Az olaj, a szén és a földgáz után negyedik legnagyobb energiaforrásként a biomassza a globális készlet 10 százalékát adja. Ez alatt az ételeket, a takarmányokat, a vegyi-, illetve építőanyagokat és egyéb, növényi és állati eredetű alapanyagokat értjük. Ahogy a lenti ábrán is látni, a biomassza (beleértve a hőenergiát termelő modern-, és a fejlődő országokban nem hatékony módon fűtésre és főzésre használt hagyományos forrásokat, úgymint az állati trágya, tűzifa, faszén és egyéb tüzelőanyagokat) 2012-ben 55 EJ (1 exajoule = egymilliárd gigajoule) energiát termelt, 2-3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből 4,5 EJ elektromos áramként, és hasonló mennyiség bioüzemanyagként végezte.

A hatékonyan felhasznált, modern biomassza a primer energiaforrások 3-4 százalékát, egészen pontosan 18,5 EJ-t tesznek ki, amelyek közt megtalálható a különböző halmazállapotú üzemanyagok, amelyek az elektromos áramban, a hálózati fűtésben és a közlekedésben biztosítják az energiát. Szinte az összes biomassza-típus által termelt energia mennyisége nőtt néhány százalékkal, csupán a bioüzemanyag tudhat magáénak egy százalékos csökkenést.

Míg egyes régiókban a bioenergiára való igényt nem tudja kielégíteni a helyi termelés, addig több országban is többlettermelés tapasztalható. Ennek köszönhetően létrejöhetett egy stabil biomassza-kereskedelem, amelynek során nemzeti szinten a biometán, a faszén, a tűzifa, a brikett és a mezőgazdasági hulladék, nemzetközi szinten pedig emellett a fapellet, a faforgács, a biodízel és az etanol is eladásra kerül. Ha nem számoljuk a faszenet, a forgalomban lévő szilárd tüzelőanyagok a bioüzemanyag-kereskedelem körülbelül dupláját teszik ki. Bár a fapellet a szilárd biotüzelőanyagok keresletének csupán 1-2 százalékát teszi ki, ugrásszerűen megnőtt a kereskedelmi forgalomba hozott mennyisége (22 millió tonna), köszönhetően a faforgáccsal szembeni magasabb energiatartalmának és alacsonyabb nedvességének, illetve annak is, hogy a kisebb hőerőművek számára hatékonyabb felhasználási lehetőségekkel bír, mint alternatívája. A nemzetközi szintű kereskedelem másik feltörekvő szereplői az etanol és a biodízel, amelyek egyrészt az aszályok következtében az USA-beli kukoricatermések csökkenésének, másrészt a nyerscukor ugrásszerű árcsökkenésének köszönhető.

A biogáz is egyre jobban kezd elterjedni, a fejlett országokban például többnyire a kapcsolt erőművekben alkalmazzák, míg a fejlődő országokban elsősorban háztartási méretű hőerőművekben használják ki, főként főzési célra. Kínában például 4,3 millió ilyen erőmű üzemel.

Tavaly a biomasszát felhasználó fűtési kapacitás elérte a 293 GW-ot, amelyhez a tavalyi telepítések 3 GW-tal járultak hozzá. E téren a vezető régió Európa, azon belül is Svédország, Finnország, Ausztria, Dánia és Németország, de a fejlődő országok is egyre nagyobb mértékben használják ki ezt az energiaforrást.

A bioáram kapacitása tavaly elérte 83 GW-tot, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A megtermelt áram, amelynek 90 százaléka szilárd bioanyagból származik, 5 százalékos emelkedést tudhat maga mögött, amivel elérte a 350 TWh-t. Az országok közötti versenyt nagy előnnyel az USA vezeti, mögötte lemaradva Németország, Brazília és Kína, de utóbbi kettő rohamosan csökkenti hátrányát. A bioáram termelését a legnagyobb arányban közepes és nagy méretű közvetlen tüzelésű erőművek, illetve kisebb, vegyes tüzelésű elgázosítók és moduláris rendszerek biztosítják. Ezek együttvéve a világ áramtermelésének 1,4 százalékát teszik ki (összehasonlításképp, a szén 41 százalékot).

A folyékony bioüzemanyagok tovább tudták növelni részarányukat, ami azt jelenti, hogy 2012 végére az összes, közlekedésben elhasznált üzemanyag 3 százalékát tették ki. Ahogy a lenti ábrában is látható, az etanol és biodízel piacának növekedése nagy mértékben lelassult, ami többek között az alacsonyabb árrésnek, a csúcson lévő nyersanyagáraknak, a politikai bizonytalanságnak, az alapanyagokért folyó verseny növekedésének, illetve az aszályoknak köszönhető. Az etanol globális termelése, részben az USA-beli kukoricaár növekedésének köszönhetően tavaly 1,3 százalékkal 83,1 milliárd literre csökkent, viszont fontos megjegyezni, hogy az USA-t nem számolva ez a szám eléri a négyet, pozitív előjellel. Ha az Egyesült Államok (61%) és a második helyezett Brazília (26%) részesedését együtt számoljuk, azt láthatjuk, hogy a két tengerentúli állam együtt a globális etanoltermelés majdnem kilenc tizedét teszi ki.

A globális biodízelpiac növekedése is nagy mértékben lelassult, tavaly „csupán” 100 millió literrel volt magasabb a termelés 2011-hez képest, azaz a világon 22,6 milliárd liter biodízelt termeltek 2012-ben. A vezető termelők közé az USA, Argentína, Németország, Brazília és Franciaország tartozik. A kontinensek versenyét nézve egy 7 százalékos esés ellenére Európa vezet 41 százalékkal. Míg Észak-Amerika és Európa nem mutat látványos elmozdulásokat a bioüzemanyagok termelésének tekintetében, Ázsia annál inkább hoz kiugró eredményeket.

Bár talán a legtöbben, ha megújuló forrásokról beszélünk, hajlamosak vagyunk elsőként a modern, nap-, szél- vagy vízenergiát előállító rendszerekre gondolni, láthatjuk, hogy az élőlények még mindig masszív hányadát biztosítják a zöldenergiának. A hagyományos bioenergiáról szándékosan nem írtunk, ugyanis arról is beszámolunk egy későbbi bejegyzésünkben. A REN21 helyzetjelentése ugyanis még rengeteg olyan témát boncolgat, amelyről érdemes lehet többet tudni, ha jobban meg szeretnénk ismerni a megújulók trendjeit. Úgyhogy hamarosan folytatjuk…