Avagy hogyan jön össze egy bejegyzésbe Budai Gyula, Varró László, a dinnye és az energetikai léghajóból kidobandó magyar homokzsák
Budai Gyula és Varró László két olyan személy, akiknek a kijelentéseit érdemes komolyan venni. Az egyiket politikai pozíciója, másikat szakmai hozzáértése révén veszik komolyan országszerte. A napokban mind a ketten megszólaltak, mondanivalójuk mellett pedig nem lehet klaviatúrapüfölés nélkül elmenni. Merthogy mind a két megszólalás gondolatébresztő. Elöljáróban annyit, hogy a magyar energetika egy olyan homokzsák az európai energia-léghajó fedélzetén, amelytől az elsők között szabadulnak meg a jövőben, ha a szükség úgy hozza. Mindezt pedig azért (is) teszik majd, mert az iparág hazai szereplői nem érdemlik meg még a 2,5-4 százalékos profitot sem, nem úgy, mint a dinnyetermesztők, akik 15-20 százalékos profitot érdemelnek. Értik? Nem értik? Elsőre mi sem tettük, de aztán megláttuk az összefüggést.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!
A megújuló energiaforrások fejlesztése terén koránt sincs hiány a kreativitásban. A sokak szerint a jövő egyik titkos favoritjának tekinthető energiatermelő algák alkalmazása terén is rohamtempóban haladnak a kutatások. Az egyik legújabb felhasználási mód, amely már elérte a tesztüzemi stádiumot, az épületek homlokzatára telepített „alga-pajzs”. A kőolajhoz hasonló energiaforrást termelő algatelepekkel való kísérletezés pedig immár több évtizedes múltra tekinthet vissza, igaz, a kutatás intenzitása az aktuális gazdasági-politikai érdekektől függően ingadozott. Mindenesetre az algákkal történő energiatermelés még akkor is nagyon ígéretesnek tűnik, ha a várakozások csak felerészben beválnak. 
Nyár a szabadságok ideje, de ha rossz az idő, akkor a szobába szorulunk. Aki filmnézéssel ütné el az időt, annak ajánlunk néhány filmet. Természetesen magunkat nem tudjuk ezúttal sem meghazudtolni, és kifejezetten az energetika témakörében ajánlunk filmeket. Az Elfújta a szél és a Szénbányász lánya nem kerültek a listára, ahogy a globális felmelegedés következményeivel riogató meteorológiai katasztrófafilmek sem... Azért az általunk ajánlottakat sem kell jegyzetfüzettel és lexikonnal nézni, odafér egy doboz popcorn a kanapéra. Jó szórakozást!
Az E-Star kötvények hozamának 
Ismét sikerült az energetikai iparág idegeit felborzolnia a kormánynak, egészen pontosan magának Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kormány feje ugyanis új gazdasági modellt álmodott meg, amelynek egyik kiemelt eleme lehet (lesz?), hogy a közműszolgáltatásokat csak non-profit elven működő társaságok biztosíthatják a lakosságnak. Azaz nem lesz több nyerészkedés vízen, gázon, áramon, fűtésen.
Nyaraláskor mindig igyekszünk legjobb formánkat hozni. A lányok jó előre beszerzik a szezonnak megfelelő divatos fürdőruhát, fogyókúráznak, a fiúk is gyúrnak, mindenki igyekszik villantani. Emellett legalább ugyanilyen fontos, hogy léptennyomon tudtára adjuk másoknak, hogy energiatudatosan élünk! Mert szuperzöldnek lenni bizony szexi! És ez akár csábítóknak is bejöhet…
Akinek csak kalapácsa van, az mindent szögnek néz, szól az ismert mondás. Aki pedig energiahatékonyságban utazik, az utazáskor is energiahatékony! – ezt meg mi mondjuk. Jöjjön néhány vakációs energiatakarékos tipp benzinköltség-minimalizálásra és az otthoni áramszámla csökkentésére. Szandált zoknival hordó kényszereseknek és önsorsrontóknak abszolút ajánlott olvasmány. Nem mondhatják, hogy nem szóltunk....
Szeretjük azt hinni, hogy csak a magyar fogyasztót súlyt minden rettenetes csapás, amit csak az energiaszektorban el tudunk képzelni. Nos, megnyugodhatunk. A számítások szerint a németek is hamarosan anyázni fognak. A Siemens (ez a cég építette Németország összes atomerőművét) előzetes becslése szerint az országnak 1700 milliárd eurójába (jelenlegi árfolyamon mintegy 493 ezer milliárd forint) kerülhet 2030-ig az atomerőművek leállítása. Ennek még a töredéke is sok, a számlát pedig valakinek fizetnie kell majd.
Lehetetlenre vállalkozva, megpróbáljuk megmondani, hogy mik lehetnek a következő évek (talán évtizedek?) legizgalmasabb és jelenleg talán legjobban várt azon energetikai jellegű találmányai, amelyek kézzelfogható formába öntését az egész világ örömmel fogadná. Persze, mivel majdnem lehetetlen lerántani a leplet olyan dolgokról, amelyek még feltalálva sincsenek, mi is – nem meglepő módon – olyasmiket vettünk fel listánkra, amikre gigantikus igény van az 
Ismét zsíros falat mehet a kormányközeli cégeknek? A hetekben 
Égitestek, tömegvonzás, tengerek, óceánok, ár és apály. Nagyjából ezen fogalmak mentén határozható meg a Hold energiatermelő képessége. Az árapály jelenség kiaknázásával, energetikai hasznosítása kiváló lehetőségeket biztosíthat a tengermelléki településeknek. Ráadásul a szél- és a naperőművekhez képest az árapály erőműveknek van egy hatalmas energetikai előnyük: termelésük sokkal tervezhetőbb, mint az első kettőé, hiszen a holdfázisok változása előre leírható.
Napjaink egyik közkedvelt és központi témája a fosszilis energiahordozók folyamatos apadása és ezzel párhuzamosan az alternatív, megújuló energiaforrások nyújtotta lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázásának lehetőségei. Sajnálatos módon azonban igen nehéz megbízható és érdemi információkat kiszűrni az összeesküvés-elméletek, az olajkartellek áldozatául váló világmegváltó találmányok, politikai cselszövéseket előtérbe helyező elméletek sokaságából. Nagyon gyakran a valós energetikai problémáról folytatott eszmecsere hirtelen elkanyarodik egyfajta világpolitikai elemzés irányába, és a tudományos kérdésektől indulva egyszer csak valahol a Közel-Keleten csapatokat állomásoztató amerikai kormányzati lépések jogszerűségének megkérdőjelezésénél köt ki.
A világ sorsáért izguló olvasók jobban teszik, ha megkapaszkodnak az egerükben vagy repülősó után kapnak: a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) ismét sikerült egy nem kifejezetten jó hírrel megörvendeztetnie bennünket – a legfrissebb adatok alapján 2011-ben rekordot döntött a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás. Ez – ahogy azt tudományos körökben szeretik hangoztatni – fokozza az üvegházhatást, ami meg teljesen átformálja bolygónk klímáját. Más szóval, úgy tűnik, bajban vagyunk.
Az űrben begyűjtött és a Földre továbbított napenergia hasznosítása lehet a jövő egyik meghatározó megújuló energiaforrása, legalábbis ezt állítják a glasgow-i Strathclyde Egyetem kutatómérnökei. A probléma nem is feltétlenül a begyűjtéssel, hanem a továbbítással lehet. Elméletileg viszont erre is megvan az eszköz, méghozzá a mikrohullám és a lézertechnika, amelyek kapcsán jelenleg a pontos célzás biztosításán dolgoznak. A kérdés már csak az, hogy a gyakorlatban is életképes lesz-e a módszer, és a ha igen, mikorra lesz valóban számottevő mértékben kihasználható.
Utolsó kommentek