Az Áram Ára

Az okos mérőeszközök telepítése csak az első darabja az okos hálózatok nevű nagy, világméretű puzzle-nek. A jövő ugyanis kétségtelenül az okos hálózatoké (smart grids) lesz. 2020-ra a világon mintegy 50 milliárd eszköz áll majd egymással összeköttetésben, és a kapcsolat nem csak telekommunikációs, hanem energetikai jellegű is lesz – állítják az Ericsson szakemberei, akik jelenleg több ilyen projekten dolgoznak világszerte. Víziójukban olyan rendszerek jelennek meg, amelyekben a különböző energetikai (és telekommunikációs) berendezések hálózatokba tömörülve, egymással kommunikálva szolgálják ki a társadalmi és egyéni igényeket. Mindezt pedig várhatóan a legmodernebb és lehető legköltségtakarékosabb módon. 

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termelők, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvető problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termelői szakma egyértelmű jövőképet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár - hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.

A konferencia résztvevői kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethető, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, működik, "döcög", bár már most látszik, hogy a későbbiekben szükség lesz korrekciókra. A részleteket itt olvashatják.

A lakások egyharmadának fűtési költsége egy téli hónapban 20-30 ezer forint közé esik, minden ötödik lakásé meghaladja a 30 ezer forintot, ugyanakkor hőszigetelésre a legtöbb tulajdonos alig 100-300 ezer forint közötti összeget tud költeni, ami kevés a fűtésszámla érdemi csökkentéséhez - közölte felmérése eredményét a Knauf Insulation. A részleteket itt találják.

Folytatódik az Energia 2.0 program. Kerékpárral áramot fejlesztő egyetemisták, Guinness rekordkísérlet, mozgási energiával működő autóversenypálya és még számos érdekesség várta a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapon, március 6-án a Műegyetem Állásbörzéjére látogatókat. A Magyar Villamos Művek Energia 2.0 programja 2012-ben is folytatódik, a tervek szerint a tavasz folyamán 8 felsőoktatási intézménybe látogat el a „Nemzeti Energiastratégia 2030” törekvéseihez illeszkedően a megújuló energiaforrások használatát, a paksi atomerőművet és az MVM Csoport legújabb termékét, a „Zöld Áramot” népszerűsítő interaktív kiállítótér. További információkat itt találnak.

A februári mínuszok során majdnem be kellett indítani az algyői stratégiai gáztárolót - tudtuk meg az egység Mol-többségű tulajdonosánál. Szerintük ez is bizonyítja az - áttételesen a fogyasztók által fizetendő - 150 milliárdból 2010-ben létesített tároló létjogosultságát. A készletek költségei változnak, de emiatt nem kell emelni a gáz árát.

A szokatlan mínuszokban ismét felizzott a szakmai vita arról, Magyarországnak szüksége van-e Európa egyetlen stratégiai gáztároló-rendszerére. Műszaki, gazdasági és szemléletbeli érvek csapnak össze – az energiaipar szokásához híven jobbára zárt ajtók mögött. Abban, hogy a gázszámla egy meghatározott tételén keresztül stratégiai gázkészleteket halmozunk fel, Magyarország kétségtelenül világszerte élenjáró. A Gyurcsány-kormány 2005-ben hirdette meg a stratégiai gáztároló kialakításának tervét, azzal a magyarázattal, hogy túl kevés a meglévő – úgynevezett kereskedelmi – gáztároló. Ebből a szempontból "a legjobbkor" érkezett a 2006 eleji első orosz–ukrán gázvita, melynek során pár napig csökkentek a Magyarországra irányuló gázszállítások, és néhány – erre felkészített – nagyfogyasztót át kellett állítani olajtüzelésre. A kabinet a válság lecsengése után a beruházás gyorsításáról döntött. Egy hosszadalmas, elemző cikket a témában itt érnek el.

Zacskós leves után itt a zacskós földgáz

Úgy tűnik mostanság minden remek ötlet Kínából származik. A napokban furcsa képek járták be a világhálót: egy kínai figura hatalmas kék zsákot vonszol maga után egy poros földúton. Ez eddig nem is lenne nagy durranás, leszámítva talán a zsák méretét, és hogy ekkora zsákot egy töpörödött kínai emberke cibál maga után. Az agyeldobás akkor jön, amikor megtudjuk, hogy mi van a zsákban. Földgáz!

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Jövő év januárja előtt már biztosan nem lép életbe a megújulóalapú energiatermelés új támogatási rendszere, de lehet, hogy még akkor sem. Az érintett beruházások behúzták a féket, ahogyan a hitelező bankjaik is, emiatt késik a zöldenergia-termelés növelése is. Nem lett semmi a megújulóalapú energiatermelés támogatási rendszerének (Metár) ez év elejére ígért bevezetéséből. Nem lesz semmi a most július 1-jei indulásból sem, sőt, már az is kérdéses, tartható-e a 2013. január 1-jei kezdés.

Ez azon múlik, hogy az állami támogatást tartalmazó tervezetet mikorra hagyják jóvá az uniós illetékesek. Egyelőre azonban még Magyarországon a labda, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) kapott tájékoztatás szerint ugyanis „folyamatban van a támogatási rendszer alapelveinek egyeztetésére irányuló úgynevezett prenotifikációs eljárás előkészítése”. A részleteket itt találják.

Új szempontot hozott a légitársaságok döntéseibe a szektor csatlakozása az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez: a társaságoknak még alaposabban át kell gondolniuk, mennyi kerozint égetnek el. A tét nagy, azok a légitársaságok ugyanis, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket, a kibocsátott, de kvótával le nem fedett üvegházhatású gázok tonnája után 100 eurós büntetést, valamint az uniós repterekről történő teljes kitiltást kockáztatják. A másik oldalról ugyanakkor a rendelkezésre álló kereskedési technológiák helyes megválasztásával a kvótakereskedelmi rendszerben résztvevők akár haszonra is szert tehetnek. A részleteket itt olvashatják.

A Paksi Atomerőmű Zrt. által tavaly alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma szerdai ülésén elfogadta az idei pályázati kiírást, amely szerint április 27-ig 250 millió forintos keret áll a pályázók rendelkezésére. Az alapító okiratban foglaltakkal összhangban prioritást élveznek a már elnyert uniós, illetve az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló pályázati projektek, amelynek önerejéhez igényelhetnek az érintett települések alapítványi támogatást. A részleteket itt találják.

Miért hasonlít a Gazprom egy bűnszervezetre? Ezzel a címmel közölt elemzést a The Moscow Times, kiemelve, hogy bár az orosz gázmonopólium 2001 óta Vlagyimir Putyin szívügye, eddig a rossz menedzsment miatt kétes eredményeket ért el. A részleteket itt találják.

A vállalatoknak folyósított hitelek szabályozásán keresztül is befolyásolnák a cégek környezetvédelmi tudatosságát Kínában. A Kínai Banki Szabályzó Bizottság (CBCR) múlt hét végén arra utasította a kereskedelmi bankokat, hogy azok fogják vissza a környezetszennyező, túlzott energiafogyasztó cégeknek nyújtott hitelezésüket, ezzel párhuzamosan pedig fokozottabban támogassák a zöld iparágakat és azok projektjeit. A részleteket itt találják.

Az elmúlt hónapok, évek folyamatos üzemanyagár emelkedése egyértelműen sok bosszúságot okoz Budapesten és környékén is több százezer gépjármű használónak, fuvarozónak, taxisnak, és azoknak, akik termékeikbe, szolgáltatásaikba szükségszerűen be kell, hogy építsék az extra költségeket. Sokakat viszont kimondottan pozitívan érint az okozat, vagyis a szemmel láthatóan csökkenő forgalom, a dugók elmaradása, a levegő minőségének vélhető javulása, a zaj mértékének enyhülése, és egyáltalán a túlzsúfolt városi közlekedés negatív pszichés és egészségügyi hatásainak csökkenése. Ezzel kapcsolatban mindenféle érdekességet itt olvashatnak.

Csökkentheti a Barátság olajvezeték fontosságát Oroszország erőfeszítése, hogy újabb utakra terelje olaj- és gázexportját a Jamestown Foundation szakértői szerint. A Kelet-Európára specializálódott washingtoni agytröszt legutóbbi elemzése azt állítja, hogy Moszkva célja az Európának szánt energia továbbításában a volt szovjet tranzitországok, Fehéroroszország és Ukrajna szerepének csökkentése. A gázvonal megváltoztatására a legfontosabb próbálkozás a Déli Áramlat, a nyersolajút esetében pedig a Balti Olajvezeték-rendszer, amelynek újabb, második szakasza a közeljövőben kezd működni.  A részleteket itt találják.

Saját kazán helyett, jöjjön a saját hőközpont a távfűtéses épületeknek. A 2009-es alkotmánybírósági határozat óta sok társasház gondolkodott a távhőszolgáltatótól való leválásról. Egy új központi gázkazán kiépítése azonban 10 millió forintos nagyságrend, így csak több év múlva térül meg a beruházás. Ha azonban a lakóközösség saját hőközpontot állít üzembe, akkor marad a távhő-rendszer, viszont a költségek 30 százalékkal csökkenhetnek.

Ekkor a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpont helyett a társasház (lakóközösség) tulajdonában lévő – ún. lakóközösségi tulajdonú – hőközpontot kell telepíteni. Ez nem eretnek gondolat: így működik például a bécsi távhőszolgáltatás is, amely többek között ennek köszönhetően olcsóbb a budapestinél. A közös tulajdonú hőközpont kialakítása egy gázkazán megépítésének 30 százalékából megvalósítható. Ennek megfelelően az egy lakásra jutó költségek is lényegesen alacsonyabbak. A részleteket itt találják.

Megsemmisítő csapást mért a Fidesz-kormány a bioüzemanyag piacra azzal, hogy egy éven belül kétszer is, összesen 70 forinttal emelte az etanol literenkénti jövedéki adóját. Az általános forgalmi adót hozzászámítva együttesen 90 forintra növekvő köztehernövekedés miatt ugyanis már nem éri meg a környezetbarát hajtóanyagot használni.

Egyes elemzők a kőolaj lobbi érdekeinek érvényesítését látják az etanol iparág ellehetetlenítése mögött. Hozzáértők szerint a bioetanol használatának az elterjedése csökkentette volna az ország olajimport függőségét, s a levegőszennyezést. Közben növelte volna az üzemanyag ellátásbiztonságot, javított volna mezőgazdaság helyzetén, és új munkahelyek teremtéséhez járult volna hozzá. A részleteket itt érik el.

Kormányrendeletben szabályoznák a területet, a munka gőzerővel zajlik - értesültünk a minisztériumtól

A fogyasztók legalább 80 százalékát bekapcsolná 2020-ig az okos mérési rendszerbe a kormányzat, amennyiben a pilotprojektek nyújtotta válaszok, illetve a fogyasztók, valamint a piaci szereplők visszajelzése erről pozitív – tájékoztatta az Az Áram Ára blogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A pilotprojektek már vagy zajlanak, vagy heteken belül indulnak. Emellett a szakpolitika is gőzerővel dolgozik – az NFM blogunk kérdéseire küldött válaszában közölte, hogy a vonatkozó kormányrendelet tervezetének szakmai egyeztetése már zajlik. Ha ezt túléli az anyag, jön majd az államigazgatási egyeztetés, amelynek végén a Kormány dönt, elfogadja és kihirdeti az előterjesztett jogszabályt. Jelenlegi információk szerint erre 2014 környékén kerülhet sor.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Nem lehet rohamos ütemű fejlődésről beszélni, amikor az elektromos járművek elterjedéséről esik szó. A havi statisztikákból kiderül, hogy egy-egy példánnyal szinte mindig bővül a létszámuk, de a mindennapi, gyakorlati használatukat erősen korlátozza az a tény, hogy "tankolni" csak a telephelyen, parkolóházban, vagy az otthoni garázsban lehetséges, hiába van már Budapesten közel tíz nyilvános töltőoszlop.

Az előző év végi dömpingnek köszönhetően megszaporodtak a nyilvános, utcai elektromos autó töltőállomások, de ezek közül - a Portfolio.hu saját vizsgálata alapján - mindössze egyetlen egy használható a Peugeot iOn tesztautóban is megtalálható kábellel, telefonos segítség nélkül. A témáról bővebben itt olvashatnak egy átfogó írást.

Magyarországnak nem kellene sietnie egy újabb atomerőmű megépítésével – vélekedett Felsmann Balázs energiaszakértő az ATV Start című műsorában. A volt energetikai szakállamtitkár elmondta, a kormány tervei szerint 2020 és 2025 között már megépülne az új erőmű, miközben a jelenleg üzemben lévő blokkok 2032 és 2037 között kerülnek lekapcsolásra, vagyis a régi és az új erőmű párhuzamosan működne.

Felsmann szerint ezért 2020-ig az új erőmű megépítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtésére kellene koncentrálni, és csak ezt követően lenne érdemes döntést hozni a kérdésben. De az új atomerőmű megépítésével a szakértő szerint már csak azért sem kellene sietni, mert a megújuló energiaforrások terén is igen érdekes folyamatok mennek végbe, melyeket ugyancsak érdemes lenne figyelembe venniük a döntéshozóknak.A részleteket a videóval együtt itt találják.

Ismét a nehéz körülmények között élők helyzetén akar rontani a kormányzat? A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ugyanis azt szeretné törvénybe foglalni, hogy a 60 napon túli áram-, illetve gázdíj hátralékkal rendelkezőknél kötelező legyen felszereltetni a kártyás mérőórákat. Ez az intézkedés a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozná a fizetési gondokkal küzdőket, mivel előre kellene kifizetniük a fogyasztásukat, és sok milliárdos pénzügyi terhet róna az energia-szolgáltatókra is, mert nekik kellene állniuk az óracseréket. Jó üzlet lenne viszont a nyugat-európai piacokról az elavultságuk miatt már kiszorult mérőórák gyártóinak és forgalmazóinak, illetve a mellettük lobbizó politikusoknak – legalábbis ezt állítja a Népszava.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szintén úgy véli, hogy a problémára nem jelent igazi megoldást a kártyás órák kihelyezése. A rászorulóknak inkább megfelelő támogatást kellene biztosítani számláik kifizetéséhez, ehhez viszont nincs szükség speciális mérőegységekre. Más szakértők szintén arra hívták fel a figyelmet, hogy az előrefizetős órák felszerelése nem tekinthető 21. századi megoldásnak. A részletekről itt olvashatnak.

Gőzerővel égetjük a volt stratégiai gázunkat. A Nol.hu információi szerint jelentős mennyiséget vételezett ki az állami Magyar Villamos Művek (MVM), illetve az E.ON a tavaly számukra a stratégiai gázkészletekből elkülönített mennyiségekből.

Tavaly áprilisban a szakminiszter rendelete mintegy 200 millió köbméter eladását tette lehetővé az MVM számára az összesen 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészletből. Az E.ON egyúttal 85 millió értékesítésére kapott lehetőséget. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az úgymond olcsón beszerzett gázt a lakosság fűtésére kell fordítani, amivel a rezsi szinten tartását ígérték. A döntés szakmai körökben némi megütközést keltett. További részleteket itt találnak.

Sokadjára is nyilvánosak a paksi bővítés adatai. A bíróság - immár némi indulattal - újabb eljárásban mondta ki jogerősen, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) közpénzekkel gazdálkodik, így bizonyos közérdekű - például a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó - adatai ki kell adnia. További információkat itt találnak.

Damage control MVM módra - a paksi bukta után itt az újabb hír: beszállt a zöldáram-értékesítési piacra az MVM. A társaságcsoport áram-kiskereskedelemért felelős ága kis- és középvállalkozásoknak kínál zöld áramot. Magyarországon elsőként az Elmű-Émász ajánlott tiszta áramot ügyfeleinek, a német hátterű társaságcsoport akkor lakossági ügyfeleinek kínált 10%-os felárért zöld energiát. A részleteket itt olvashatják. 

Kreatív költségvetési deficitcsökkentésre felhasználni tilos!

Közel 200 milliárd forintos malacpersely pihen a polcon. Míg az összeg nagyjából felér a bankszektorból a költségvetésbe 2011-ben befolyt különadó mértékével, ez az unokáinknak kumulálódó tartalék – ellenben más hasonló alapokkal, melyek a pillanatnyi kormányzati kanyaroknak már áldozatul estek – végképp távol tartandó mindenféle unortodox megoldásoktól. Ugyanis ez a pénz – és ami még hozzá gyűlik – szolgál a Paksi Atomerőmű majdan leállított blokkjainak leszerelésére majd várhatóan 20-25 év múlva. Tekintve azonban, hogy elkülönített pénzalapról van szó, meghatározott felhasználhatósági céllal, egyelőre talán kizárhatjuk a kreatív kormányzati nyúlka-piszkát.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az európai energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez és az energiahatékonyság javításához kapcsolódó kérdésekben ismertette a magyar álláspontot az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energia formációjának ülésén tegnap Brüsszelben - számol be a fejlesztési tárca közleményében. A részleteket itt találják.

Rekord összeget fektetett energiahatékonyságba az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az EBRD jelentése szerint az energiahatékonyság növelése és az alacsony karbon-intenzitású gazdaság céljainak megfelelően sosem látott nagyságú összeget, 2,6 milliárd eurót invesztált az energiatermelést és -felhasználást fenntarthatóbbá tévő projektekbe tavaly. A részleteket itt találják.

Ha Európa valóban erőteljes dekarbonizációba kezd, az előrejelzések szerint a járulékos előnyöknek köszönhetően az áramigény 26 százalékát kapcsolt erőművek elégítik majd ki 2050-re. Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a kapcsolt energiatermelők részesedése Európa villamosenergia-előállításban - áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség (COGEN Europe) jelentésében.

Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti az Európai Bizottság 2050-ig szóló Energia Útitervének legfontosabb célkitűzése, mely szerint a gazdaság széndioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság erőteljes fokozásán keresztül vezet az út. A kapcsolt termelők európai szakmai szervezete által készített jelentés az Európai Unió stratégiai dokumentumait alapul véve vázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek révén a kapcsolt energiatermelés Európa energetikai rendszerének egyik legfontosabb elemévé válhat. A részleteket itt olvashatják.

Megnyugodhatunk. Súlyos, nem várt műszaki probléma nélkül az elmúlt időszakhoz hasonló hidegben sem okozna nagyobb gondot a gázimport kiesése - véli Perger András, az Energiaklub munkatársa. Magyarországon a fogyasztási csúcs 90 millió köbméter volt, ekkora mértéket 2005 és 2006 telein is mértek. Ezt a mennyiséget elvileg fedezheti a kereskedelmi tárolók, illetve a biztonsági tároló maximális kapacitása, illetve a hazai gázkitermelés.

Perger szerint kérdéses ugyanakkor, hogy hány napig. A biztonsági tárolónál a törvény 20 millió köbméteres napi kapacitást ír elő, 45 napig, a kereskedelmi tárolók pedig jelenleg közel 30 millió köbméter gázt adnak naponta, ezt 60 napig tudják teljesíteni. A biztonsági tároló kereskedelmi részéből pedig további legalább 10 millió köbméter származhat, ami a duplájára is növelhető. A részleteket itt találják.

A magyar áramtőzsde gyors felfutása után már a földgázkereskedésre készül

2014 a bűvös céldátum: ekkora kellene befejezni az Európa Tanács döntése értemében a közös európai energiapiacok kialakítását. A feladat összetett – olyan technológiai kérdések várnak még eldöntésre (és később megvalósításra), mint hogy miként használják ki a szűkös határkeresztező kapacitásokat, mi legyen a tarifa-megállapítás közös módszertana, vagy éppen mi alapján történjen meg a villamosenergia-rendszerek kiegyenlítése. Az első lépés a közös energiapiac felé a szervezett, egymással kompatibilis kereskedelmi platformok, az energiatőzsdék megszervezése. Lássuk, hogyan is állunk itthon ebben a kérdésben!

Ahhoz, hogy a piacok összekapcsolhatók legyenek ugyanis alapkövetelmény egy átlátható, likvid, volatilis és az európai rendszerekkel kompatibilis szervezett energiapiac. Az áram esetében ilyenünk pedig már van – a HUPX ugyan még csak 18 hónapja, de már nagy elánnal működteti ezt az áramkereskedelmi platformot. Ráadásul hamarosan indulhat a CEEGEX, a földgáztőzsde is. Hiába azonban a nemzetközi szinten is elismert szervezet, idehaza még mindig zavar van a fejekben ezek pontos szerepével kapcsolatban.

Lakóházak, lakóközösségek számára hirdet energiatakarékossági pályázatot a Főtáv Zrt., a nyerteseknek napelemet építenek a tetőre, felújítják a melegvíz-rendszerét, valamint követhetővé teszik a lakások hőenergia-felhasználását. A lehetőségről itt olvashatnak.

Mégiscsak jószívűek a sógorok. Németországban a hatóságok immár második alkalommal voltak kénytelenek a vésztartalékokhoz nyúlni annak érdekében, hogy biztosítsák az áramellátást, ebben az osztrákok is segítettek nekik. Németország nem csak a szokatlan hideg tél miatt küzd ellátási gondokkal, hanem azért is, mert tavaly több atomerőművet leállítottak a nukleáris energia fokozatos kivezetése jegyében. A részleteket itt találják.

Magyar irányítással indult az Európai Unió egyik új, a klímaváltozáshoz kötődő projektje, amelyet kedden mutattak be Brüsszelben, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) helyi hivatalában. A Kárpát-régióra vonatkozó, Carpath CC (Climate Change) elnevezésű projektnek külön jelentőséget ad a térség - kutatások szerint nagymértékű - kitettsége a klímaváltozás okozta fenyegetéseknek. A részleteket itt olvashatják.

Továbbra is magas a hazai gázfogyasztás – a mai napon akár 73 millió köbméter földgáz is elfogyhat. A rendszer bírja a strapát. Az FGSZ tájékoztatását itt olvashatják.

A dél-koreaiak már a spájzban vannak? A nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló együttműködési megállapodást kötne Magyarország Dél-Koreával - derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából. Ez praktikusan a Koreai Köztársaságnak a Paksi Atomerőmű bővítésében való részvételét jelentheti, bár döntés még nincs az ügyben. Az ázsiai ország már korábban kifejezte érdeklődését a bővítés iránt.

Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazást a kormányfő, a nemzeti fejlesztési miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján. Az ügy meglehetősen előrehaladott állapotban van, a határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszter asztalán már ott van a tárgyalási delegáció összeállításának feladata. A tárgyaló delegáció kinevezett vezetője arra is felhatalmazást kapott, hogy aláírja a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet, amit "haladéktalanul" a kormány elé kell terjesztenie. A részleteket itt olvashatják.