Sorra jelennek meg azok a hírek, amelyek a megújuló energiaforrások terjeszkedéséről szólnak. Nem könnyű számon tartani a globális fejlesztések mértékét, és nem is várható el senkitől, hogy tisztában legyen az aktuális számokkal, úgyhogy segítségképpen összegezzük az elmúlt időszakban bekövetkezett fő irányvonalakat és változásokat. Az elsősorban 2012-es teljes évre vonatkozó adatokat a REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) nevű, a megújuló energiatermelés terjesztésére létrejött globális hálózat tette közzé. Nézzük, mi minden történt tavaly megújulók terén a világban!

Miközben a szén és a földgáz ára a magasabb beruházási költségeknek köszönhetően megnőtt, a megújulók egyre olcsóbbak lettek, így a hálózatot is egyre nagyobb számban gazdagítják, ami a teljesítményhullámzás kiegyenlítéséhez is növekvő mértékben járul hozzá. Az elmúlt öt évben történő növekedéshez az energetikai szektoron belül a megújulók járultak hozzá a legnagyobb mértékben, közülük is leginkább a fotovoltaikus (évente átlagosan 60 százalékkal) és a koncentrált nap- (40%), illetve a szélerőművek (25%) telepítése volt folyamatban, szemben a jóval érettebbnek számító víz- (3%) vagy éppen bioerőművekkel (8%).

Az arányát tekintve is egyre nagyobb szelethez jut a zöldenergia. Míg 2011-ben az energiafogyasztás 19 százaléka volt neki köszönhető, addig 2012-re ez a szám 21,7 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy mára a Föld energiahasználatának több mint ötöde zöldenergiából származik, igaz ennek majdnem felét a biomassza teszi ki, amelyet leginkább a vidéki területeken használnak főzésre és fűtésre.


Növekedést könyvelhetünk el az elektromos hálózatot erősítő megújulók összteljesítményét tekintve is, egészen pontosan 1470 GW-ról beszélünk, ami az előző évhez képest egy 8,5 százalékos növekedés eredménye. Ennek legnagyobb részét a vízenergia teszi ki (990 GW, 26 százalékos növekedéssel), viszont a legnagyobb bővüléssel a szélenergia-források büszkélkedhetnek (39 százaléka a bővítéseknek). A fotovoltaikus kapacitás tavaly elérte a mérföldkőnek számító 100 GW kapacitást, amellyel megelőzte a bioenergiát, és a harmadik legnagyobb termelést biztosító megújuló lett a víz- és a szélenergia után.


Viszont azt meg kell jegyezni, hogy míg a megújulók kapacitása nagy ívű emelkedést produkál évről évre, az összes erőmű tekintetében az arány növekedése jóval lassabbnak bizonyul, mivel egyidejűleg több szén-, illetve szénhirdogén tüzelésű erőművet is telepítenek, illetve a nem-hagyományos energiaforrások kapacitása is jócskán elmarad a hagyományosokétól.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a beruházások korántsem tartották meg korábbi lendületüket. A bizonytalan politikai környezet és az állami támogatások csökkenése több meghatározott piacon, így például Európában, Kínában és Indiában is visszavettek a beruházási hullám erejéből. A fotovoltaikus rendszerek és a szárazföldi szélerőművek ára a méretgazdaságosságnak, a technológiai fejlesztéseknek és az egyes modulok és turbinák túltermelésének köszönhetően lecsökkent, viszont a gazdasági válság és a nemzetközi kereskedelemben észrevehető feszültségek új kihívások elé állították az egyes gyártókat, ami többek között konszolidációhoz, és új piaci mozgásokhoz vezetett. Az alacsony árral azonban a telepítők és a fogyasztók jól jártak. Elmondhatjuk tehát, hogy a megújulók egyre több ember számára válnak megfizethetővé, legyen szó akár a fejlett, akár a fejlődő országokról.

Mi a helyzet az egyes régiókkal?

A legmarkánsabb megújuló-kapacitással Kína, az USA, Brazília, Kanada és Németország rendelkezik, de egyre nagyobb sebességgel igyekeznek behozni lemaradásukat az ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai államok is. A legnagyobb fejlődő országok csoportosulása, a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság) például az összes nem-hagyományos energiaforrás több mint harmadát birtokolja, de ha nem számoljuk a vízerőműveket, még akkor is több mint a negyede az övék.


Ebben a viszonylatban az Európai Unió az éllovas, ugyanis 2012 végére körülbelül 44%-nyi szeletre tett szert a nem vízalapú megújulók tortájából. Ez annak is köszönhető, hogy a 2000–2012-es időszakban az összes újonnan telepített erőmű legalább fele megújuló energiát termel. Ez a szám 2012-ben elérte a 70%-ot, ami a nap- (37%) és szélerőművek (26,5%) magas arányából ered. Év végére az összes erőmű több mint harmadát tették ki.

A szél- és napenergia aránya olyan uniós országokban a legmagasabb, mint Dánia vagy Olaszország, ahol előbbi 30 százalékos részesedéssel, míg utóbbi 5,6 százalékkal járult hozzá. Németországban az elektromos hálózat 22,9 százalékban megújuló energiaforrásokból ered, ami azt jelenti, hogy nagyobb az aránya az ország gáztüzelésű, kőszén- vagy atomerőművekből származó energiájánál. Viszont a spanyoloknál, ahol a gazdasági recesszió erősen érződik, a megújulók aránya kismértékben csökkent, az elektromos hálózathoz a korábbi 33 helyett csupán 32 százalékkal járult hozzá, ami még így is szép eredménynek mondható.


Kínában tavaly először fordult elő olyan eset, hogy a szélerőművek számának növekedése megelőzte a szén- és atomerőművek bővülését, szám szerint 35,5 százalékkal. A naperőmű-bővítés még szebb adatokkal kecsegtet, ugyanis a tavalyi évhez képest négyszeresére nőtt a kapacitásuk. Ezzel Kína a világ megújuló kapacitásának egyötödével rendelkezik, ebből 229 GW vízerőművekből, és 90 GW egyéb megújulókból származó energia. Mindezek az ország elektromosságának 20 százalékát biztosítják. Az USA-ban az újonnan telepített, elektromos hálózathoz csatlakoztatott erőművek 50 százaléka megújuló- energiát termel. Ezt a számot leginkább a szélerőművek telepítése tolt feljebb, ugyanis minden más technológiánál kelendőbb volt az országban.


Amit még fontos megemlítenünk, hogy az EU-ban és több fejlettebb országban is egyre több háztartás és vállalkozás dönt úgy, hogy zöldenergiát termel. Az élen járó országok ebben: Japán, Németország és Finnország. Az egyik leginkább növekvő lakossági piaccal közülük is Németország rendelkezik, ahol 2006-ról 2011-re a zöldenergiát termelő lakosság 0,8 millió főről 4,3 millió főre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a háztartások tíz százaléka lakossági villamosenergia-szolgáltatótól szerzi be az energiát.

Természetesen a REN21 jelentése ennél jóval több információról beszámol, ami mellett mi sem szeretnénk elmenni, ezért a következőkben közelebbről is megnézünk egy-egy tényezőt, ami elősegíti a zöldenergia elterjedését.

Az illusztrációk a REN21 kezdeményezés 2012-es év trendjeit bemutató kiadványából származnak!