Az EU-s elvárások szerint 2020-tól elvileg már csak közel „nulla energiafelhasználású épületek” épülhetnek Magyarországon. Fényévekre vagyunk ezen ambiciózus terv megvalósításától. Energiafaló épületeink korszerűsítésére éppúgy nincs pénz, mint az új házak megfelelő minőségben való felépítésére, ráadásul a megengedő építési előírások sem ösztönöznek túl jó minőség elérésére. És akkor még nem beszéltünk a szemléletről.
De mit is jelent a nulla energiafelhasználás szintje? Jelenlegi fogalmaink szerint az épületenergetikai eszmény a passzívház. A szakma az olyan épületet nevezi passzívháznak, amelynek energiafelhasználása – fűtést, világítást értve ide – nem több, mint négyzetméterenként 5 kWh évente. A „nulla energiafelhasználás” tehát ennél kerek 5 kWh-val jobb eredményt feltételez négyzetméterenként, vagyis az épület által termelt villamos áramnak éppen annyinak kell lennie, mint amennyi a felhasznált energia. Bármennyire is futurisztikusnak tűnik ennek elérése, 2020 nyolc év múlva elkövetkezik. Vajon nem túlzás ez? A téma szakértője, Kárpáti József szerint nem. Legalábbis műszaki akadálya egyre kevésbé van az ilyen házak építésének. A gond részben a finanszírozással, részben a gondolkodásmódunkkal van. A részleteket itt olvashatják.
A hatályos szabályozási és támogatási rendszerek mellett a távhőtermelőknek és a szolgáltatóknak keresniük kell a kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségeket. Gödöllőn a távhőszolgáltató a Dalkia Energia Zrt.-vel 2020-ig megkötött, új üzleti modellen alapuló megállapodásnak köszönhetően átlagosan 20 százalékkal csökkenti a kapcsolt termelésből származó hőmennyiség önköltségét ahhoz képest, mintha saját kazánjaiban termelné meg a hőenergiát. A részleteket itt találják.
A közhiedelemmel ellentétben viszonylag kevés milliárdos szerzett óriási vagyont az energetikai piacon. A Forbes magazin legfrissebb toplistáján a szegmensből mindössze egyetlen üzletember verekedte fel magát a világ tíz leggazdagabb embere közé. További információkat itt találnak.
3-4 millió forintért már házi szélerőművet telepíthetünk, majd a megtermelt áramot visszatáplálhatjuk a hálózatba. Szerencsés esetben ingyen kapjuk az áramot. Szeles vidékeken a beruházás akár 3-4 év alatt is megtérülhet. A részleteket itt olvashatják.
Az energetikai szektort is liberalizálni akarja Kína. Az ázsiai ország fokozatosan megnyitja a monopolágazatokat a magántőke előtt a gazdasági átalakítás jegyében - a lépést a Kína jövőjéről szóló kiadványában a Világbank is szorgalmazta. Li Ji-csong (Li Yizhong) volt ipari és információtechnológiai miniszter csütörtökön elmondta, hogy ez mindenek előtt az energia, a telekommunikáció, a vasút és a védelmi iparágakat érinti majd, amelyekbe jelenleg egyáltalán nem vagy csak részben engedélyezett a magánbefektetés. A minisztérium jelenleg is dolgozik a részletek kidolgozásán - tette hozzá Li. A részleteket itt olvashatják.
Röviden a lengyel energiatervekről. A lengyel gazdaság Európában páratlan ütemben gyarapszik, a további fejlődést alapozza meg a tervezett atomerőmű, valamint az olajpala kiaknázása – mondta Waldemar Pawlak gazdasági miniszter. Az atomerőmű megépítéséről kormánydöntés született, az építés jogi kereteit megteremtették, a beruházást a PGE energiacég fogja össze. Varsó a franciákhoz hasonló szigorú erőművi normák bevezetését tervezi.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!
Utolsó kommentek