energetikai kereskedelmi platformja is, egyelőre havi, negyedéves és éves üzleteket lehet kötni, amely kontraktusok fizikai szállításhoz kötöttek. A termék a standardizált ipari fapellet, amelyre a holland előrejelzések szerint egyre nagyobb szükség lesz az európai piacokon, mint a széntüzelés megújuló alapuló alternatívája.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Habár a magyar gazdaság energiaigénye megfelel az IEA tagországok átlagának, idehaza még mindig csak 58 százaléka az egy főre eső energiafelhasználás a nemzetközi szervezet tagországi átlagának – jelenleg 2,5 toe-nyi energia jut ránk, míg az összes tagország átlaga 4,3 toe. Ugyanakkor még így is számtalan területen van lehetőség az energiahatékonyság fejlesztésére – mutat ár a nemzetközi energetikai szervezet országjelentése.
A teljes hazai lakásállomány – családi házak, panel és nem panel társasházak – összesen 152 petajoule energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik a fűtés és használati melegvíz előállítása terén – mutat rá az Energiaklub NegaJoule 2020 projektjének kutatása. Bődületes energiamennyiség, ha forintosítani szeretnénk: ennyi energia kinyeréséhez több mint 4,67 milliárd köbméter földgázt kellene elégetnünk, aminek jelenlegi költsége tokkal-vonóval és áfával együtt 667,9 milliárd forintot tenne ki.
Egy igen érzékeny, és általában rendkívül „büdös” témával kapcsolatban szeretnénk ma gerjeszteni a feszültséget, a technológiát úgy hívják: hulladékból energia (waste to energy, WTE). Az egyszeri ember, ha meghallja a hulladékégető kifejezést, azonnal arra gondol, hogy biztosan szép és jó az, csak minél messzebb építsék fel tőle. Pedig ha jártunk már Bécsben, akkor szinte biztosan elmentünk legalább egy ilyen erőmű mellett, és nagy valószínűséggel észre sem vettük, hogy az egy szemétégető.
2010 során rekordméretű – 211 milliárd dollárnyi – forrás talált utat magának bizonyíthatóan világszerte a megújuló iparágakba. A befektetési versenyt, csakúgy mint 2009-ben, tavaly is Kína nyerte, a második helyen Németország, a harmadikon az Egyesült Államok futott be. 2006-tól 2011-ig nem kevesebb, mint 667,3 milliárd dollár áramlott glóbusz-szerte a megújuló iparágakba. Az elköltött pénznek az eredménye is meglátszik: 2010-ben a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelő kapacitások 89,7 gigawattal nőttek, összesen 13,5 milliárd literrel több bioüzemanyagot állítottak elő világszerte, és a megújuló alapú hőtermelés mértéke is számottevően növekedett.
A 21. század „a kék energia” korszaka lesz. A földgáznak is teret adó forgatókönyvvel akár 900 milliárd euróval kisebb költséggel is elérheti klímavédelmi céljait az Európai Unió. Az olajárhoz indexált árakkal operáló, hosszú távú szerződések biztosítják a transzparens gázárakat és szolgálják leginkább minden fél üzleti érdekeit – csoportosította három fő gondolat köré beszédét Alexander Medvegyev, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagországainak miniszteri találkozóján 2011. október 18-án Párizsban. Az orosz gázóriás Gazprom igazgatótanácsa elnökhelyettesének beszéde – még akkor is, ha az alapvetően a földgázos mundér becsületét védte – több pontot is tartalmazott, amelyeket úgy gondoltuk, hogy érdemes közkinccsé tenni.
A kormány 2012-es projektkezdéssel 2020-ra szivattyús-tározós erőmű létesítését tervezi – legalábbis ez derül ki egy az Európai Bizottság számára megküldött dokumentumból, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozott nyilvánosságra a honlapja mélyén. A papírokból egyelőre csak annyi biztos, hogy a tervek egy +/-600 MW-os erőműegységről szólnak 4X150MW-os bontásban, egy arra alkalmas helyszínen megvalósítva, az EU kvótakereskedelmi rendszere III. fázisának ingyenes kvótaallokációjáért „cserébe”. A dokumentumokból kiolvasható másik érdekesség, hogy a fejlesztés „magyarországi helyszínen” valósul meg. A projektért egy még nem létező MVM-es leányvállalat, a SZET Projekttársaság felel majd.
Várhatóan a jövő év közepéig nem fog megszületni a megújuló alapú energiatermelés támogatásának új rendszere (METÁR) – értesült Az Áram Ára blog döntéshozó-közeli forrásból. Ezzel az energetikai kormányzat legalább másfél évvel tolja ki a megújuló energiaforrásokon alapuló új energiatermelő kapacitások létesítését célzó beruházásokat. Információink szerint „a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszeréről” szóló kormányzati koncepció tartalommal és konkrét számokkal történő feltöltése legalább 2012 nyaráig váratni fog magára.
A teher nő, az autós nyög, a forgalom csökken. Mindez nem is meglepő, ha megnézzük az üzemanyag-árakat: a benzin literjének átlagára csaknem 400 forint, a gázolajé alig kevesebb, nagyjából 390. Kérdés, hogy az autós – mert a világgazdasági trendek és a kormány a jelekből ítélve tuti nem fogja – csökkentheti-e üzemanyagköltségeit, kiválthatja-e valami olcsóbbal a drága 95-öst vagy dízel üzemanyagot? A kérdés tehát adott, a válasz viszont trükkös: igen is, meg nem is, legálisan is, meg nem is – ergo meg is éri, meg nem is.
Utolsó kommentek