Az Áram Ára - bejegyzések HírÁram

Ajánlataink

Blog ketrecek

Az Áram Ára

Az Áram Ára egy fórum, ahol közérthetően beszélünk az energiáról. Szeretnénk rávilágítani mindazokra a tényezőkre, melyek lehetővé teszik, hogy van áram a laptopunkban, meleget ad a radiátor és van mit tankolni az autóba – és befolyásolják, hogy mindez mennyibe kerül (a fogyasztónak nap mint nap és az emberiségnek évezredek alatt).

Facebook

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

áfa (1) agri (1) akkumulátor (2) alga (1) alteo (7) alternatív energia (1) angyalok (1) ángyán józsef (1) apx endex (1) áram (6) áramár (7) áramfogyasztás (3) áramkimaradás (1) áramszámla (6) áramtolvaj (1) áramtőzsde (1) árapály (1) ártámogatás (1) ár apály (1) ásványkincs (1) Atomcsend (1) atomenergia (66) atomerőmű (2) az agyam eldobom (5) baktérium (1) bányászat (3) Barack Obama (1) Bártfai Béla (1) bencsik jános (17) benzin (5) benzinár (3) bert (2) bioakkumulátor (1) biodízel (2) bioenergetika (1) biogáz (2) biomassza (9) biomovies2011 (1) bioüzemanyag (7) Biztonsági készletezés (1) budapesti erőmű (2) carbon capture and storage (1) ccs (4) ceegex (1) chevron (1) chevy volt (1) clear water (1) clt (1) cmm (1) co2europipe (1) cogen europe (1) csővezeték (1) dalkia (1) david mackay (1) dekarbonizáció (3) déli áramlat (4) demo (1) démonok (1) desertec (1) dízel (3) Donald Trump (1) durban (5) e.on (3) ebrd (1) ecf (1) edf (2) Egyesült Államok (2) eia (2) eib (1) elektromos autó (4) elektromos fűtés (1) élelmiszertermelés (1) elfújta a szél (1) elmib (1) elmű (1) Elon Musk (1) előrefizetős mérőóra (3) elosztóhálózat (1) elszámolás (1) emfesz (1) emisszió (5) ENCO (1) enel (1) energetika (3) energetikai kutatások (1) energetikai tanúsítvány (1) energia (1) energiaár (4) energiacímke (1) energiafelhasználás (1) energiaforrás (3) energiahatékonyság (35) energiaklub (6) energialopás (1) energiamix (1) energiapiac (2) energiapolitika (38) energiastratégia (1) energiaszámla (1) energiaszolgáltatás (1) energiatanúsítvány (1) energiatárolás (2) energiatermelés (2) energiatőzsde (2) energiaügyi biztos (1) energia charta (1) energy roadmap 2050 (2) ensz (2) épületenergetika (8) erec (1) erőmű (2) esco (2) északi áramlat (3) etanol (1) ets (2) eu (1) euratom (1) európai kerékpáros szövetség (1) európai megújuló energia tanács (1) európai unió (6) Európai Unió (1) eurostream (1) extraprofit (1) e star (2) fagázosítás (1) fagylalt (1) fapellet (1) fatih birol (3) fejlesztés (1) Fellegi Tamás (1) fellegi tamás (3) felsmann balázs (1) fenntarthatóság (23) fenntartható energiagazdálkodás (2) fenyőfa (1) fgsz (3) Fidesz (1) film (1) földgáz (107) földgázár (6) földgáztároló (1) földhő (2) foratom (1) főtáv (1) freeway (1) fukusima (6) fűtés (4) fűtési szezon (2) fúzió (1) galvánelem (1) garantált szolgáltatások (1) gáz (3) gázár (7) gázhálózat (3) gázolaj (2) gázpalack (1) gazprom (28) gázszolgáltató (3) generátor (1) geotermális energia (1) geotermia (1) geotermikus energia (1) get (1) gigawattóra (1) gki (2) global statusz report (1) gop (2) greenpeace (2) günther oettinger (2) havi átlagkereset (1) háztartás (1) hibrid (1) hidegfúzió (1) híráram (126) hőenergia (1) hofmeister (1) Hollandia (1) Holoda Attila (1) hőmennyiség (1) Horváth Attila Imre (1) horváth péter (1) hosszú távú áramvásárlási szerződés (1) hőtermelés (2) hozam (1) htm (1) hulladék (2) hulladékégetés (2) hulladékkezelés (1) hupx (2) iaea (1) iea (18) ikervári vízierőmű (1) imf (1) innováció (1) interconnector (1) interjú (1) international energy agency (11) international thermonuclear experimental reactor (1) inter rao ues (1) irán (3) IRENA (1) IT (1) iter (2) itgi (1) james bond (1) japán (1) jet (1) jövedéki adó (1) kapcsolt energiatermelés (2) karácsonyfa (1) karbonadó (1) kát (7) kazáncsere program (1) keop (2) KEOP (2) kerékpár (1) kereskedőváltás (1) kikapcsolás (1) kilowattóra (1) kína (2) kiotói jegyzőkönyv (1) kiotói protokoll (1) kitermelés (1) KKV (1) KKV-k energiahatékonysága (1) klímacsúcs (3) klímakonferencia (1) klímaváltozás (6) kogeneráció (2) kolszkaja platform (1) komposztálás (1) kőolaj (24) környezetvédelem (1) kovács pál (3) közlekedés (1) Kozmosz (1) közműszolgáltatás (1) közvilágítás (3) kpmg (1) kutatás (1) lakás (1) lázár jános (6) led (2) lenr (1) lpg (1) mackay (1) magyar bányászati és földtani hivatal (1) magyar bányászati szövetség (1) magyar energiafogyasztók szövetsége (1) magyar energia hivatal (7) magyar megújuló energia platform (1) magyar megújuló energia szövetség (1) magyar szénhidrogén készletező szövetség (1) magyar szlovák gázvezeték (1) mavir (6) mbfh (1) medvegyev (2) megújuló (1) megújulóeneriga (4) megújuló energia (83) megújuló energiaforrás (33) megújuló energiaforrások (2) meh (6) MEKH (1) mesz (1) met (1) metár (15) mket (1) mmesz (1) mol (7) mosier boss (1) mszit (1) MSZKSZ (1) mtoe (1) mvm (15) nabucco (10) napelem (4) napenergia (50) napkollektor (4) ncst (2) negajoule (2) németh lászlóné (2) Németország (1) nemzeti fejlesztési minisztérium (18) nemzetközi atomenergia ügynökség (2) Nemzetközi Energia Ügynökság (1) nemzetközi energia ügynökség (5) nfm (15) nfü (1) norvégia (1) NS (1) nukleáris energia (4) nyári időszámítás (1) nyílászárócsere (1) oah (2) oecd (1) oettinger (3) ökológiai lábnyom (2) okos hálózat (1) okos mérés (2) olaj (2) olajalapú gazdaság (1) olajhomok (1) Olajos Péter (1) omv (1) opec (1) opel ampera (1) óraállítás (1) orbán viktor (3) oroszország (1) országgyűlés (2) országos atomenergia hivatal (1) összesküvés (1) ovit (1) paks (3) paksi atomerőmű (21) palagáz (4) pályázat (4) pannergy (2) pannonpower (1) papírbeton (1) passzívház (2) patzek (1) pb (1) pedelec (1) pellet (1) pőcze orsolya (1) portfoliobloger (1) portfolioblogger (64) professzorok batthyány köre (1) removal units (1) ren21 (2) rendszerhasználati díjak (3) rezsicsökkentés (6) rmu (1) robbantás (1) Roszatom (1) rwe (4) shell (2) smart grid (1) smart metering (3) stockholm (1) sustainable energy without the hot air (1) sütőolaj (1) swot (1) számlakép (1) szél (1) szélenergia (13) szemét (1) szén (7) szénbányászat (4) széndioxid (9) széndioxidkvóta (1) széndioxid adó (1) szénmonoxid (1) szén dioxid (2) szén monoxid (1) szivattyús tározós erőmű (1) szmog (1) taleyarkhan (1) tap (1) távfűtés (13) távhő (23) tecnhológia (1) termőföld (1) Tesla (1) Tesla Motors (1) tigáz (1) tisztaszén (1) tiszta energia (1) tokamak (1) tollway (1) törvény (1) tőzsde (3) tranzitvezeték (1) trigeneráció (1) tüzelőanyag-kereskedelem (1) tüzép (1) tűzifa (1) tve (1) új széchenyi terv (1) uniós források (1) USA (1) üzemanyag (14) üzemanyagár (7) vadócz péter (1) varró lászló (1) Varró László (1) vasút (1) védendő fogyasztó (1) vendégposzt (1) ver (1) vértesi erőmű (3) vertis (1) vestas (1) vet (1) vezetékjog (1) videó (1) villamosenergia rendszer (1) villamos energia (77) villanyautó (5) villanyszámla (1) vissza a jövőbe (1) vita (1) vízenergia (3) wec (1) wildhorse energy (1) windmade (1) world energy council (1) Wyoming (1) zbr (1) zöldáram (4) zöldbank (1) zöldenergia (2) zöldgazdaság (3) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Legfrissebb hírek

Járulékos félreértések, félreértési járulékok

2013.08.10. 10:27 Az Áram Ára

 

A pénzbegyűjtés helyett lehet, hogy hagyni kellene a cégeket megspórolni másfél százaléknyi energiát évente!

 

20130810_index_thinking.jpgSokan felkapták a fejüket arra a pár héttel ezelőtti Horváth Attila Imre interjúra és a belőle született sajtóhírekre, amely szerint az állam hamarosan újabb terhet ró a magyarországi energetikai szektor szereplőinek vállára. Teszi mindezt a sajtót körbejárt mondatok szerint oly formában, hogy 2014-től az Európai Unió új energiahatékonysági direktívájában foglalt 1,5 százalékos kötelező energia-megtakarítást – melyet a végfelhasználói oldalon kell megtakarítani valamilyen formában – biztosító beruházásokat majd az állam hajtja végre, az ennek fedezetéül szolgáló pénzösszeget pedig az érintett cégektől hajtja be. Csakhogy ezt a megoldást az uniós szabályozás csak lehetőségként veti fel, és alapvetően az érintett ipari szereplőkre bízná a megoldást.

És alapvetően ez az, ami az első sokkhatást okozhatta a szolgáltató és elosztó cégek körében: most akkor energiát kell megtakarítani, vagy adót (járulékot) fizetni?

Ráadásul a magyar gyakorlatból tudjuk, hogy nem biztos – sőt! –, hogy az állam által hozott megoldások a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb megoldások egy-egy energetikai problémára. Ráadásul, ha gonoszok akarunk lenni, azt is kijelenthetjük, hogy a járulékból befolyt összeget remekül fel lehet majd használni propaganda célokra, mondjuk egy állami épületkorszerűsítési program finanszírozására, amely terület amúgy is eléggé elhanyagolt volt az utóbbi években.

Mit is ír a hogyishívják?

Kezdjük rögtön azzal, hogy megnevezzük a hogyishívjákot, hátha valaki szeretné alaposabban áttanulmányozni az anyagot: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. Elég combos írás, és sokkal szerteágazóbb, mint egy újabb járulék kivetésére felruházó anyag.

És folytassuk azzal, hogy mit is ír pontosan, közérthető nyelvre lefordítva.

Minden tagállamnak energiahatékonysági kötelezettségi rendszert kell létrehoznia, amely biztosítja, hogy az adott tagállamban minden kötelezett fél (a területén üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül megkülönböztetés mentesen és objektíven kijelölt szervezetek) 2020. december 31-ig megvalósítsa a halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási célkitűzést.

Ez utóbbi lenne az a bizonyos 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak során minden évben, az összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 százalékának legalább megfelelő új megtakarítás.

Látnak itt bármilyen utalást arra, hogy itt valamit fizetni kellene az árbevétel függvényében? Nem véletlenül, hiszen az unió elsősorban a cégek fellépését ösztönzi, az állami szerepvállalást csak a keretrendszer felállításában látja. És itt van a kutya elásva, illetve értelmezhetett félre valamit az államtitkár. Ugyanis a szövegben a lehetséges szakpolitikai intézkedések között valóban felvetik „az energiára vagy a szén-dioxidra kivetett adók” lehetőségét, „amelyek az energia végfelhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik”. Ez azonban, már a megfogalmazásból is érezhető módon is, sokkal inkább azt jelenti, hogy akkor kell fizetnie a cégnek, ha nem teljesítette a rá eső másfél százalékot, nem pedig mindenféleképpen, hogy majd az állam végezze el a beruházásokat a befolyt pénzből. Micsoda különbség!

A lehetséges magyar út Európa többi részén járatlannak tűnik

Nem lefutott még a történet ugyanakkor tőlünk nyugatabbra sem, ahol az egyes tagországok különböző kötelező előírások és ösztönzők kombinációjával próbálják biztosítani, hogy a végső felhasználók számára értékesített energiavolumenben el lehessen érni az évi 1,5 százalékos megtakarítást.

Annyi mindenesetre már látszik, hogy nem a magyar felfogás és jogértelmezés a tipikus út, a legtöbb országban – különböző módokon - alapvetően a piaci szereplőkre kívánják bízni, hogy miként biztosítsák az elvárt energiamegtakarítást. Teszik mindezt abból kiindulva, hogy az energiaszolgáltatók tudják a legjobban, hogy saját szolgáltatási területükön miként lehet a legegyszerűbben és legolcsóbban növelni az energiahatékonyságot.

A jelek szerint idehaza az állam másként gondolja, s abban bízik, hogy maga tudja a legjobban meghatározni, hol van szükség beavatkozásra, ezt szem előtt tartva pedig egy érdekes jogértelmezési logika mentén a forrásokra is rá kívánja tenni a kezét.

Vagy az államtitkár értett valamit véletlenül nagyon félre, de a kormányzati hozzáállást látva a dolgokhoz, ez tűnik kevésbé valószínű magyarázatnak…


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

6 komment

Címkék: európai unió energiapolitika energiahatékonyság portfolioblogger nemzeti fejlesztési minisztérium Horváth Attila Imre

A bejegyzés trackback címe:

https://azaramara.blog.hu/api/trackback/id/tr135454656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2013.08.12. 06:02:29

Ha a cegek csinalnak meg, akkor nem lehetne milliardokat átutalni a fideszesek haverjainak.
A fideszesek cselekedetei egyszeruen elorejelezhetok, kizarolag a penz utjat kell figyelni.

medvegy 2013.08.12. 06:59:07

Csak azt nem tudom, hogy miből fognak beruházni az energetikai szolgáltatók?
A tőkekivonás ebben a szektorban nagyobb, mint az országos átlag, a rezsicsökkentés kivéreztette az ipart. Ráadásul újabb rezsicsökkentést terveznek, ami az ipar padlássöprése lesz.
Azt a vállalt 1,5%-os megtakarítást viszont úgyis összehozzák. Csak pár család kell hozzá, akiknél kikötik a villanyt. Sajnos egyre több ilyen család van.

Sir Galahad 2013.08.12. 07:16:56

Nem látom be, mi a borzasztó abban, ha,mint a szerző írja, épületkorszerűsítésre használják fel a cégektől beszedett pénzt ("remekül fel lehet majd használni propaganda célokra, mondjuk egy állami épületkorszerűsítési program finanszírozására, amely terület amúgy is eléggé elhanyagolt volt az utóbbi években"). Ha tényleg erre használják és értelmes módon, miért ne? Így legalább a lakosságnál jelentkezik a későbbi megtakarítás.

medvegy 2013.08.12. 07:55:30

@Sir Galahad: Az a gond, hogy ezt Bajnai is felvetette. Márpedig amit Bajnai mond, az szalonképtelen a mostani kormány berkeiben.

citrix 2013.08.12. 08:50:13

Ez az új adó is része a Nemzeti Rezsicsökkentésnek.

Sir Galahad 2013.08.12. 11:06:53

@medvegy: Hogy a kormánynak tetszik-e az ötlet, az egy dolog. Lehet, hogy nem és ezért nem lesz belőle semmi, de nekem akkor is szimpatikus.
süti beállítások módosítása