Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (4) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (35) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (38) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (2) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) Európai Unió (1) európai unió (6) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (23) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IRENA (1) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) keop (2) KEOP (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (83) megújuló energiaforrás (33) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (50) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (64) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) Varró László (1) varró lászló (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (77) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Bioenergetika, a nagy feltörekvő

2013.10.29. 10:39 Az Áram Ára

bioenergetika_index_20131029_kicsi.jpgAz olaj, a szén és a földgáz után negyedik legnagyobb energiaforrásként a biomassza a globális készlet 10 százalékát adja. Ez alatt az ételeket, a takarmányokat, a vegyi-, illetve építőanyagokat és egyéb, növényi és állati eredetű alapanyagokat értjük. Ahogy a lenti ábrán is látni, a biomassza (beleértve a hőenergiát termelő modern-, és a fejlődő országokban nem hatékony módon fűtésre és főzésre használt hagyományos forrásokat, úgymint az állati trágya, tűzifa, faszén és egyéb tüzelőanyagokat) 2012-ben 55 EJ (1 exajoule = egymilliárd gigajoule) energiát termelt, 2-3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből 4,5 EJ elektromos áramként, és hasonló mennyiség bioüzemanyagként végezte.

A hatékonyan felhasznált, modern biomassza a primer energiaforrások 3-4 százalékát, egészen pontosan 18,5 EJ-t tesznek ki, amelyek közt megtalálható a különböző halmazállapotú üzemanyagok, amelyek az elektromos áramban, a hálózati fűtésben és a közlekedésben biztosítják az energiát. Szinte az összes biomassza-típus által termelt energia mennyisége nőtt néhány százalékkal, csupán a bioüzemanyag tudhat magáénak egy százalékos csökkenést.

bioenergetika_01.jpg

Míg egyes régiókban a bioenergiára való igényt nem tudja kielégíteni a helyi termelés, addig több országban is többlettermelés tapasztalható. Ennek köszönhetően létrejöhetett egy stabil biomassza-kereskedelem, amelynek során nemzeti szinten a biometán, a faszén, a tűzifa, a brikett és a mezőgazdasági hulladék, nemzetközi szinten pedig emellett a fapellet, a faforgács, a biodízel és az etanol is eladásra kerül. Ha nem számoljuk a faszenet, a forgalomban lévő szilárd tüzelőanyagok a bioüzemanyag-kereskedelem körülbelül dupláját teszik ki. Bár a fapellet a szilárd biotüzelőanyagok keresletének csupán 1-2 százalékát teszi ki, ugrásszerűen megnőtt a kereskedelmi forgalomba hozott mennyisége (22 millió tonna), köszönhetően a faforgáccsal szembeni magasabb energiatartalmának és alacsonyabb nedvességének, illetve annak is, hogy a kisebb hőerőművek számára hatékonyabb felhasználási lehetőségekkel bír, mint alternatívája. A nemzetközi szintű kereskedelem másik feltörekvő szereplői az etanol és a biodízel, amelyek egyrészt az aszályok következtében az USA-beli kukoricatermések csökkenésének, másrészt a nyerscukor ugrásszerű árcsökkenésének köszönhető.

bioenergetika_02.jpg

A biogáz is egyre jobban kezd elterjedni, a fejlett országokban például többnyire a kapcsolt erőművekben alkalmazzák, míg a fejlődő országokban elsősorban háztartási méretű hőerőművekben használják ki, főként főzési célra. Kínában például 4,3 millió ilyen erőmű üzemel.

Tavaly a biomasszát felhasználó fűtési kapacitás elérte a 293 GW-ot, amelyhez a tavalyi telepítések 3 GW-tal járultak hozzá. E téren a vezető régió Európa, azon belül is Svédország, Finnország, Ausztria, Dánia és Németország, de a fejlődő országok is egyre nagyobb mértékben használják ki ezt az energiaforrást.

A bioáram kapacitása tavaly elérte 83 GW-tot, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A megtermelt áram, amelynek 90 százaléka szilárd bioanyagból származik, 5 százalékos emelkedést tudhat maga mögött, amivel elérte a 350 TWh-t. Az országok közötti versenyt nagy előnnyel az USA vezeti, mögötte lemaradva Németország, Brazília és Kína, de utóbbi kettő rohamosan csökkenti hátrányát. A bioáram termelését a legnagyobb arányban közepes és nagy méretű közvetlen tüzelésű erőművek, illetve kisebb, vegyes tüzelésű elgázosítók és moduláris rendszerek biztosítják. Ezek együttvéve a világ áramtermelésének 1,4 százalékát teszik ki (összehasonlításképp, a szén 41 százalékot).

bioenergetika_03.jpg

A folyékony bioüzemanyagok tovább tudták növelni részarányukat, ami azt jelenti, hogy 2012 végére az összes, közlekedésben elhasznált üzemanyag 3 százalékát tették ki. Ahogy a lenti ábrában is látható, az etanol és biodízel piacának növekedése nagy mértékben lelassult, ami többek között az alacsonyabb árrésnek, a csúcson lévő nyersanyagáraknak, a politikai bizonytalanságnak, az alapanyagokért folyó verseny növekedésének, illetve az aszályoknak köszönhető. Az etanol globális termelése, részben az USA-beli kukoricaár növekedésének köszönhetően tavaly 1,3 százalékkal 83,1 milliárd literre csökkent, viszont fontos megjegyezni, hogy az USA-t nem számolva ez a szám eléri a négyet, pozitív előjellel. Ha az Egyesült Államok (61%) és a második helyezett Brazília (26%) részesedését együtt számoljuk, azt láthatjuk, hogy a két tengerentúli állam együtt a globális etanoltermelés majdnem kilenc tizedét teszi ki.

A globális biodízelpiac növekedése is nagy mértékben lelassult, tavaly „csupán” 100 millió literrel volt magasabb a termelés 2011-hez képest, azaz a világon 22,6 milliárd liter biodízelt termeltek 2012-ben. A vezető termelők közé az USA, Argentína, Németország, Brazília és Franciaország tartozik. A kontinensek versenyét nézve egy 7 százalékos esés ellenére Európa vezet 41 százalékkal. Míg Észak-Amerika és Európa nem mutat látványos elmozdulásokat a bioüzemanyagok termelésének tekintetében, Ázsia annál inkább hoz kiugró eredményeket.

bioenergetika_04.jpg
Bár talán a legtöbben, ha megújuló forrásokról beszélünk, hajlamosak vagyunk elsőként a modern, nap-, szél- vagy vízenergiát előállító rendszerekre gondolni, láthatjuk, hogy az élőlények még mindig masszív hányadát biztosítják a zöldenergiának. A hagyományos bioenergiáról szándékosan nem írtunk, ugyanis arról is beszámolunk egy későbbi bejegyzésünkben. A REN21 helyzetjelentése ugyanis még rengeteg olyan témát boncolgat, amelyről érdemes lehet többet tudni, ha jobban meg szeretnénk ismerni a megújulók trendjeit. Úgyhogy hamarosan folytatjuk…


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

11 komment · 1 trackback

Címkék: megújuló energiaforrás biodízel bioüzemanyag biomassza biogáz megújuló energia villamos energia bioenergetika portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr545604374

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.10.29. 16:00:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pandava 2013.10.29. 18:27:00

"míg a fejlődő országokban elsősorban háztartási méretű hőerőművekben használják ki, főként főzési célra. Kínában például 4,3 millió ilyen erőmű üzemel."

Újabban a hőerőművekkel főzni is lehet?:D

Szerintem ha a biogázt a gáztűzhelybe vezetjük még nem leszünk erőmű tulajdonosok, bár lehet maradi vagyok.:)

KissGecihuszár 2013.10.29. 21:48:16

Viszont van ennek az elemzésnek pár -főként Hazánkra nézve súlyos- megállapítása, pl. az, hogy a biogázos táblázatban még a futottak még kategóriában sem szereplünk, pedig szeretett Hazánk ott lehetne Ausztria magasságában, ugyanis bőven akad input anyag, egyrészt mezőgazdaság "hulladékai", tehát a szántóföldi növények (pl. búza, kukorica) szára, másrészt az állattenyésztés melléktermékei, mint pl. az almos trágya, a vágóhídi nyesedékek, hulladékok és ezen túlmenően a kommunális szennyvíz és hulladék. Csakhát ott vannak a mindenkori kormányok és azok minisztériumai, akik ahol csak lehet, keresztbe tesznek a legkorszerűbb biogáz termelés hazai tömeges elterjedésének, pedig amennyiben minden megyében lenne 2 tucat, egyenként 5-8MW teljesítményű biogáz erőmű, azzal csak Somogy megyében (azért hivatkozom Somogyra, mert ott az LMP készített egy erőmű térképet) több, mint 20ezer új munkahelyet lehetne teremteni, nem beszélve arról, hogy csak ebben a megyében optimális esetben 120-150MW villamos teljesítmény képződne. Ha mind a 19 megyét vesszük, átlag 100MW-al, akkor olyan 1900-2000MW villamosenergia termelésünk lenne, ráadásul decentralizáltan, ezáltal jelentősen csökkenthető lenne a hosszú nyomvonalú nagyfeszültségű hálózat okozta jelentős mértékű hálózati veszteség, ugyanis ezen erőművek 1-1 település mellett, tehát az adott, ill szomszédos településeket ellátó 20KV-os középfesz hálózatra csatlakozna! A villamos áramon kívül lehetőség nyílna a település köz, illetve magánépületeinek, valamint a létrehozandó üvegházak fűtésére, továbbá a képződő gázból CNG-t lehet készíteni, mely kiválóan alkalmas akár a helyben élők, akár a mezőgazdasági, illetve egyéb haszonjárművek meghajtására. Ja, a legfontosabb infó: 1MW-nyi teljesítményű erőmű bekerülési költsége kb 800millió Ft! Hol van ez a Paksi Atomerőmű hasonló adatától?? Természetesen, nem vagyok PAE ellenes, de érdemes elgondolkodni azon, hogy sok 1000 milliárdért bővítünk, melyben nincs benne a bővítendő, felújítandó nagyfesz hálózat, valamint elosztó csomópontok, trafóállomások szintúgy 1000MRD-s költsége, vagy inkább létrehozunk 2000MW teljesítményt és ezzel országosan kb 200000 új munkahelyet, egyéb infrastruktúrát kb. 1500-1700 MRD-ért???

teddybear01 2013.10.29. 22:31:07

Csak az a gond, hogy mi lesz egyrészt a kizsarolt, biomassza-termeléssel tönkretett termőföldekkel, másrészt mit kezdünk az elégetett biomassza savas füstjével? ugyanis az erőműkéménye ontani fogja a kénes-foszforos füstöt.

Illetve mit fogunk enni? Ugyanis pl. nagyon jó biznisz volt pár éve a biodízel, főleg a németeknek, de attól, hogy repcével vetették be a földet, még nem termeltünk ennivalót.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.10.30. 00:02:15

"azzal csak Somogy megyében (azért hivatkozom Somogyra, mert ott az LMP készített egy erőmű térképet) több, mint 20ezer új munkahelyet lehetne teremteni"

Ugye ez vicc?

Amúgy meg megette a fene, ha 120-150 MW teljesítményhez 20 ezer munkahely szükséges. Csak a munkabér kWh-nként 46 forint lenne, és akkor az egyéb költségekről még nem is beszéltünk.

BigPi 2013.10.30. 06:42:51

@teddybear01: Sajnos teljesen egyet kel értenem veled. Biogáz, biomassza előállítására, csak két dolgot szabadna felhasználni az trágyát(ezalatt értem a szennyvizet is)és a kommunális szemetet.

A fatüzelést, csak a fűtés számára engedélyezni.

Ha nem így teszünk, akkor a szegényemberek versenyezhetnek a gazdagok autóival, háztartási berendezéseivel. Biztosak lehetünk abban, hogy az utóbbiak fognak nyerni.

KissGecihuszár 2013.10.30. 13:40:51

@teddybear01: Javaslom, hogy tegyük tisztába a dolgokat, ugyanis a biogázt ugyebár fermentorokban állítjuk elő az oda összekotort és kellően feldarabolt kukorica, illetve búza SZÁRból, tehát nem a drága silókukoricát használjuk fel manapság már biogáz előállítására! Meg aztán, akad bőséggel -sajnos nem olyan bőven, mint kellene- állati "végtermék", azaz almostrágya, illetve egyéb -pl. elhullott állat, vágóhídi nyesedék, továbbá -és ez lehet a legfontosabb input anyag- kommunális szennyvíz -gondoljunk csak bele, hány meg hány kistelepülésen azért nincs csatornahálózat, mert a legközelebbi tisztító 30-40Km-re van, tehát kell alsó hangon 4-5 átemelő, mire a kis faluban termelt napi max 100m3 szennyvíz odaér, viszont 1-1 település esetén nem éri meg a tisztító,de egy szennyvíz ülepítőhöz kapcsolt biogáz telep már igen, ahová még a helyben, illetve a szomszédos falvakban keletkezett kommunális hulladék is feldolgozható!
Kovács Nocraft Jozsefne; az említett tanulmányban szereplő (előzetes becslés, tehát lehet, hogy "csak" 16000 lesz, de az is több, mint a semmi!) 20000 munkahely nemcsak a biogáz telepeken dolgozókat, hanem a teljes megyei Mg vertikumban jelentkező igényt jelenti, amennyiben ilyen nagyságrendben épülnének biogáz erőművek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.10.30. 14:25:19

@KissGecihuszár: Nem az a lényeg, hogy közvetlenül a biogáz-telepeken dolgoznak-e vagy sem. Hanem az, hogy a biomassza-energiatermelés csak Somogy megyében - a te leírásod szerint - 20,000 dolgozót igényelne.

Ami ugye önmagában nem is lenne rossz dolog, 20 ezer új munkahely, na de milyen áron és milyen hatékonysággal?

Fentebb kiszámoltam, hogy csak a munkaköltség 46Ft/kWh lenne. Ez olyan, mint ha olyan gázerőművet építenénk, amelyben 1kWh előállításához 46Ft ára gáz kellene. De akkor még ott van az erőmű építése és a biomassza előállításának és szállításának nem munkabérjellegű költségei.

KissGecihuszár 2013.10.30. 15:44:28

Az a gáz, hogy nagyon lesarkítod a számítást, ugyanis -mint említettem- a 16-20, akárhány ezer ember nem mindegyike melózna a biogáz erőműben, hanem sokan ténykednének a földeken, a logisztikában,a forró klímával fűtött üvegházakban, stb. Ami pedig a 46.-Ft-t illeti; a biogáz üzem nemcsak áram, hanem forró gőz(klíma), CNG-vé átalakítható gáz, valamint talajkondícionáló massza outputtal működik, tehát 4 féle pénzzé tehető terméket "bocsájt ki" magából! Így viszont bőven megéri a befektetett humánerőforrás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.10.30. 21:31:12

@KissGecihuszár: Előrebocsájtom, hogy nem mindenáron a magam igazát akarom bizonygatni, tehát ne úgy olvass.

(Rosszmájú, de nem alaptalan feltételezés: Ettől vsz. nem lenne olcsóbb az így termelt áram. Gondolj csak a kogenerációs erőművekre, ahol legtöbbször nagyon ügyesen külön cégekbe szervezik az áramtermelést és a hőeladást, így a hő eladása nem csökkenti az áram árát, hanem extraprofitként jelentkezik.)

"sokan ténykednének a földeken, a logisztikában"

A földeken és a szállításban dolgozók munkája is jelentős részben az áramtermelést szolgálja, hiszen nélkülük nem lenne biomassza az erőműhöz. Meg tudod legalább becsülni, vajon az általuk megtermelt érték hányadrészéből lesz áram? Mert hát legalább ilyen arányban az ő bérüket is bele kell számolni az áram önköltségébe.

De igazad van, a 46 Ft/kWh ezek szerint túlzó, viszont számítsuk már hozzá a nem munkabérjellegű összes költség áramarányos részét is. Kiindulhatunk pl. a gabona önköltségi árából, azaz abból, annak hány százaléka a munkabér. Mert hát ott vannak a munkagépek, az üzemanyag, a gépek karbantartása, a szállítás költsége, a műtrágya, és még pár dolog biztos nem jutott eszembe. (Éppen át lehet alakítani a munkagépeket gázüzemre, de az hatalmas költség, na meg annyival csökken a megtermelt biogáz mennyisége.)

A forró gőzt elfogadom plusz értékként, de a CNG-vé alakított gázt már nem, mert annyival kevesebb gázból lesz áram. Végtére is gazdasági döntés kérdése, mennyi CNG-t gyártanak a biogázból, és ez nyilván attól függ, miből jön több haszon.

A talajkondícionáló masszáról halvány lövésem sincs, ezért erről nem is akarok olyasmit írni, ami esetleg hülyeség lenne. Egész pontosan nem tudom, ez hányadrésze lenne a megtermelt összértéknek és hányadrészét igényelné a befektetett költségnek.

KissGecihuszár 2013.10.31. 09:52:27

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Látom, benned egy vérbeli controllingos veszett el,de igazad van; minden egyes beruházást egy alapos pénzügyi elemzésnek kell(ene) megelőzni, még abban az esetben is, ha alapvetően egy olyan technológiáról van szó. Ugyanis, ahány helyszín, annyiféle adaptáció, tehát van, ahol az áramtermelésre, van ahol a gáz kinyerésére és hasznosítására és van, ahol az üvegházak fűtésére kell koncentrálni, de azt is tudomásul kell venni, hogy 1-1 erőműnek vannak különböző műszaki sajátosságai, tehát egységnyi gáz inputra szükség van ahhoz, hogy az gazdaságosan tudjon működni. Ami pedig az MG hátteret illeti; nem azért kell búzát, kukoricát termelni, mert ott a biogáz fermentor, hanem mert azt megesszük, ergo MÁR meglévő Mg tevékenységet folytató vállalkozásra, mint háttérre érdemes biogáz alapú aram, hő, gáz termelő üzemet kell alapozni és nem fordítva! Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is, ami pedig a kommunális szennyvizet, ill hulladékot illeti; gondolom, arról nincs vita, hogy ezek csak egy lakott településen képződnek, tehát az érdekes lenne, hogy először építünk egy biogáz üzemet, majd mellé építünk egy települést, hogy legyen input anyag. Ha pedig folyik az "üzemszerű" Mg, ill állattenyésztési, kommunális hulladékkezelési tevékenység, akkor ahhoz eleve is szükséges humánerőforrás, tehát az eddig a cégnél melózók nem azért vannak ott, mert épült a telep mellé egy biogáz fermentor, ill erőmű, hanem, mert a munkájukra eddig is szükség volt.

KissGecihuszár 2013.10.31. 09:53:55

Mármint olyan technológiáról, mely már kipróbált, Nyugaton sok helyütt évek, évtized óta sikerrel alkalmazzák...
süti beállítások módosítása