Bár 2020-tól már csak a nullához közelítő energiafelhasználású új házakat lehetne építeni az unióban, a magyar szabályozás lassan szigorodik. A Magyar Mérnöki Kamara még idén tavasszal lefolytatta a szakmai vitát a határértékekről, el is fogadtak egy verziót. Majd felbukkant egy másik verzió is. Most közigazgatási szinten zajlik az egyeztetés, és talán jövő nyáron hatályos lehet a szigorítás. Kérdés persze, hogy a mostani globális gazdasági események mennyiben befolyásolják a helyzetet?

A régi ingatlanok esetén egyelőre nincs felújítási kötelezettség. Annyi vonatkozik jelenleg a használt lakásokra, hogy 2012-től energiatanúsítványt kell kiállítani a tulajdonosváltásoknál. Illetve olyan tervek is vannak, hogy ha egy használt lakásnál kicserélik az ablakokat, akkor ne „bóvlit” építsen be, hanem tényleg olyat, amely megfelel egy minimum-követelménynek, különben nem beszélhetünk energiatakarékosságról. Ennek szabályozására minisztériumi források szerint 2013-ban kerülhet sor. A részleteket itt találják.

Közös nemzetközi, uniós és hazai dekarbonizációs törekvés, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C-on belül maradjon. Ugyanakkor a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 °C-os, vagy akár összesen 4 °C-os hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni. A hazai alkalmazkodási és dekarbonizációs célokat, a megvalósítás részletes ütemtervét a 2013-ra elkészülő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) és a 2050-ig szóló Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) tartalmazza majd. A témáról bővebben itt olvashatnak.

A brit Klímaváltozási Bizottság egy ma megjelenő jelentésében azt javasolja a brit kormánynak, hogy a széndioxid-leválasztás - és tárolás (CCS) technológia alkalmazása nélkül ne támogassa a nagyméretű biomassza-erőművek telepítését. A bizottság emellett jelentős szerepet szán a bio-energiaforrásoknak az Egyesült Királyság jövőbeni energiamixében. A cikket itt olvashatják.

Ha már biomassza, akkor nézzünk egy hazai hírt is a témában! Magyarországon a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását is segítheti a biomassza szélesebb körű felhasználása. Nemcsak a fosszilis energiáktól való függőség csökkenhet, a fellendülő helyi ipar révén bővülhet a foglalkoztatás is. Minderről Európai Unió FP7-es, kétéves, egymillió eurós költségvetésű keretprogramja által támogatott Biomass Mobilization (BioMob) project értékelése kapcsán esett szó. A projekt négy, az unió perifériáján lévő bolgár, dán, ír és magyar régióban kutatta a biomassza felhasználásának és a zöld energia előállításának lehetséges irányait. A részletek itt találhatók.

Az emberiség évi energiafogyasztása egyetlen órányi napsugárzásnak felel meg – a probléma pusztán annyi, hogy egyelőre még nem tudjuk ezt kihasználni. A megoldást a harmadik generációs napelemek jelenthetik – a többi között erről is beszélt Hernádi Klára, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánja az Energia Szabadegyetem előadásán. A témáról bővebben itt olvashatnak.

Ugyan nem tartozik szorosan a témáinkhoz, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Voyager 1 szökni készül! Pontosabban egyfajta csillagközi purgatóriumba érkezett útja során a 34 éve elindított eszköz, amely most a Naprendszerünk és a csillagközi tér határán táncol, ahol már elcsendesedett a napszél és a kifelé áramló magas energiájú részecskék is elszöknek a bolygóközi térbe. A cikket itt találják.
 

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!