Talán nem is múlt el úgy hét az utóbbi időben, hogy ne lett volna üzemanyag áremelkedés. Sajnos ez a hét sem kezdődhet másként, mint egy ezzel kapcsolatos negatív hírrel: szerdától ismét áremelés. A benzin ára literenként öt forinttal, a gázolajé pedig nyolc forinttal emelkedik majd, így mindkét üzemanyag tekintetében új csúcs születhet a hét közepén.
Bár az egyes kutak árképzése egymástól eltérő, az autósok nagyjából ugyanilyen mértékű emelkedéssel szembesülnek majd a benzin és gázolaj esetében szerdán az állomásokon. Ez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 401-402 forintos, a gázolajat pedig átlagosan 431-432 forintos literenkénti áron tankolhatják majd az autósok. A részletek itt találhatók.
Talán egy kicsit sci-fi beütésű az alábbi hír, de mindenképpen érdekes. Egy több éven át készült tudományos kutatás szerint ugyanis belátható időn belül gazdaságosan lehet az űrbe telepített naperőművekkel elektromos áramot termelni és azt a földre sugározni. A rendszer lényege, hogy az egyenlítő fölé telepített, több kilométeres napelemhálózatot hordozó műholdak a nap közel 24 órájában elektromos árammá alakítanák a napsugárzást, majd ezt mikrohullámú vagy lézeres átvitellel a felszín bármely pontjára lesugároznák. A hírek szerint laboratóriumi körülmények között már folytak sikeres tesztek. Bővebben itt olvashat a témáról.
Magyarország nem igazán jár élen a bioenergetikai potenciáljának kihasználásában. A probléma nem feltétlenül a pénzhiányban keresendő, sok esetben a szabályozási, a hatósági engedélyek megszerzéséért vívott kilátástalan harc jellemzi a szektort.A témáról bővebben itt olvashat.
Ahogy azt korábban megjegyeztük: az oroszok betették a csövüket Németországba. Ma pedig arról cikkezett a német sajtó, hogy Oroszország az energiapolitika terén az eddiginél szorosabban akar együttműködni Németországgal és széles körű szövetséget javasol a német szövetségi kormánynak.További részletek itt találhatóak.
A szén hasznosítása Magyarországon és Európában is lekerülhet a napirendről, amennyiben a tiszta technológiák várt áttörése nem következik be 6-7 éven belül. A szén jövőjét két nagy kérdés határozhatja meg: egyrészt a széndioxid-befogás és -tárolás (carbon capture and storage − CCS), másrészt a cseppfolyósítás (coal to liquid − CTL) technológiájának fejlődése. Probléma azonban, hogy a technológiákban azonban komoly szakadék tátong az elméleti, illetve a belátható időn belül elérhető potenciál között. A témáról bővebben itt olvashat.
Az emberek egyre inkább beszélgetnek az energetikáról, sőt a zöldenergiáról. Ezáltal a lakosság is egyre edukatívabb a témában, és egyre inkább érdekli is. A kérdés, hogy mikor veszik ezt észre a döntéshozók? Mikor veszik figyelembe azt, hogy egy olyan nemzedék kezd felnőni, akit komolyan érdekel ez a problémakör? A részletek itt találhatók.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!
Utolsó kommentek