Nap, szél és vizienergia, amelyik ingyen van. Mikorra értik meg az illetékesek ezt? Azt mondják, hogy nem lehet rendszerbe integrálni 15%-nál nagyobb nem kiszámítható energiaforrást. Érdekes, az osztrákoknál pont 85% a megújuló, mégis működik az ország.
Minden más el fog fogyni. És sajnos nem egyszerre minden országnak. Szerinted pl az USA eltűri hogy az oroszoknak legyen olajuk, nekik pedig ne, vagy fordítva? Vagyis ne reménykedjünk, a III. vh. még vár ránk. Vagy az unokáinkra. A magyar illetékesek még a homokozó széléről nézik csak, hogy miről folyik a vita odabenn. Mint rendesen, erről is le fogunk maradni.
Elég volna a Dunára 3 kis esésű állandó üzemű erőmű, s megtakarítanánk az energia 70%-át.
Ma olyan törvény van érvényben, hogy senki nem adhat el áramot csak az állami szervek. Vagyis nálad foroghat a szélkerék, de a szomszéd már nem kaphat belőle. Ez lobbi.
Ha ezt eltörölnék, a találékony magyar nép hónapok alatt szélkerék-erdőt építene a háza tetejére, s enyhülne a gond. De nálunk a fontos az adó. Soha nem jutunk előbbre.

@www.doominogame.com: soha semmi sincs ingyen. A szél ellen pont a zöldek lobbiznak a hülye madaraik miatt, a vízenergia nem érné meg, mert nincs nagy esésű folyónk. Napenergia az Alföldön érné meg, de a megtérülési ideje kétséges. A legtisztább az atomenergia, Paksot kell bővíteni, vagy építeni egy új erőművet.

Ne értsd félre, én is örülnék, ha szélkerekek, naperőművek és duzzasztógátak állnának mindenhol, de ehhez nincsenek meg a környezeti, vagy az emberi adottságok. (Azt hiszem Dunakilitinél van egy nagyobb duzzasztó, de szerintem az sem generál áramot)

@www.doominogame.com:
A rendszerre feltáplálás tekintetében nem teljesen igaz amit mondasz, mert legjobb tudásom szerint pl. a kogenerációs kiserőművek és a szélfarmok sem állami tulajdonban vannak, mégis adnak el áramot. :)
Sőt, háztartási méretű kiserőművel (pl.: házad mellé telepített szélkerék) a kisfeszültségű hálózatra te is táplálhatsz áramot, amit a szolgáltatód/kereskedőd köteles "megvenni" tőled: gyakorlatilag van két villanyórád, amelyikből az egyik hálózatra feltáplált árammennyiséget méri, amit aztán havonta/évente/félévente elszámolsz a szolgáltatóddal v. kereskedőddel.
A megújulók kapcsán egyetértek azzal, hogy minél több kellene, csak sajna nem vagyunk Ausztria remek folyóvizekkel. Amíg a zöldek megfúrnak minden vízerőművet addig marad nekünk az atom a villamosenergia-termelésre, fűtésre és az iparnak meg a földgáz. Ezzel sajna együtt kell élni...

Legjobb tudomásom szerint ugyan támogatják a megújuló energiaforrásokból termelt áram átvételét, csakhogy olyan feltételekkel, amit igen nehezen lehet teljesíteni. Napra, órára lebontva, hetekkel előtte közölni kell mikor mennyi áramot fogunk majd a rendszerbe táplálni.
Ezt mégis hogy? Szerintem még egy széntüzelésű erőműnél sem mindig lehetséges.

@www.doominogame.com:
"nem lehet rendszerbe integrálni 15%-nál nagyobb nem kiszámítható energiaforrást. Érdekes, az osztrákoknál pont 85% a megújuló"
Igen, mert az osztrák megújuló nem nem-kiszámítható, hanem (nagyrészt) vízierőmű.

a horvatoknal epul cseppfolyos gaz fogadasara alkalmas terminal
szoval valahol meglesz a hatar...

amugy meg kozeptavon gondolkodva nem kellene feltetlenul a gazt prioritizalni...
pl. a csak egessuk el poenbol hozzaallast most kellene leluxusadozni...
hiszen sokkal jobb hogyha korabban mar el van tolva a piac minthogy egyszer csak ott alljunk hogy jeeee de draga a gaz

@AlbP: "gyakorlatilag van két villanyórád, amelyikből az egyik hálózatra feltáplált árammennyiséget méri, amit aztán havonta/évente/félévente elszámolsz a szolgáltatóddal v. kereskedőddel."

te kevered az elmeletet a gyakorlattal!!! ez ELMELET VOLT!!!

a gyakorlat meg az hogy egy olyan kis dobozka, ami tudja a visszataplalast az meg fel milka, es 10 evig jo...

Nem baj, a lényeg az, hogy azért mi jól megsértünk minden oroszt, ha kell, ha nem.

Legatyásodunk, megfagyunk, de a vezetőink kurucosan keménykednek az oroszokkal. Ráadásul pitiáner, szentimentális kérdésekben, mint emlékművek, katyn meg a moszkva tér. Rajtunk kívül még az oroszok nagyok a jelképes politizálásban, úgyhogy nagyon megéri nekünk borzolni a diplomáciai kedélyeket a 2014-es tárgyalások előtt.

Ja, a MOL-kivásárlást elfelejtettem. Ott is nagyot alkottunk.

Önsorsrontás - egy szóval.

Belvárosi parapetkonvektoros lakásban mit tegyek? Vegyek olajkályhát, mert kémény még van, vagy vegyek nap/szélerőművet a tetőre?

@cso zsi: a Graphisofttol el lehet venni a teruletet es viszaallitani az eredeti allapotot :)))

Ami azt illeti, van egy alternatív csővezetékünk, ami Horvátországból jön Magyarországra, csak a '70-es évekbeli megépítése óta nem használjuk. Most nem is tudom, hogy működőképes-e.

Alternatív energiaforrások. Egyrészt a földgázt nem tudják teljes mértékben kiváltani, másrészt nagyon drágák, nem gazdaságosak. Ráadásul a többségük mellé az egyenletes energia-ellátás miatt gyorsan beüzemelhető erőműveket kell építeni.
A földgázt a lakossági fogyasztók elsősorban fűtésre, főzésre használják, ezt szélenergiával egyáltalán, napenergiával meg csak részben lehet kiváltani. Vannak még az egyéb alternatív fűtési módok, de közös jellemzőjük a bonyolult, ezért drága kiépítés.
Ráadásul az alternatív energiatermelés nem tudja helyettesíteni a földgáz műanyag-gyártási, és vegyipari felhasználását.

Alternatív energiaforrások.

Szélenergia: Még a masszív állami támogatás dacára is kevéssé gazdaságos, az alternatív áram átvételi ára jóval magasabb, mint a hagyományos forrásból származóé, és a szélerőművek megépítéséhez is komoly támogatást kapnak.
Alaperőműnek nálunk nem alkalmasak, csak 35-40% körül van a működési kihasználtságuk. Nálunk nincs olyan óraműszerűen fújó parti szelünk, mint amilyen a tengerparti országoknak van, például ezért évszázadok óta Hollandia a szélmalmok országa, sem pedig olyan természetes szélcsatornánk, mint Ausztriában a Duna-völgye.
Itt nem messze van egy házi szélerőmű, a tulaj szerint a múlt héten 168 órából csak 38-at tudott kihasználni. Csak az 5 kW-os generátor került neki valamivel 2 milliónál többe. Az egész rendszer túl van a három és félmillión is. Ja és szélcsend alatt a hálózatra fanyalodik ő is.

Vízenergia: Vörös posztó a méregzöldek szemében. Ész nélkül támadják, pedig zöldenergia, ráadásul többnyire egyenletes , folyamatos üzemmel, annak minden előnyével. Sajnos erősen korlátozott az ország földrajzából adódóan a hozzáférésünk, de még ezt a keveset sem engedik kihasználni.
Ráadásul a legtöbb vízerőmű elsősorban a folyamszabályzás és hajózási okokból épülne, energiatermelésre csak mellékesen használnák. Ha egyszer meg kell építeni, akkor logikusan minél jobban használják ki az építményt. Úgy lenne logikus.

Termál-energia: Nálunk gyakorlatilag csak fűtésre és melegvíz-előállításra használják, másra, energia- termelésre nem alkalmas. Túl alacsony a megcsapolható termálvíz hőmérséklete, és a kivonható hőmennyiség is túl kevés.
A MOL zalai kísérlete is kudarc volt, a remélt 3-5 MW hőteljesítmény helyett mindössze 300 kW-ot tudtak kivonni.

Napenergia: Fűtésre, melegvíz-termelésre és áramtermelésre alkalmas.
Általában komoly összegű beruházás után lehet csak használni, és függ a napszaktól és az időjárástól, évszakoktól is.
Napkollektor: Fűtésrásegítésre és melegvíz-előállításra alkalmas. Az olcsóbb változatok közvetlenül fűtik a lakóteret(légkollektor), illetve a kettős működésű forróvíztárolókat (fűtőszál és vizes kollektor). Ez viszont az évszakok miatt korlátozottan használható(télen többnyire nem).
A drágább módszer a hőszivattyús megoldás, ami egyrészt áramot is igényel, másrészt még így sem használható télen.
Áramtermelés. Főleg napelemmel történik, de az sokba kerül. Ha hálózati visszatáplálós, akkor olcsóbb a beruházás, mert ha nincs napfény, a hálózatot használják. Ha ilyen lehetőség nincs, akkor a folyamatos áramellátás miatt valamilyen energiatárolási módszert kell találni, persze nem ingyen.

Azért azt nem árt letisztázni, hogy valóban összesen öt szomszédos országgal van földgázrendszereket összekötő vezetékünk, de ezek közül mindössze 2 olyan van amin a gáz üzemszerűen jön: Ukrajna felől és Ausztria felől. A többi - ha van is rajta szállítás - elsősorban export és nem import. A céljuk is inkább az, hogy egyelőre alapjai legyenek a további fejlesztéseknek és legyen mire rákapcsolni a nagy tranzitvezetékeket, ha jönnek, illetve, hogy az ukránok csapzárása esetén ne szívjanak akkorát ezek az államok, mint szívtak 2009 januárjában. A maradék három ország egyébként Szerbia, Horvátország, Románia - utóbbi kettővel tavaly épült ki a kapcsolat.
A horvát LNG sem igen épül ki 2014-15-nél korábban és kérdés, hogy onnan mennyi gáz jöhet Magyarországra, ugyanis a konzorciumban nincs magyar vállalat - ráadásul igen nagy csend van a fejlesztés környékén, mintha erőteljesen tetszhalott állapotban lenne a projekt.

@www.doominogame.com: "Nap, szél és vizienergia, amelyik ingyen van." - Jó, innen kezdve nem is kell téged tovább olvasni.

mindig ez a "jaj most már tényleg itt a vég" duma!
hagyjátok már abba az istenért!!
miért kell mindig,mindenkit paráztatni!
ezzel tudjátok csak eladni a nyomorult,gyenge blogjaitokat?

@www.doominogame.com:

"Nap, szél és vizienergia, amelyik ingyen van."

Nem is tudtam, hogy neked ingyen adják a MW-os vagy bármilyen szélkereket. Biztos véletelen és összeesküvés az, hogy ~30 Ft/kWh és kötelező átvétel van a szélenergiára. Paks 9,50 Ft/kWh áron termel, a gázerőművek olyan 13-14 Ft/kWh áron.

No comment...
--------

"Érdekes, az osztrákoknál pont 85% a megújuló, mégis működik az ország."

Mert az nem szél, te nagyon te. 12 GW viízerőmű kapacitásuk van. Ja, hogy alpesi országban nagy folyókkal ezt meg lehet csinálni...?

@Sword: Dehogy kell ezt ennyire megadni. Honnan tudom? A cég ahol dolgozom éppen egy bigogáz erőmvet tervez / épít.

Egyébknét meg a biogáz áram átvételi ára valahol 45 Ft/kWh értéken van.

Csak "picit" van támogtava. (Ma 22-26 Ft-ért veszel 1 kWh áramot...)

@teddybear01:

"Ami azt illeti, van egy alternatív csővezetékünk, ami Horvátországból jön Magyarországra, csak a '70-es évekbeli megépítése óta nem használjuk. Most nem is tudom, hogy működőképes-e."

Igen, az, sőt!

hvg.hu/gazdasag/20110913_slovnaft_mol_Adria

(És micsoda véletlen, pont ezen dolgoztam az elmúlt hónapban és még fogok is elvben.)

Ez egyébként kőolaj és nem gázvezeték.
Az Adria elvi kapacitása ma kb. 10 Mt/év. Szállítani szállíottak rajta, de csak hébe hóba és nem is mindig az eredeti irányban.

A gázfüggés megszüntetéséről meg csak annyit, hogy az elmúlt években GW-os nagyságrenben épült gázzal működő villamos áramot termelő blokk. Csak Szbattán ~1,1 GW. És akkor ott van a gögnyűi erőmű és még kisebb blokkok.

Más. Cseheknál 140 (!!) Ft/kWh átvéeli árat állapítottak emg a naperőművekre. Mindenki húzta fel őket sorba. Azt most esett le, hogy így nem tudnak fizetni. Az, hogy mi mennyiért termel, azt már írtam.

@AlbP: Az Ausztria felől jövő vezetéken is többnyire orosz gáz jön, csak Szlovákián keresztül...

@www.doominogame.com: "Érdekes, az osztrákoknál pont 85% a megújuló,"

Te tudsz valamit, amit mások nem. Az EU szerint a svédek állnak legelöl, és nekik lesz 2020-ra 50%.

@www.doominogame.com: "Nap, szél és vizienergia, amelyik ingyen van. Mikorra értik meg az illetékesek ezt?"

Ajajj... ennyi erővel a gáz is ingyen van, ott van a föld alatt, csak ki kell szedned...

De ha majd ingyen osztogatják a napelemeket, szélkerekeket amik ráadásul örök életűek, szólj, nekem is kell.

"Azt mondják, hogy nem lehet rendszerbe integrálni 15%-nál nagyobb nem kiszámítható energiaforrást. Érdekes, az osztrákoknál pont 85% a megújuló, mégis működik az ország."

Annak a nagy része víz, ami kiszámítható...

De nyugodtan kérdezd meg a ződeket, elmondják majd hogy az atomerőmű nem jó mert sugároz, a hőerőmű nem jó mert füstöl, a szélerőmű nem jó mert lecsapja a madarakat és zavarja a talajlakó állatokat a rezgése, a naperőmű nem jó, mert be kéne vele borítani az alföldet és szintén fuccs az élővilágnak, valamint a vízerőmű se jó, mert a duzzasztás is megváltoztatja a környezetet alaposan.

@labi: A vicc az, hogy egy szénerőmű radioaktív kibocsátása nagyságrendekkel nagyobb, mint egy atoerőműé...

@molnibalage:
Igaz, jelenleg így van, de elméletileg észak- és nyugat-európai kitermelés (norvég, holland) is rátolható Németországon keresztül a csőre, igaz ez esetben a szállítás már nem biztos, hogy rentábilissá tenné a dolgot. Elméleti diverzifikációs forrásnak viszont ott van, és JÖN belőle a gáz, nem megy.

@AlbP: Igen, nagyon elméleti szinten jöhetne norvég gáz is rajta. Az ára sejthető...

Ilyen szinten diverzifikációs. Ellenbe, ha az orosz gáz nem elég, mert más megveszi, vagy csak ukránok miatt megint elzárják, akkor bizony nem jelent diverzifikációt.

Ha gázártámogazás helyett szigetelésre költenék azt a pénzt, akkor pár éven belül felezhető lenne az energiaigény. Az alternatív, megújuló energiaforrásokba kéne pénzt nyomni, nem a támogatásba, de az politikailag nem annyira népszerű természetesen, mert bedindulnának a populista demagógok, hogy megint a gazdagok (értsd aki elő tudja teremteni az önerőt) járnának jól.

@tede:

"Az alternatív, megújuló energiaforrásokba kéne pénzt nyomni"

A fenti ávételi árak és a telepjtés támogatása és a kötelező átvétel az szeritned mi? Hova kellene még jobban nyomni a pénzt? Jelenleg is egy nem fenntarható rendszert finanszíroznak más, valóban rentábilis rendszerek üzemeltetéséből.

Tehát picit vicces az a megjegyzés, hogy mindent megújulóval, mert akkor a az áram ára - már, ha technikailag kivitelezhető lenne - alsó hangon 3-4-szeres lenne, mert nem lehetne már támogatni a többi áram nyereségéből és adójából...

@molnibalage:
Pont, hogy én is biogázt melléktermékként termelő cégtől hallottam.
Ilyen feltételek mellett nem tudják hálózatra táplálni, jóval egyszerűbb nekik helyben felhasználni az áramot a gépekhez.

@Sword: Akkor egyetlen ilyen üzem sem létezni itthon - pl. a pálhalmai sem - mert nem lehet előrejelezni a biogáz kihozatalt, nem teljesen egyenletes és a puffer sem áll mindig rendelkezésre.

Csengersimán is van egy erőmű, a két szép szememmel láttam, mert volt ottan egy kis feladatom.

Az automatikai, a belső szabályzó logika döni el, hogy mikor induljon a gázmotor. Ennél fogva a kezelő személyzet gyak. nem is tudja, hogy mikor indul. Manuálisan is lehet, de normáli üzemben az ember csak felügyel és nem dönt. Azt a tervező mérnök már megtette.

Szóval továbbra is állítom, hogy ez így roadtul nem igaz. Igen, kell tervet beadni, de az nem szentítás, az adott áramszolgáltó bizonyos feltételekkel enged fel, de nem lehetetlen feltételekkel...

A pontos részleteket nem ismerem és ez egy elég bonylult rendszer, de a menetrendadás ha jól tudom havi, heti és nap bontásban megy 15 perces időközökkel. A napi előzetesen leadotthoz képest lehet változtatni valameddig, talán.
A termelők egyénenként igen nehezen tudnák ezt teljesíteni - ebben segít a mérlegkör, ahol több termelő összeszervezi az áramtermelést és mérlegkörként értékesítenek, illetve táplálnak be a rendszerbe. Így egymást úgy ahogy ki tudják egészíteni. De ez már bonyolult... :)

@Sword:

Valóban ha fel tudják használni helyben az a legjobb, nem kell sehová szállítani kevesebb a veszteség. De ha nem tudják vagy nem mindet helyben használni akkor miért ne táplálhatna vissza?

Áram esetében pl. megoldható, hogy rátápláljon a kis vagy középfeszültségű vezetékre. A Mezőtúr mellett lévő szélerőmű pl. a középfeszültségű vezetékre táplál.

Elektromos árammal működő járműveknél is megoldható már a visszatáplálás, nálunk is működik ilyesmi, a Taurus és most folyamatosan leszállított új TRAXX mozdonyok, de a BKV-nál a Combino villamos és Ganz-Skoda Trolino buszok is tudják. Üresjáratnál vagy fékezésnél rátáplál a hálózatra, igaz el nem tudják adni a fölös áramot, ha van épp másik jármű a szakaszon ő veszi fel.

Az új Alstom metrók is tudják már ezt (ha egyszer végre sikerül forgalomba állniuk), ott konkrétan 20-30% közötti megtakarítással számolnak pusztán emiatt.

Előzetesen lehet megújuló energiával is kalkulálni, csak hozzávetőlegesen, és kell mellé tartalék is, de miután felépült pl. egy szélkerék már teljesen ingyen termeli az áramot, és gyakorlatilag semmiféle további költsége nincs. Ellenérvként is csak azt tudják felhozni ellenük, hogy agyonütik a madarakat, de ez marhaság. A madár nem hülye, van szeme és látja a tornyot, szélerőműparkoknál sem látni tömegesen madárhullákat a földön, 1-2 nekirepül mert nem néz a csőre elé, de hát ennyi erővel tiltsuk be a villamost sőt az autót is, mert ott is van pár ember, aki nem néz az orra elé és begyalogol autók vagy vonatok elé és elüti.

@Adani:
A villamos járművel kicsit más tészta, hisz ott saját hálózat van, mai más feltételekkel üzemel. Ráadásul az így visszatáplált energiát általában egy másik, gyorsító szerelvény fel tudja venni. Egyébként ez nem újdonság, már a 30 egynéhány éves V63-as villamosmozdony is tudta többek között.
Visszatérve: Lehet, hogy szolgáltató függőek az átvételi feltételek.
Ahol én halottam
(szennyvíztisztító telep),
ott eon hálózat van, az meg köztünk szólva egy elég sz@rrágó cég minden szempontból...

@Sword:

Ez igaz, de pl. a fő igavonók a Szilik (V43) nem, vagy pl. az Alstom metrók forgalomba állásának csúszása azért is kellemetlen, mert a ruszki metrók se tudják a visszatáplálást, sok sok energia megy veszendőbe úgy, hogy a fékeknél hővé alakul. Ráadásul maga az áramellátó rendszer alkalmas rá, a próbameneteknél simán mindenféle átalakítás nélkül tudott rátáplálni az Alstom metró.

A hibrid autók működési elve is az sőt már a Forma-1-ben is használják a technikát ott KERS rendszer van, ami fékezéskor visszatermelt energiát tárol majd gombnyomásra lehet használni +80 lóerőt ad.

El tudom képzelni ,hogy szolgáltató függőek, ha jól tudom törvény van rá, hogy hatóságilag meghatározott áron át kell vennie a megtermelt áramot. Ha te feltalálsz valamit, pl. úgy tudsz áramot termelni, hogy pl. lepisálod a vezetéket vagy meggyújtod a fingodat akkor azt át kell vegye a szolgáltatónak. Mondjuk a mérőóra felszerelésének a költségét és magának az órának az árát rád is terhelheti, ezt el tudom képzelni.

@labi:

Na ja, mert a madár az hülye, megy előre ész nélkül és nincs neki szeme ugyebár. Ezt is csak a sötétzöldek találják ki. a Greenpeace minden hülyeségét nem kell elhinni, olyanok mint a görögdinnye, kívül zöld belül vörös.

@Adani: "Az új Alstom metrók is tudják már ezt (ha egyszer végre sikerül forgalomba állniuk), ott konkrétan 20-30% közötti megtakarítással számolnak pusztán emiatt."

es a miatt hogy gyorsitasnal nem eldisszipaljak ellenallason az aramot az nincsen veletlenul ebben az elektronyikaban benne?

@Sword: "Egyébként ez nem újdonság, már a 30 egynéhány éves V63-as villamosmozdony is tudta többek között."

tenyleg?
es ugyanaz a madzag volt fent ami ott fent szokott lenni ott a Thomas felett? nem volt ott valami uri huncutsag pluszba berakva? specko aramszedo vagy ilyesmi?

@Adani: "A hibrid autók működési elve is az sőt már a Forma-1-ben is használják a technikát ott KERS rendszer van, ami fékezéskor visszatermelt energiát tárol majd gombnyomásra lehet használni +80 lóerőt ad."

ja igen...
ha meg veszel egy 100e km-s dizelt es a kettos lendkereket csereli kell az mar 200e - 300e buko...
pedig az valoszinuleg nem ilyen specko lendkerek :)

@SvenH.:

Szerintem ugyanaz a madzag volt akkor is, max. a szedő olyan ,hogy tud rátáplálni meg az alállomást kell felkészíteni rá.

Azt amúgy tudtátok ,hogy a három budapesti metró összesen annyi áramot zabál mint Eger? Ott már nem lenne mindegy ha tudna mindegyik metró viszatáplálni.

@SvenH.:
Többek között van fent a tecsőn olyan vonatos videó V63 vezérállásból felvéve, ahol dinamikus fékezéssel próbálnak áramot visszatáplálni a hálózatba, mert a másik mozdony nem tud gyorsítani, lévén s szakaszon annyi mozdony volt, hogy leesett a vonalfeszültség.
Szóval én általában mosolygok, amikor még mindig szenzációként reklámozzák, ha egy új troli/vonat/metró vissza tud táplálni.

Ha egyszer még rengeteg olyan járművünk van, amelyik nem tud. Újaknál már alapnak kéne lennie, hogy tud visszatáplálni.

@Sword: en meg akkor csapkodom a labamat a rohogestol amikor TUDOM, hogy a jelenlegi metroban a motor gyorsitast ellenalassal oldottak meg...
es akkor beszelnek visszataplalasrol :)

@SvenH.: Hát na...
Kb a 40-es évek technikájával épültek anno a ruszki EV metrók.
Akkoriban a pazarlás nem számított. Volt miből...
Régen lecserélhették volna magyar fejlesztésű, gyártású Ganz-Hunslet metrókra, de a politika mindig előrébb való dolog volt, mint a józan gondolkodás ebben a hülye országban.
Az a metró mind műszakilag, mint designban majdnem olyan jó, mint az új Alstom szerelvények, Csak éppen bő 20 évvel megelőzte. Nekünk nem kellett, jók az orosz energiazabáló bontószökevények.

@Sword:

A Ganz metró jó volt a maga idejében, a prototípus elkészült, voltak persze hibái, de nem volt súlyos, javítható lett volna a sorozatgyártás is megindulhatott volna. Csak közben szétverték a Ganz-t teljesen, így ebből se lett semmi.