Jó lenne megélni a fúziós erőművek korát.

Vagy más, ma még esetleg nem ismert hatékony alternatívák elterjedését.

Az írás alapvetően a hidegfúzióról szól, ami NEM a csillagok energiája. Majd ezek után ebbe belekeveri, ezzel összemossa felszínesen az inerciális- illetve mágneses összetartású fúziót, ami teljesen más téma. Arról nem is beszélve, hogy sehol egy forrás, hivatkozás, link nincsen; nem tudom hogy bármilyen hozzáértő személy meg lett-e kérdezve. A korrekt és helyes dolgok keverednek mindenféle mással. A hidegfúziós részt nem kívánom kommentálni, ahhoz nem értek.
A "meleg" fúzióról a következő legfontosabb megjegyzéseket szeretném tenni.

-A JET azért nem tud pozitív energiamérleget felmutatni, mert nem szupravezető tekercseket használ, amik sok áramot esznek és fel is melegszenek. Egy erőműben (és az ITER-ben is) szupravezető tekercsek lesznek, melyeknek már nincs ez a problémája. Egyik eddigi fúziós kísérlet sem célozta energia kinyerését, a cél a forró fúziós közeg összetartásának, fűtésének, szabályzásának kikísérletezése, a fúzió megvalósíthatóságának demonstrálása volt.

-A fúziós kutatásokat mindenképpen más kutatások mellett, és nem azok helyett kell megvalósítani, ebben a fúziós szakemberek is egyetértenek. A kutatásokat viszont nem akkor kell elkezdeni, mikor az eredményükre szükségünk van, előre kell gondolkozni. A fúzió olyan alternatívát kínál ami biztonságos, környezetbarát, (ipari méretekben) olcsó, szabályozható, sok energiát termel, alig állít elő hulladékot, nagyon kevés üzemanyagot igényel, ami ráadásul szinte mindenhol megtalálható a Földön.

- Az európai fúziós programot ez elmúlt években számos külső szakértői panel vizsgálta meg, minden esetben dominánsan a témán kívül dolgozó tagokkal. Minden átvilágítás hangoztatta a jelentős eredményeket és a további munka fontosságát. (A 2008-as átvilágítás eredménye pld. itt található: ec.europa.eu/research/energy/pdf/978-92-79-10057-4_en.pdf)

-A fúziós kutatások az ITER építésével együtt sem kerülnek többe mint 2 Euró/fő/év az Európai Uniónak. Evvel szemben a megújuló energiaforrások támogatására a kötelező átvételi árakon keresztül például Németországban 150 Eurót fizet az átlag-háztartás (www.focus.de/finanzen/news/foerderung-erneuerbarer-energien-150-euro-im-jahr-fuer-die-oekostrom-abgabe_aid_674512.html), miközben ezek soha nem fogják önmagukban fedezni az energiafogyasztásunkat. Az ITER építése 10 évet húzódott különböző pénzügyi korlátok miatt, ma már üzemelne ha 1998-ban erre pénzt szánnak. Ma is a fúziós kutatások költségvetése lényegesen alatta van annak a szintnek ami az optimális haladáshoz szükséges lenne. Kínában és Koreában eközben gőzerővel zajlik a fejlesztés, ilyen európai hozzáállás mellett 20 év múlva már sokkal előttünk lesznek.

Kiindulópontnak ajánlom a magfuzio.hu oldalt.

@fusionfan: Elnézést, a blogmotor összemosta a linkek végi ) karaktert a linkekkel, tehát a linkek helyesen

ec.europa.eu/research/energy/pdf/978-92-79-10057-4_en.pdf

www.focus.de/finanzen/news/foerderung-erneuerbarer-energien-150-euro-im-jahr-fuer-die-oekostrom-abgabe_aid_674512.html

ami a tokamak-ot illeti, szinte vonalra ugyanezt a rajzot láttam egy '80-as években írt enciklopédiában, ahol is azt írták, hogy eme technológia elterjedéséhez még 30 évre van szükség. Manapság is inkább azt hallani, hogy még 30 év kell (nem 2018) szóval... majd meglátjuk, vagy inkább nem :/

Ezt az oldalt is ajánlom a cikk szerzőjének, ugyanis a hidegfúziós technológia már bizonyítottan elérhető, amennyiben hitelt adunk a berendezéssel foglalkozó számtalan cikknek és publikációnak.
Az utolsó hírek egyike szerint az USA hadserege 12 ilyen berendezést rendelt a feltalálótól.

Innen elindulhat:
www.peswiki.com/index.php/Directory:Andrea_A._Rossi_Cold_Fusion_Generator_%28E-Cat%29

Ha megvalósul a fúziós erőmű, csődbe megy az Elmű, de az e.On is. Sőt, a Gázművek is. A bankárok is, mert a kutyának sem fog kelleni annyi hitel.

@mrbloodbunny: Elég nehéz úgy haladni egy kutatással, hogyha a költségvetés per év alapú. Ha nincs pénz arra hogy egy évben legyártass minden alkatrészt hanem egy évben csak az alkatrészek max 5-10%-át tudod legyártatni, akkor értelemszerűen 10-20 évnél hamarabb nem tudod felépíteni a berendezést. Ez az alapvető probléma.

@h4z4rd: Ha működne a hidegfúzió, akkor arról a Nature vagy a Science számolna be, és nem holmi elásott oldalakon teljesen áltudomány-szagú anyagokról lenne szó. Ez a "valakitől hallottam hogy valaki azt hallotta hogy" ez nem tudomány, hanem kuruzslás. "Gróf" Spanyol Zoltán is 20 éve házal a vízautójával, ami állítólag csak 1 millió forintba kerül, de mégis 20 év alatt nem volt képes mutatni egy tényleg működő prototípust.

Az áltudósok tipikus módszere, hogy korrekt és szakmailag helyes információkkal vegyítik a hülyeséget, de az eredményeiket valahogy soha nem tudja senki megismételni.

Van az a tévhit, hogy a "tudósok" ellene vannak mindennek ami innovatív, vagy ami gyökeresen új mint amit eddig láttak. Ez hazugság. A fizikusok lennének a legboldogabbak, hogyha a semmiből lehetne energiát csinálni, és nem kellene szenet égetni, atomot hasítani vagy bonyolult fúziós reaktorokkal kísérletezni.

Szerintem inkább a napenergia és a geotermikus energia hatékony kiaknázására kéne inkább fordítani ezeket a forrásokat.Ezekkel a szinte korlátlan és megújuló energia forrásokkal az emberiséget kiszolgálva, elkezdhetünk együtt dolgozni azon, hogy létrehozzunk egy fúziós erőművet..

@h4z4rd:
rendelj te is magadnak, ha bizol benne.

@Ree-Tard: Elég feleslegesen írok ide ha el sem olvassák az emberek :) Fent írtam. Fúzió: 2 EUR/év/fő. Ez a teljes büdzsé. Megújulók: 150 EUR/év/háztartás. És ebben csak a támogatott áramár van benne, a kutatási támogatások nem. Ez tehát egy 75/(2-4)X-es szorzó, szerintem elég nagy.

Geotermikus energiát a legtöbb helyen leginkább fűtésre lehet használni, szép ha 60 fokos víz jön fel a földből, de azzal nem lehet turbinát hajtani. Az hogy Izlandon olyanok a hőmérsékletek amivel áramot is lehet termelni, rajtunk nem segít.

Napenergia nagyon jól hangzik, de miből termelünk áramot ha nem süt a nap? Áthozzuk a Szaharából? Ez szépen hangzik, de ott is ugyanakkor van éjszaka mint itt... Arról nem is beszélve mibe kerül a kábelezés, és vajon szeretnénk-e ha instabil afrikai államoktól függne az áramszolgáltatás (lásd Arab tavasz). A napenergia fontos kiegészítő, de nem alkalmas alapellátásra. Nem szabályozható, ingadozik. Egyenáramot termel, amit váltóárammá kell alakítani hogy szállítani lehessen. A napelemek fajlagos előállítási költsége (kWh-ra) nagy, környezetszennyező, ráadásul sok helyet foglalnak.
Még egyszer: fontosak, de tisztán nem lehet fotovoltaikus termelésre egy elektromos hálózatot alapozni. Amiben viszont nagyon jók, az a marketing és PR. Az energetikai szakemberek kivételével mindenki úgy gondolja hogy majd a napenergia oldja meg a jövő energiagondjait.

Persze ha úgy vesszük, a fúzió is "nap"energia...

Igazából az egész hidegfúziós hülyeséget el kellett volna intézni annyival, hogy "baromság", és inkább arról írni, hogy mi teszi olyan rohadt drágává az ITER-t.

CSAK AZT TUDNÁM, HOGY HA EZ A SOK TUDÓS OLYAN OKOS, AKKOR MIÉRT NEM MILLIOMOSOK MÁR RÉG!!!

@Kara kán: Nyugoggyá + , a vezetési díjat akkó is perkálni fogod az elműnek, te naggyon hüje!

@VRbagoly: A szupravezetők, azok hélium hűtési rendszere, a betápok, a wolfram divertorok amiket az oroszoktól szereznek be, plusz a sok mérnök és fizikus bére. Ja és a trícium ami hozzá kell, az qrva drága.
Különben van egy kis gond az egész fúzióval, amiről valahogy nem esik szó. A fúziós reaktor több tríciumot fogyaszt mint amit megtermel, ugyanis elméletileg is csak ugyanannyit termel.

D + T = He + n (14.3 MeV) majd n + Li7 = T + He + n, csakhogy a új neutron már nem képvisel annyi energiát ami az endoterm Li7 + n reakcióhoz kell.
Az már csak apróság hogy a lítium blanketből a tríciumot kiszedni nem egy könnyű dolog.

@belekotty:
Arra gondoltam, hogy otthon, a fürdőkádban van a reaktor, te korlátolt agytalan.

Látom, sokatoknak nem esik le (nincs hivatkozás, "cikk" stb.), hogy ez NEM cikk. Ez van, amikor már a reklámnézegetéssel sem akarjátok finanszírozni a megfizetett tartalomelőállítást. Az indexnek buli, mert nem kell költséget növelnie, persze a tudományos újságíróknak nem, de kit is érdekelnek ők?

Csak jelzem, hogy ez nem "cikk", csupán egy olyan blogbejegyzés, amit bármelyik működvelő összerakhat egy-két óra alatt. Ennek megfelelően kell olvasni. Gondolatébresztésre jó, de számon kérni bármit is az írójától (copy&paste-előjétől) dőreség lenne...

@fusionfan:
"és vajon szeretnénk-e ha instabil afrikai államoktól függne az áramszolgáltatás (lásd Arab tavasz)"

Akkor csináljatok ti zsidók ott a Negev sivatagban naperőműveket, ne Dimonával játszadozzatok.
A kábeleket áthúzzátok a Földközi-tenger alatt, és annyi piculát ad nektek Európa - tisztességes áruért cserébe - hogy lenyomjátok még Szaúd Arábiát is. Iránról nem is beszélve. (Lezárják a Hormuzi-szorost? Kiröhögnénk!) Ami az igazi nyereség: nem kellene a bankok révén üzérkednetek többé.

@Kara kán: Ja, az jó lenne. Mire +melexik a fürdővized, a neutron sugárzástól, meg a fékezési gammától simán megkapod a halálos sugárdózisodat.
Viszek lítiumot a sírodra, amit most kellene szedned, te nagyon hülye!

@Ree-Tard: az említett energiaforrások is a magfúzióra vezethetőek vissza, azzal a különbséggel, hogy tökéletesen kiszámíthatatlanok. Szelet és nappalt nehéz előállítani, víz meg akad. Most ne azt nézzük, hogy ki tud zöldebbet, és trendibbet mondani, inkább tudományos szemszögből közelítsük meg a témát.

Ezt a cikket javaslom olvasmánynak a témához, régebbi, de szerintem nagyon klassz áttekintést ad anélkül, hogy bemélyedne a fizikai részletekbe:

beszelo.c3.hu/cikkek/a-ganajturobogar-hasaalja

@Kara kán: Olyan sötét vagy hogy egy fekete lyuknak kisebbségi érzése támad tőled.

@belekotty: "Az már csak apróság hogy a lítium blanketből a tríciumot kiszedni nem egy könnyű dolog." Mennyivel nehezebb, mint a semmiből, - feltehetőleg alkímia segítségével - olajat előállítani? Vagy mennyivel macerásabb mint uránt dúsítani? Ez utóbbit komolyan kérdezem. Nem tudom miben áll kinyerni a tríciumot.

@Kara kán: zseniális, ahogy a magfúziótól eljutottál a zsidókig. Te már rájöttél az élet nyitjára.

Csináljunk civil kezdeményezéssel fapados fúziós erőművet is, vazze!

www.youtube.com/watch_popup?v=wwPBD6tNQXY

@belekotty:
A bér a legkevesebb, ugyancsak a trícium, hiszen alig pár kiló kell belőle, az pedig keletkezik a Candu reaktorokban már ma is. Egy prototípus mindig drága, ki kell fejleszteni a tecnológiát. Egy új autó modellt is milliárdokba kerül kifejleszteni, de sorozatgyártással elérhető az egyes példányok olcsók legyenek, itt ugyanez a helyzet.

A trícium termelés problematikáját neutronsokszorozó anaygok alkalmazásával lehet megoldani, például berillium használatával, mert annak van (n,2n) reakciója.
Egyébként a termikus neutronok hasznosítása a Li-6-al és nem a Li-7-el történik. Li-6-nak van nagy hatáskeresztmetszete termikus neutronokra, és ez a reakció az exoterm. A Li-7 + gyors neutron reakció pedig enyhén endoterm.

A blanketből való kiszedés nem egyszerű dolog, de ez nem jelenti azt hogy megoldhatatlan. Holdra szállni, szívet átültetni és érintőkijelzőt gyártani sem egyszerű, mégis sikerült. Ha a fúzió olyan egyszerű lenne, már rég működne. Nyílvánvaló hogy az egyszerű dolgokat, mint pl hogyan kell eltüzelni az összes fát meg olajat, már megoldották az elődök. Mára már csak a bonyolult technikák maradtak.

Egyébként kérdezz nyugodtan, válaszolok, de ez a vagdalkozás ez nem szimpatikus stílus.

@belekotty: A fékezési sugárzás minden esetben maximum röntgen lehet. Gamma sugárzásnak csak azt nevezzük ami magfolyamatok eredményeképpen jön létre.

@Dandie: Uránt dúsítani nem olyan egyszerű, nem véletlen hogy csak kevés ország csinálja (és nem csak azért mert nem engedik többnek). Bonyolult, macerás, beruházásigényes, csomó áramot eszik. Egy tisztességes urándúsító üzem annyi áramot igényel mint egy kisebb ország.
Itt van részletes leírás:
world-nuclear.org/info/inf28.html

És ezt is meg lehet oldani úgy, hogy a nukleáris áramtermelés még ezzel együtt is a legolcsóbb.

@fusionfan: félre értesz. Az urándúsítással tisztában vagyok amennyire kell, ezért vettem ezt az origónak, és kértem, hogy helyezd el az inerciarendszerben, hogy a trícium kinyerése ehhez képest mennyivel macerásabb, vagy egyszerűbb. Éppen úgy gondolom, hogy jelenleg az atomerőművek jelentik a legjobb megoldást, de a fúzióé a jövő. Ugyanakkro azt írod, a trícium kinyerése nem egyszerű. De ha már csak kevsébé macerás mint az uránrumdúsítás, már megéri, hiszen több a hozama, és kevesebb a mellékhatása. Nehéz elképzelni, hogy a trícium előállításon bukhatna a történet.

@Dandie: azóta realizáltam, hogy fusionman != belekotty; de ettől még a kérdésem áll : D

@Dandie: Valóban félreértettelek, elnézést. A tríciumszeparációnak nem vagyok szakértője, ezért szakmailag megalapozott választ kapásból nem tudok adni, de utána tudok nézni.

Nézzük hogy paraszti logikával hogy állnék neki. A tenyészköpenyben eredendően He és T keletkezik, mindkettő gáznemű. Tehát "gázosítani" már nem kell mint az UF6 esetén. Az urándúsítás fő problémája, hogy az izotópok relatív tömegkülönbsége nagyon kicsi. A He és T esetén a tömegarány durván 4:3, tehát ha semmi mást nem csinálunk, csak berakunk egy kaszkádcentrifuga-rendszert, akkor máris sokkal jobba a helyzet mint az UF6 esetén, ahol már maga az urán tömegaránya is csak ~235:238, és erre még rájön a 6xF, ami tovább rontja a helyzetet.

Lehetne aztán ionizációs alapon is megcsinálni és e/m szeparációt végezni, vagy a kettőt kombinálni, vagy valami ennél is egyszerűbb vagy éppen innovatívabb módszerel próbálkozni. A centrifugálás már létező és kitalált technika, ezért gondoltam először erre. Még egyszer mondom, nem vagyok az izotópszeparálás szakértője, de ha centrifugával csináljuk, az nagyságrendekkel könnyebb mint az urán esetén.

A történet nem a trícium előállításon áll vagy bukik. A problémák nagy része technológiai jellegű, amit pár zseniális mérnökkel orvosolni lehet.

Optimista vagyok. A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő.

@Kara kán: Mondjan ezt az sg ex főtrollja. Onnna már hála istennek kibasztak. Remélem innen is, minél hamarabb...

A legnagyobb gond a hő kinyerése, mert az egész plazma vákuumban van és mágneses tér tartja fogva. Bármilyen anyaghoz hozzáérve azt azonnal elpárologtatná. Nincs valakinek egy hőcserélője pár millió fok / szuperkritikus gőz kombóra?

@fusionfan: nem figyeltél.
A link, amit adtam, arra jó, hogy onnan elindulj, ha érdekel a konkrét téma és nem arra, hogy (elő)ítéletet hozz, már ha értesz.

Pár jónevű egyetem is (pl.: Bologna) érintett a dologban, találni róla hivatalos állásfoglalást gazdagon.

Azt, hogy miért nem a Science-ben jelenik meg róla hosszas publikáció, annak -úgy fest- jó oka van. Problémás szabadalmaztatni...

Minden info hozzáférhető, csak túrj kicsit, már ha érdekel a téma és a nicked nem a véletlen műve.

Vedd észre: nem korteskedem, eszemben sincs győzködni senkit, hiszen nem láttam élőben. Csak az tűnt fel, hogy annak ellenére, hogy ettől volt tavaly hangos a világ, egyikőtök sem hallott róla. Megosztottam, ennyi.

"Grófúr" meg közismert csaló, de ettől függetlenül "vízzel" működő belsőégésű motor létezik elég sok. Olyat még láttam is.

@Dandie: 2007-ben speciel a kollégámmal tartottunk erről egy előadást a NAÜ könferencián az ITER szekcióban. Hosszú lenne ezt itt leírni. 6 éve foglalkozom a lítium hidrid, deuterid és tritid kémiájával.

@fusionfan: Te vettél részt ITER projektben? Csak kérdezem. Mert én igen.

"Nézzük hogy paraszti logikával hogy állnék neki. A tenyészköpenyben eredendően He és T keletkezik, mindkettő gáznemű. " - Bocs, de alap dolgokat nem tudsz. A blanket Li, Pb keverék, ahol a Li a neutron elnyelő-T tenyésztő, az ólom a gamma elnyelő. A gond az hogy a blanket 400 fokos, ott realizálódik az energia nagy része a 14,3 MeV-es neutronok miatt. A He gond nélkül kikerül a gáztérbe, viszont a trícium masszív vegyületet alkot a lítiummal. A blanket menyisége nagy és radioaktív. Nagyon problémás a kémiai feldolgozása. Van rá megoldás, a káliummal való destabilizálás.

@Silcon: Az energia 80 százaléka a lítium-ólom blanketben realizálódik, a plazmában csak 20 százalék, azt a wolfram divertorok vezetik el.

Könnyen el tudom képzelni hogy nem egy nagyon fasza olcsó energiatermelő technológia van talonban mindenféle kőgazdag orosz, kínai és arab olajsejknél.

Legokosabb dolog!
Most van lém a sok olajból, a pénzből befektetek a jövőbe. Felvásárlom az összes olyan technológiát és tervet, ami a jövőben az energiatermeléshez kelleni fog, majd a jövőben, ha elfogy a nafta, ugyanekkora energiasejk leszek, mint most olaj.

Jól ki kell fizetni a feltalálót, és megvenni mindent, majd berakni az egészet egy fiókba és várni! Az idő nekik dolgozik.

Én ezt tenném!

@molnibalage:
Megjöttél, te kis alattomos.

@Hivatásos beszólóművész: Gondolom a szabadalmi eljárások buktatóit nem ismered. Nem olyan egyszerű az! :-))
A szabadalom nem elveket véd, hanem eljárásokat és csak 20 évig véd.

@Kara kán: Ő nem zavar, te annál inkább. A kifestő könyved betelt?

@belekotty:
Elvileg az se nagyon fordulhat elő, hogy csak azért mert van rá pénzed, azért saját hadsereget állítasz föl.
Mégis a Wesley Snipes is felszerelt 2000 katonát, amerikai földön.

@Hivatásos beszólóművész: Ha technológiát veszel, akkor ha nem szabadalmaztatod, nem véd semmi, ha szabadalmaztatod, tudja az egész világ.
Ha pedig csak egy helyen jobb menetes csavart használsz ahol balmenetes kellene és így nem jó a kitanítás, ugrott a szabadalmad. Szóval ne gyárts összeesküvés elméleteket! Van nemzetközi szabadalmam, hidd el tudom!

@fusionfan: 2A fékezési sugárzás minden esetben maximum röntgen lehet. Gamma sugárzásnak csak azt nevezzük ami magfolyamatok eredményeképpen jön létre."
- Az hogy gamma vagy röntgen, azt az energia dönti el és nem az hogy hogyan jön létre. A fékezési sugárzás jellemzően akkor röntgen amikor a fékezés az elektronhéjon jön létre, amikor magszóródás és ebből adódóan mag gerjesztés, akkor gamma. A neutronok pedig eléggé rendesen szóródnak az ólom magokon és gerjesztik is azokat. Na most egy 14.3-as neutron gerjeszt egy ólom magot, annak spektruma jelemzően nem röntgen lesz. Amit elnyel, ugye olyat szeret emittálni is egy mag, az ólmot pedig jellemzően gamma árnyékolásra használják.

Annyiban jobban járnánk, ha működne a hidegfúzió, hogy egyszer akár hordozható, "személyi minierőmű" is lehetne belőle, míg a melegfúzió esetében ez eléggé reménytelen...

@belekotty: Remek! Nagyon örülök hogy van hozzáértő itt. Sikerült belegyalogolnom abba a problémába, hogy nem kellő alapossággal és kutatói precezitással fogalmazok, lévén "ez egy blog hozzászólás, és nincs rá hely". Aztán kiderül hogy van hozzáértő is, és ilyenkor - jogosan - felfalnak.

Nagyon köszönöm a tenyésztőanyagról tett hozzászólást, mint írtam, nem értek hozzá.

Nem szerettem volna az "argumentum ad verecundiam" érveléstechnikai hibájába esni, de akkor mostmár, ha így rákérdeztél, elmondhatom, hogy én is több éve dolgozom ITER projekten, de nem breeder témában. (Még az is lehet hogy kollégák vagyunk, csak takar minket a nicknév :D) Ettől még, szűk szakterületemen kívül beszélhetek hülyeségeket.
Ez melyik konferencia volt? Mert FEC-et páros években szokott rendezni a NAÜ, persze munkaülés az van dögivel a páratlan években.

Ami a breeder-t illeti, legutóbb azt hallottam hogy a Li17Pb83 eutektikum kuka, mert az ólom túlságosan aktiválódik (Most nem ez a legjobb hivatkozás, de ezt találtam elsőnek: B. Hallberg et al. Fusion Engineering and Design 69 (2003) 699 703). Továbbá a folyékony fémet áramoltatni a mágneses térben igen problémás, továbbá a Li2O kerámia nemcsak hogy stabil, hanem a Li magsűrűsége is nagyszerű. Én ebből indultam ki, hogy egy stabil kerámia nem fog reakcióba lépni a T-al. Erről beszélgethetnénk valamikor.

@belekotty: Mikor én utoljára magfizikát tanultam, ott azt tanították, hogy akkor lesz valami gamma ha magfolyamat eredményeképpen jön létre, és akkor lesz röntgen, ha az elektronhéjon keletkezik. Mindez energiától függetlenül, tehát van olyan röntgen aminél van alacsonyabb energiás gamma, a keletkezés helye a döntő, és nem az energia. A Wikipedia nem jó forrás, de még az is ezt írja. Itthon nem tartok magfizika könyvet de holnap megnézem hogy pontosan hol van ez leírva, a Muhinban biztosan benne van.

Én bármiféle maggerjesztéssel járó folyamatot már nem soroltam a fékezési sugárzások közé. Fékezési sugárzásnak én a töltött részecskék gyorsulásából eredő sugárzásra gondoltam, jelen esetben egy elektron vagy mag Coulomb-terében történő RUGALMAS szóródásra (Jonh D. Jackson, Klasszikus elektrodinamika, Typotex 2004, 15.2-es fejezet).

Ha a neutron szóródik és gerjeszti a magot, annak hatására a mag pedig fotont bocsájt ki, akkor az tudomásom szerint (n,gamma) magreakció. Ilyenkor már, az általam fentebb írt definíció alapján, gamma sugárzásról beszélünk, de ez nem fékezési sugárzás. Az lehet hogy a neutron anyagban való fékeződése váltja ki, de a fékezési sugárzásnak nem ez a definíciója (ilyen alapon ha a kocsival fékezek, a kerék felmelegszik és infrát sugároz, az is fékezési sugárzás lenne)

Az ólmot azért szeretik gamma árnyékolásra (legalábbis nekem ezt tanították sugárvédelemből) mert magas az elektronsűrűsége, a gamma fotonok pedig az elektronhéjon való szóródás eredményeképpen veszítik el az energiájukat. Nem pedig azért, mert az ólom magok nyelnék el a sugárzást. Ennek nem lenne értelme, mert akkor az ólom -lévén gerjesztett állapotba kerül- ismét kibocsájtaná, a következő mag elnyelné, kibocsájtaná, stb, és a végén szépen átmenne a sugárzás az anyagon magról magra (te írtad, "amit elnyel, ugye olyat szeret emittálni is egy mag" - ez persze így nem teljesen igaz, csak ha a visszalökődésmentes esetről van szó, kulcsszó: Mössbauer).

@belekotty: Itt is van (bár mint mondtam, ez nem a legjobb hivatkozás, de könnyű elérni)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Röntgensugárzás

"A kemény röntgensugárzás és a gamma-sugárzás részben átfedi egymást, valójában az elnevezésben a sugárzás forrása számít, nem a hullámhossza: a röntgensugárzást nagyenergiájú elektronfolyamatok hozzák létre, a gamma-sugárzás pedig atommagátalakulások során jön létre."

(Nem én írtam)

De tényleg, ha ez nem elég, kikeresem valamelyik szakkönyvből.

@fusionfan: Ez egy NAÜ konferencia volt Bécsben. Sok szekció volt, az ITER-es csak az egyik.
Az ólom aktiváció az tényleg gáz. Csak azt nem értem a Li kerámiából hogy vezetik el a hőt. a D + T = He + n -ből a 17 MeV-ből 14.3-at a neutron visz el.
Miért nem használnak lítiumdeuteridet blanketnek? Remek a hővezetése ha már olvadt, óriási a hőtároló képessége, masszív ionvegyület, így nem mágneseződik. A trícium elválasztása a deutériumtól gyerekjáték.

@Kara kán: "Akkor csináljatok ti zsidók ott a Negev sivatagban naperőműveket, ne Dimonával játszadozzatok."

Elég szar lehet úgy élni, hogy mindenről a zsidók jutnak eszedbe. De tudod, át lehet ám térni a zsidó hitre, ha nem jött be a jelenlegi vallásod, ha azt érzed, hogy folyton elnyomnak a zsidók, hát nosza, ki tart vissza, hogy csapatot válts? De ha talán, inkább valami vallásügyi blogon folytass ilyen szintű eszmecseréket.

@fusionfan: A gamma és a röntgen különbsége az energia. A keletkezés helyétől annyiban függ hogy az adott energia nívó átmenetnek amiből származik, mennyi az energia különbsége.
A belső elektron pályák átmenete - elektronbefogás - jellemzően röntgen, a mag átmenetek gammák. Magon való szóródás ezért gammát ad, elektronon való röntgent. Ha egy magot gerjesztesz, akkor az több részletben adja le az energiát.

@fusionfan: Van egyszerűbb megoldás (stirling generátor) csak valamiért olyan áron adják hogy nehogy megérje... na vajon miért? (nem nem azért mer bonyolult, egy autó motorjához képest faék)

@Votnyik: Karakán elmebeteg és mióta az indexre tett blogokon hemzseg gyorsan romlik az állapota mert állandóan lealázzuk és ezért egyre többet zsidózik.

@sanyix: A stirling energia sűrűsége kicsi, a működési elvből következően. Játékszernek jó, erőműnek szart sem ér.

@belekotty: stirlingnek nincs energiasűrűsége...
Egyébként egész jól felhasználták a hűtőgépek régen hűtésre, még régebben szivattyúknak használták, olaszországban pedig van pár 10kw-ot termelő kerti parabola pár éve.
Ugye nem gondoltad hogy otthon műanyagflakonból és papírból épített játékszerre gondoltam?
Nagy erőművet meg leszarom, éppen az lenne a lényeg hogy az energiacégek lehúzásaitól("rendszerhasználati díj" "alapdíj" "faszomöccse díj" "csak úgy mer úccse tudsz mást választani díj") elszakadjunk.

@sanyix: mondjuk így megnézve a legegyszerűbb és leghatékonyabb striling motor szabadalmakat tartalmaz... úgyhogy ez meg is magyarázza az árát. De talán majd a kínaiak :)

A baj az, hogy a technologia olyan irdatlan komplikalt, hogy meg oriasi energiakkal is kerdeses, mennyire jovedelmezo. Ennyi penzbol egy csomo low-tech napelemet lehetett volna felhuzni vagy fejleszteni.

@gerdo: Ott írtam fentebb, minden felvetésedre a válasz megtalálható. A fúzió támogatása az EU-ban mindennel együtt évi 2 EUR/év/fő, a megújulóké CSAK az átvételi áramáron keresztül (tehát ez csak az ipari támogatás, nincs benne a K+F) 150 EUR/év/háztartás. Szoktak arra hivatkozni hogy na lám hát milyen nagy szorgalommal fejlesztik a megújulokat, az ezért van: a támogatott átvételi árak miatt piszok nagy üzlet.

Ebből egy dolog látszik: Ha a fúziós pénzekből napelemeket csinálnak, az az ő büdzséjüket pár százalékkal dobná csak meg, míg elkaszálja a másik kutatást, ami egyébként kicsit több pénzzel sokkal gyorsabban is tudna haladni. Ráadásul a fúziós kutatás szabályozható, kis helyigényű, minimális üzemanyagigényű és melléktermék-előállító, nagy teljestíményű erőműveket akar készíteni.

Az energiatermelést diverzifikálni kell, amiben fontos a napelem is, de sosem lehet egyedül azt használni: nagy a helyigénye (hol fér el?), ebből következik az is hogy sok napelemet kell gyártani, az környezetszennyező, minél több napelem kell, annál inkább. Egy-egy országban több száz km^2 napelem kellene akkor is, ha mindig sütne a nap. Oké tegyük fel a házak tetejére (ezt azért gridbe kötni igencsak melós) de még akkor is ott a kérdés: ez vajon mennyi ipari hulladék előállításával jár együtt?

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy miből csinálunk energiát egy szélcsendes téli éjszakán.
Nagy teljesítményű, megbízható, kis helyigényű alaperőművek kellenek, ebből a nagyobb távlatban is működtethető opciók a szén, az atomerőmű és az olyan merőben új dolgok mint pl a fúzió. A szén szennyezi a környezetet, az atomerőműveket utálják a zöldek, a fúzió meg még nem létezik.

Energetika terén nincsen kecske is jóllakik és káposzta is megmarad. Ha energiát akarunk termelni az szennyezéssel és pénzbefektetéssel jár, maximum arra lehet törekedni hogy ez minimális legyen.

A hidegfúzióval nem csak az a baj, hogy nem sikerült reprodukálni, hanem hogy a ma ismert fizika szerint nem lehetséges. Szobahőmérsékleten nem lehet legyőzni az atommagok Coulomb-taszítását.

A melegfúziónál a lézeres projekt nincs részletesen kifejtve, pedig legalább egy linket érdemelt volna. Pl:
www.origo.hu/tudomany/20090415-energiatermelo-termonuklearis-fuzio-lezeres-robbantasokkal.html