Az Egyesült Államok 2017-ben megválasztott elnöke rögtön az elnöki ciklus elején sokkolta a fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások híveit azzal, hogy bejelentette szakít elődje, Barack Obama Clean Power Plan programjával és visszaállítja a szénalapú áramtermelés uralmát az USA villamosenergia-iparában. Habár már akkor is sokan szkeptikusan fogadták az új elnök kijelentését, mára bizonyossá vált, hogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság eszmerendszere terjedésének valósága bedarálja az elnöki szenes terveket. Először 2019 áprilisában fordult elő, hogy a tengerentúlon a megújuló energiaforrásokból több áramot termeltek, mint szénből. Hiába no, az energiaipar világtendenciáival még egy amerikai elnök sem packázhat!
A szénalapú energiatermelés koporsójának első szögei akkor kerültek elő, amikor a tavalyi év számait elemezve az Egyesült Államok Energiaszabályozó Bizottsága bejelentette: 2018-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelő kapacitások mértéke elérte 21,56 százalékot, míg a szenes kapacitások mértéke 21,55 százalékra csökkent.
Habár a kapacitások esetében a megújuló energiaforrások előnye a szénnel szemben csak 0,01 százalék volt 2018-ban, a megtermelt áram mennyiségének tekintetében már a 3 százalékot is elérte 2019 áprilisában. Ebben a hónapban ugyanis a megújuló energiaforrásokból származott az USA-ban megtermelt villamos energia 23 százaléka, míg a szénből annak alig 20 százalékát termelték meg. A számszaki értékek a százalékok mögött egyébként 68,5 millió, illetve 60 millió megawattórát jelentenek. A maradék közel 60 százalékon javarészt a nukleáris energiatermelés és a földgáz osztoztak, de akad még kőolajjal (illetve kőolajszármazékokkal) üzemelő erőmű is a kontinensnyi országban.
Tanulság?
Leginkább az, hogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság mint szektorokon átívelő működési szemlélet még a szándékoltan támogatott amerikai szénalapú törekvéseket is képes alaposan pofán csapni. Azt ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Trump-adminisztráció nem csak a retorika eszköztárával állt a szénbányászat és a szénre alapozott áramtermelés mellé, hanem operatív intézkedésekkel is. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága jelentős erőforrásokat mozgatott meg, hogy az Obama által elindított, tiszta energiaforrásokat támogató szabályozást enyhítse. Hiába volt azonban a jogszabályi támogatás és a teljes mellszélességű elnöki kiállás, Trump beiktatása óta már 50 szénerőmű zárta be kapuit véglegesen…
Az említett tények mellett lényeges észben tartani, hogy a szén háttérbe szorulása nem jelenti azt, hogy a jövőben fosszilis energiaforrások nélkül működne az amerikai energiaszektort. A szénalapú erőművek egy része ugyanis átáll a kék energiaforrásra – azaz a földgáz szerepe az elkövetkező években növekedhet majd. Fontos azonban látni, hogy ezek a kapacitások a megújuló alapú energiatermelés kiegészítésére optimalizált, modern, gyorsan és jól szabályozható erőművek formájában jelennek majd meg a rendszerben.
Az energiapiaci előrejelzések azt mutatják, hogy a modern energetikai rendszerek mind ebbe az irányba mennek: itthon is egyre nagyobb szerep jut az elkövetkező években a megújuló energiaforrásoknak, köztük is a napenergiának, amelyet a tervek szerint mintegy 3000 megawattnyi kapacitásra bővítenek fel az elkövetkező években. Viszont éppen emiatt: jó lenne abban is a modern trendeket követni itthon, hogy a megújuló energiaforrások kiszabályozására megfelelő mennyiségű korszerű szabályozó kapacitás létesüljön a jövőben, elsősorban vagy földgázalapú egységek, vagy energiatároló technológiák telepítésével.
Utolsó kommentek