Jó hír a zöld energiaforrások iránt elkötelezetteknek: nem kell már sokat várni arra, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására épülő erőművek beelőzzék a gázerőműveket. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) középtávú prognózisa szerint a víz-, szél- és naperőművek 2016-ban együttesen már több villamos energiát fognak termelni, mint a nemrég még első számú sztárként kezelt gázerőművek.

Az IEA elemzése szerint a megújuló alapú áramtermelő erőművek termelése mintegy 40 százalékkal bővül az előttünk álló öt évben, részesedésük a globális energiamixből pedig a 2011-es 20 százalékról 2018-ra 25 százalékra emelkedik. Ezen belül is különösen jól teljesíthetnek a szél- és naperőművek, valamint a bioenergia és a geotermikus energiaforrásokra épülő erőművek, amelyek együttes részesedése a 2006-os 2, és a 2011-es 4 százalékról 2018-ra 8 százalékra emelkedhet. Ezzel a megújulók részesedése a villamosenergia-termelésben – dacára a „palagáz-forradalomnak” – már 2016-ban meg fogja haladni a gáztüzelésű erőművekét, s nagyjából duplája lesz a nukleáris erőművekének.

A megújulók térhódítása megállíthatatlannak tűnik. Ezt jól mutatja, hogy a megújuló alapú erőművek által termelt energia mennyisége – 8 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet – 2012-ben már elérte a 4860 terrawattórát, amely több mint Kína teljes éves villamosenergia-fogyasztása. A növekedés nem meglepő, hiszen egyre nagyobb a nyomás az energetikai szektoron, hogy egyszerre legyen környezetkímélőbbé és tegye diverzifikáltabbá tevékenységét, s közben a gazdaságossági szempontoknak is megfeleljen. A cégek pedig a tőzsdén is jól teljesítenek.

A megújuló szektor beruházásait alapvetően két tényező hajtja. Az egyik a feltörekvő piacokon végrehajtott fejlesztések, ahol a megújuló energiaforrások hasznosítása egyszerre segít a gyorsan növekvő energiaigények kielégítésében, az energiatermelés diverzifikációjában, valamint a sok helyen mára elviselhetetlen szintűvé vált környezetszennyezés mérséklésében. Az IEA szerint a zöld energetika területén 2018-ig várható növekedés mintegy kétharmadát – Kína vezetésével – az OECD-n kívüli feltörekvő államok fogják adni.

A másik tényező, hogy miközben a vízerőművek -, valamint bizonyos esetekben a bio- és geotermikus erőművek – a támogatásoknak köszönhetően már ma is állják a versenyt a fosszilis alapú erőművekkel, az elkövetkező években pedig más megújuló alapú technológiák is egyre versenyképesebbé válnak a piacon. Például a szélerőművek már ma is megállják a helyüket a fosszilis alapú erőművekkel szemben a brazil, vagy éppen a török piacon. A naperőművek pedig azokban az országokban kínálnak már most is versenyképes alternatívát, ahol a megszokottnál magasabb csúcsidőszaki árak jellemzik a villamosenergia-piacot.

Ezzel párhuzamosan – ha lassabb ütemben is – a megújulók folytatódó térnyerésének lehetünk szemtanúi a közlekedési és a fűtési célú energiatermelés területén is. Így az IEA előrejelzése szerint bioüzemanyagok részesedése a közlekedésben a 2012-es 3-ról 2018-ra 4 százalékra emelkedhet; míg a hőenergia-termelés területén 8-ról 10 százalékra növekedhet a megújuló források részesedése. A megújuló szektoron belül az összkapacitásukat tekintve a vízerőművek továbbra is őrzik a vezető helyüket, ám a többi megújuló technológia részesedése az előttünk álló években együttesen már meg fogja haladni vízerőművekét.

Másrészt a szektorra leselkedő veszélyek sem lebecsülendőek, amelyek közül az első helyen a politikai kockázatok állnak. Így a stagnáló gazdasági növekedés és energiafogyasztás jellemezte Európában már így is számos országban robbant ki súlyos politikai vita a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésére fordított támogatások mértékéről. De jól kimutatható a „stop and go” politika hatása az Egyesült Államok-beli szélerőmű-telepítések alakulásában is, amely idén a tavalyi szint negyedére (13-ról 3 gigawattra) zuhan vissza a korábbi támogatások kifutásának hatására.

Az IEA elemzői szerint hamarosan így is fordul a kocka annak köszönhetően, hogy növekvő versenyképességüknek köszönhetően egyre több technológia nem szorul többé támogatásra. Ugyanakkor az ügynökség szakértői is igyekeznek leszögezni: a növekedés csak azokban a helyeken folytatódhat, ahol megfelelő gazdaságpolitikával hosszútávon kiszámítható piaci környezetet teremtenek. Emellett a szabályozási környezet összhangban van a társadalmi célokkal is.  Ebből a szempontból különösen nagy politikai bizonytalanság övezi a bioüzemanyagok előállítását.

Végül, de nem utolsósorban: az IEA szakértői szerint globálisan a megújulók pozícióit gyengíti, hogy a fosszilis források energetikai célú hasznosítására világ szinten továbbra is hatszor annyi támogatás jut, mint a zöld energiaforrások hasznosításának ösztönzésére.

Az IEA prognózisa a megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulására: