A mai napon útjára indítjuk Az Áram Ára blog új szolgáltatását, a HírÁramot. Mostantól minden nap blogbejegyzés formájában összeszedjük olvasóink számára a nap legfontosabb energetikai történéseit, híreit. Új rovatunk mellett természetesen továbbra is a megszokott rendszerességgel jelentkezünk „hagyományos” blogbejegyzéseinkkel. A HírÁrammal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a kommentekben várjuk, és természetesen a hírek megvitatására is szabad a vásár. Jó olvasgatást!
A nap energetikai hírei a tovább után!
Kell az atom, vagy sem? Esetleg legyen helyette megújuló? S mindez mennyibe kerül majd nekünk? Elsősorban pénzkérdésnek tűnik a felvetés, legalább is a politikusok szerint. Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő szerint ugyanis az atomenergia költsége a jövőben nőni fog, ezért a paksi erőmű bővítése helyett hatékonyságjavításra és a megújuló energiaforrások használatának növelésére kellene a bővítésre szánt több ezermilliárd forintot fordítani. Ezzel szemben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úgy vélekedett a Tárcatükör a Közgázon elnevezésű rendezvényen, hogy ha nem bővítik a paksi atomerőművet, akkor ki kell váltani az atomenergiát Magyarországon, ami számítások szerint száz százalékos energiaár-növekedést okozna. A miniszter szerint érdemes megvizsgálni ez esetben Németországot, hiszen ott már döntés született arról, hogy 2022-ig bezárják az atomerőműveket. Mindez pedig 450 milliárd eurónyi infrastrukturális beruházást igényel, ráadásul az orosz gáztól való még erősebb függést is eredményezi. A témáról bővebben itt olvashat.
A megújuló erőforrások esetén pedig az a kérdés, hogy mi is újuljon meg? Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Professzorok Batthyány Köre vitaülésén azt hangsúlyozta, hogy a jövőben az élelmiszertermelés felértékelődik, így a termőföldet nem szabad alternatív energia alapanyagok előállítására használni. A nemzetek biztonsága ugyanis manapság attól is függ, hogy szabadon rendelkeznek-e erőforrásaikkal, garantálni tudják-e az élelmezést, az élelmezésbiztonságot, a környezetbiztonságot, és sokat számít az is, hogy kinek a kezében van a termőföld, a vízbázis, az ellátási eszközök. A témáról bővebben itt olvashat.
A közlemúltban blogunk is megemlékezett a hulladék feldolgozásából történő energiatermelésről. Egy új kutatás szerint a hulladéklerakók éves szinten 800 millió tonna metánt termelnek globálisan. Márpedig ez a gáz veszélyesebb, mint a szén-dioxid, viszont ugyancsak elégethető, és befogható az energiatermelésre. Egy energetikai cég Brazíliában telepített több depóniagáz hasznosítására alkalmas berendezést: a 160 hold területen lévő lerakóban évente 24 millió tonna hulladékot helyeznek el, a négy gázmotor 60 ezer háztartás számára termel itt áramot. További részleteket itt talál.
A nukleáris energia békés felhasználása mellett állt ki Japánban a szökőár által elpusztított területeken tett látogatásán a dalai láma, a nukleáris fegyverkezést ellenző körök egyik legrangosabb szószólója - írja a The Wall Street Journal regionális blogja. A tibeti vallási vezető kijelentette, hogy hatékony alternatív energiaforrások híján támogatja a nukleáris energia békés célú felhasználását mint a gazdag és a szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét. További információk ezen a linken.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!
Utolsó kommentek