Az Áram Ára

A több száz évre elegendő hazai szénvagyon megfelelő hasznosítása nem csak az importfüggőséget csökkenti, de az államadósság növekedésének veszélyét is mérsékli - mondta dr. Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. A szabályozáson azonban lehetne mit javítani, a bányászati vállalkozások statisztikai besorolásából adódóan pedig jelenleg egy megalázóan torz kép bontakozik ki az ágazatról. Az interjút itt olvashatják.

Villanyautóval bővítette gépkocsiparkját a Magyar Villamos Művek (MVM), az első járművet kedden Budapesten vették át. A cégcsoport ezzel is jelezni akarja elkötelezettségét a szén-dioxid-kibocsátás nélküli közlekedés iránt. Az új autó egy Citroën C–Zero típusú, teljesen elektromos meghajtású személygépkocsi. Egy töltéssel 130 kilométert tud megtenni. A kocsit városi közlekedésre szánják, a munkatársak elsősorban akkor használják majd, ha a belvárosban intéznek hivatalos ügyeket. A tervek szerint idén legalább még egy elektromos autót beszereznek. Fotó itt.

Özvegy Bartekné esete a földjén gázt bányászó multival. 6,8 milliárd köbméter gázt rejt a balotaszállási özvegyasszony földje, de nem hajlandó fizetni érte a kitermelést végző cég, inkább kisajátíttatnák maguknak, közérdekre hivatkozva. A cég több szabálytalanságot követett el, ráadásul már régóta kitermelés is folyik, miközben engedélyük csak kutatásra van. A terjedelmes történetet itt olvashatják.

A sok esetben akár pár év alatt megtérülő fenntarthatósági beruházások nem csak a környezetre gyakorolnak kedvező hatást, hanem segítenek fenntarthatóvá tenni a városok finanszírozását is. A világban zajló fenntarthatósági trendekről, elérhető technológiai megoldásokról, hazai kezdeményezésekről Dr. Ludvig Lászlót, a Siemens Zrt. Infrastruktúra és Városok szektorának igazgatójával beszélgetett a portfolio.hu.

„Hibernált állapotban van a magyar energetika, ez több tízmilliárd kárt okoz a magyar GDP-ben” - mondta Mártha Imre az ELMIB vezérigazgatója a Pro Energia Alapítvány megújuló energiáról szóló budapesti konferenciáján. Ezzel vitatkozni sem lehet. A részleteket itt olvashatják.

Benyújtotta a Mol törzsrészvényeinek megvásárlására kötött szerződés teljesüléséről szóló jelentést az Országgyűlésnek pénteken Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Az eladó, az OJSC "Surgutneftegas" és a Magyar Állam között tavaly május 24-én jött létre a Mol 22.179.488 "A" sorozatú törzsrészvényének megvásárlására kötött adásvételi szerződés. A jelentés szerint a részvények vételára összesen 1,88 milliárd euró (498,3 milliárd forint) volt. A részvényenkénti vételár tehát 22.467 forint, 265 forintos árfolyammal számolva. Részleteket itt olvashatnak.

A klímaváltozással kapcsolatos félelmek, a fosszilis energiahordozók árának növekedése, illetve a készletek apadása egyre több figyelmet irányítanak a megújuló energiaforrásokra. Az elmúlt bő tíz év során lezajlott technológia fejlesztéseknek köszönhetően a megújulók versenyképessége egyre javul. A többnyire hagyományos megoldásokat tökéletesítő jól látható piaci szereplők mellett sok kisebb társaság is végez kutatásokat a megújuló energiák hasznosítása terén, nem egy esetben teljesen új utat keresve a zöld energia termelés hatékonyságának javítására. Az elmúlt hetekben két nagyon érdekes innováció járta be a világot: egy amerikai társaság repülő szélerőmű fejlesztésével hajtott végre eredményes kísérletet, míg egy walesi cég a beltéri fény energetikai hasznosításában ért el sikert, igen kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel az eldobható elemek gyártóit. Részleteket itt olvashatnak.

Kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága. Akad olyan szolgáltató az országban, melynél a lakossági ügyfelek 27 százaléka fizet késedelmesen. Arról nem is beszélve, hogy a növekvő energiaárak miatt egyre többen kerülnek a lejtőre. Az adóssághalmozásból pedig gyakorta nincs menekvés. Bár kétségtelen, hogy bizonyos esetekben a szolgáltatók többsége biztosít némi kedvezményt a rászorulóknak. Végezetül azonban nem marad más, mint a szolgáltatás felfüggesztése. Természetesen a szolgáltatásból történő kizárást a törvény végrehajtási rendelete szabályozza. Részleteket itt találnak.

Megújuló energetika célokat állított a Fehér Ház az amerikai hadsereg elé. Az Obama-vezetés döntése értelmében az amerikai hadseregnek 2025-ig 3 gigawattnyi megújuló kapacitást kell üzembe helyeznie bázisai energiaellátására. A zöld energetikai beruházások elsődleges célja, hogy javítsák a hadsereg energiaellátásnak biztonságát. További információkat itt találnak.

Három, elektromos járművek feltöltésére alkalmas állomást épített Budapest és Bécs között az E.On Hungária Zrt. - jelentette be szerdán, Győrben sajtótájékoztatón Eric Depluet vezérigazgató. Tavaly már átadták Budapesten az elektromos járműveket szolgáló első töltőállomást, amelyet most egy tatai, egy győri és egy mosonmagyaróvári követett. Emellett három kisebb állomás működik országszerte - közölte. Részleteket itt olvashatnak.

Mégis létezik a benzinmaffia? Nem csak a dráguló olaj, a dollár árfolyama hajtja fel az üzemanyagok árát, de az olajtársaságok is rátesznek egy lapáttal, és a drágább alapanyagra magasabb haszonkulcsot téve növelik a profitjukat. Ez tetszik a kormányoknak, mert a tömhetik vele a feneketlen költségvetéseiket.

Sokan érzik úgy, hogy az üzemanyagárak megállíthatatlan emelkedése mögött nem csak az olajár, a forint gyengülése, de az olajtársaságok mohóság is áll. Németországban a gyanú jórészt beigazolódott, mert egy, a napokban készült tanulmány szerint a német benzinpiacon meghatározó cégek, a BP/Aral, az Esso, a Jet, a Shell és a Total az elmúlt négy hónapban majd 70 százalékkal növelte az árrését, vagyis 70 százalékkal magasabb haszonkulccsal kalkulálta a benzinárait, miközben folyamatosan az olaj drágulására és a dollár-euró kente az áremelkedést. Részleteket itt olvashatnak.

2020-ig érdemes volna megduplázni a jelenlegi kapacitást, és ez fontos lenne a EU felé vállalt megújulóenergiás célok teljesítéséhez is – állítja Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. Elvileg a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben (NCST) mindehhez megvan a kormányzati szándék is.

A diverzifikáció a kulcsszó a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben (NCST) – egy sok elemre építő rendszerben pedig a szélenergiának is van helye – állítja ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A megújulóenergiás területen erős, magyar hátterű társaság vezetője szerint ennek jegyében az évtized végéig a jelenlegi mintegy 330 MW szélenergia-termelési kapacitást érdemes volna legalább megduplázni. További információkat itt találnak.

A jövőben a lakosság és a háztartások emocionális alapon indított energetikai befektetései akár jelentős nagyberuházásokat is kiválthatnak majd – olvastuk a héten egy cikkben. A felvetés, kicsit más megközelítésben ugyan, de megtetszett nekünk. El is gondolkoztunk rajta, hogy vajon melyek azok a területek, ahol a lakossági befektetéseknek valóban akár nagyberuházás-kiváltó hatása lehet a jövőben. Mert higgyük el: ha a lakosság emocionális felindulásból képes volt települések sáros földútjai helyére kövesutat teremteni, bízhatunk abban, hogy az energetika területén is lehet számítani a háztartások beruházásaira.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

A középületek folyamatos korszerűsítése, az energiafogyasztás csökkentése, a fogyasztók jobb informálása, a nagyvállalatok rendszeres energiaauditjának kötelező lefolytatása, egyebek mellett ezek állnak az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének tervezetében. Lehetséges, hogy az energiahatékonyság terén is kötelező érvényű vállalásokat kell tenniük a tagállamoknak.

A Bizottság által készített elemzés szerint a jelenlegi nemzeti energiahatékonysági politikákból a 2020-as közösségi célkitűzés alig fele teljesülne, miközben az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek hordozzák magukban a legnagyobb gazdaságélénkítő lehetőséget a korábban tárgyalt három 2020-as célkitűzés közül. Az EB kalkulációi szerint a 20%-os megtakarítási célkitűzés előnyei hatalmasak, jelentős pénzügyi forrásokat szabadíthatnak fel a Közösség területén. Az egyik érzékletes példa szerint, amennyiben az EU képes megvalósítani a 20%-os megtakarítást, akkor az, árampiaci keretek között 1000 szénerőmű vagy 500 ezer szélturbina felépítését tenné szükségtelenné. A részleteket itt olvashatják.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság közgyűlése Rudolf Viktort választotta meg a szakmai szövetség új elnökének - közölte a szervezet. A korábban a társaság szakmai alelnöki tisztét 2010 óta betöltő Rudolf energetikai szakmérnök és kalorikus gépészmérnök, végzettségét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, 1975 óta a Budapesti Erőmű alkalmazottja. Kezdetben karbantartási majd üzemviteli területen dolgozott, 1991 és 2004 között az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese volt, 2004 óta pedig az üzleti és üzletvitel-fejlesztési területekért felelős főmérnöke. Részleteket itt olvashatnak.

Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű "Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram" pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15. A részvételi lehetőség kiterjesztését az utóbbi hetekben látványosan megélénkült pályázói érdeklődés indokolja - olvasható az NFM közleményében.

Szombatig jelentkezhetnek a téglaházak-lakások tulajdonosai. A tavaly októberben kiírt, 2,97 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig 3501 jelentkezés futott be 2,7 milliárdos igénnyel – tájékoztatta lapunkat az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ezek közül eddig 1805-öt fogadtak be, vagyis ítélték támogatandónak, de az elbírálás folyamatos – szögezik le. Az uszt-napkollektor.hu oldalon elérhető feltételek szerint a beruházásnak legfeljebb a felét állja az állam, lakásonként maximum 800 ezer forintot. A részleteket itt találják.

A Jobbik szerint egyre súlyosabb következményekkel jár és egyre nagyobb nemzetgazdasági károkat okoz a kormány "átgondolatlan és lobbiérdekek mentén folytatott" energiapolitikája. Erről az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Jobbik szerint látható, hogy a hazai cégek rovására egyre több külföldi áramtermelő cég jelenik meg a magyar piacon. A Jobbik ezzel szemben kiszámítható energiapolitikát, átlátható szabályozást, stabil üzleti környezetet és a megújuló energiák és az atomenergia részarányának jelentős növekedését várná el a kormánytól - mondta Volner János.

Egy friss kutatás szerint a hazai lakosságnak csupán elenyésző része vágna bele támogatás nélkül lakóingatlanának energetikai felújításába. Ráadásul a tulajdonosok majdnem fele csak 100 ezer forintot vagy kevesebbet tudna ilyen fejlesztésre költeni önerőből, de 300 ezer forintig is csak a negyedük lenne képes felmenni. Az elmúlt években azonban csak korlátosan álltak rendelkezésre a lakossági fejlesztéseket támogató pályázati források. A beruházások érdemi beindulásához jelenthetne megfelelő alapot egy vonzó zöldfinanszírozási rendszer, mely komplementere lenne egy átfogó innovációs támogatási rendszernek.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Betörtünk a médiába! Zöldbankról szóló bejegyzésünket a Világgazdaság onlne felületet is feldolgozta. Friss kutatások szerint a hazai lakosságnak csupán elenyésző része vágna bele támogatás nélkül lakóingatlanának energetikai felújításába. Ráadásul a tulajdonosok majdnem fele csak 100 ezer forintot vagy kevesebbet tudna ilyen fejlesztésre költeni önerőből, de 300 ezer forintig is csak a negyedük lenne képes felmenni, írja Az Áram Ára  nevű blog. A Világgazdaság cikkét itt, eredeti bejegyzésünket pedig itt érik el.

És még egy olyan hír jutott mára, amihez kicsit köze van blogunknak. Félrevezetők a sok kicsi sokra megy elve alapján a lakosságot energiatakarékosságra ösztönző kampányok, hiszen arányaiban kell értelmezni a számokat – véli David J. C. MacKay, a Cambridge Egyetem fizikaprofesszora. A könyvet blogunk ezen bejegyzésében mutattuk be, a mai cikket pedig itt érhetik el.

Tervek már tele a padlás. A norvég tulajdonban lévő Grenor Hungária Energetika Kft. nyolcmilliárd forintos beruházással korszerű, környezetbarát és olcsó energiát előállító, faapríték felhasználásával működő bioerőművet építene. A beruházás még előkészítési szakaszában tart, a tervek szerint 2014 második félévére valósulhat meg, ha addig megkapnak minden szükséges engedélyt és a létesítmény is felépül a Claudius Ipari Park második ütemében.

A Grenor kiserőmű villamos- és hőenergiát fog termelni, a tüzelőanyagként szolgáló, termelt faaprítékból. Egy év alatt a számítások szerint 47 ezer megawattóra villamos energia termelésére lesz képes, amelyet az országos hálózatra táplálnak egy szombathelyi transzformátorállomáson keresztül. A részleteket itt találják.

Mostantól kevesebb olyan gáznak a tárolásáért fizetünk, amelyet arra tartalékoltunk, hátha majd megszorulunk. Régi vita, hogy mekkora biztonsági gázkészletre van szüksége az országnak, de főleg, hogy azt külön tárolóban kell-e raktározni.

A biztonsági gázkészletek kötelező nagyságának a napokban eldöntött, további csökkentése újabb bizonyítéka lehet annak, amit sok gázpiaci szakértő régóta hangsúlyoz: jelen konstrukcióban nincs szükségünk stratégiai gáztárolásra. Sokak szerint elsősorban maga a létesítmény fölösleges, amelynek kialakítását és fenntartatását is az adófizetők pénze bánja. Mások azt mondják, az országban amúgy is akkora kereskedelmi tárolókapacitások vannak, hogy felesleges a stratégiai tárolás. A részleteket itt találják.

Elkeseredett politikai csatározás után – amely többek között a korábbi miniszterelnök székébe követelte - léphet életbe az új büntetőadó Ausztráliában amelyet elsősorban a szén- és vasércbányákra vetne ki Canberra. Kedden, magyar idő szerint a hajnali órákban sikerült keresztülnyomnia az ausztrál felsőházon Julia Gillard miniszterelnök-asszonynak a nyersanyagtermelőkre kirótt büntetőadót.

Az elmúlt évtized legelkeseredettebb politikai csatározásaitól övezett adó elsősorban a szén- és vasércbányászatot sújtja, a konszerneknek 75 millió ausztrál dolláros bevétel felett 22,5 százalékos pluszjárulékot kell befizetniük a szövetségi kasszába. A szocialista kormányfőnek csak a Zöldek támogatásával sikerült keresztülvinnie az adójavaslatot, a konzervatív Liberális Párt ellene szavazott. A részleteket itt találják.

Átadták az EDF Démász Zrt. többségi tulajdonában álló Zöldforrás Energia Kft. 1200 kilowatt névleges kapacitású biogázerőművét szerdán Szeged határában. Az közel 1,3 milliárd forintos beruházással felépült létesítmény az EDF Démász Zrt. első megújuló energiát hasznosító erőműve. Az éves szinten megtermelt - 3700 háztartás igényeit fedező - 7,5 gigawattóra villamosenergiát a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,9 gigawattóra hőenergiát a biogázerőmű fermentorainak működtetésére és a tervek szerint egy sertéstelep fűtésére és egy terményszárítóban használják majd föl. További információkat itt találnak.

Hallgatói tervpályázatot hirdet energiatudatos épülettervezés témában a Magyar Energia Hivatal építészhallgatók számára. A "Takarékoskodj a Föld energiájával!" elnevezésű kampány hallgatói tervpályázatának célja, hogy felhívja a figyelmet természeti környezetünk építőipari és épülethasználati túlterhelésére, és arra, hogy gondos tervezéssel mindez csökkenthető. A MEH a pályázattal ösztönözni kívánja a felnövekvő építészgeneráció tagjait, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az energiatakarékos megoldások, és ökologikus szemlélet alkalmazására. A tervpályázattal kapcsolatos minden információ megtalálható a Magyar Energia Hivatal honlapján. A részleteket itt olvashatják.

Az áprilisi negyedévfordulón a jelenlegi információk alapján nem várható lakossági energiaár-emelés. Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca kérdéseinkre annyit írt: „a kormány változatlanul fontosnak tartja a rezsiköltségek kordában tartását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiaárak a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben alakuljanak”. A lakosság teherviselő képessége nem nőtt, és forrásaink is a tarifák szinten tartását valószínűsítették.

A Fidesz a választások előtt a rezsiköltségek letörését, kormányon a közműdíjak befagyasztását hirdette meg. Sem a letörés, sem a befagyasztás nem sikerült. A kormányfő ellentmondásos nyilatkozatok után eddig minden év elején engedte a lakossági energiaárak infláció körüli emelését. Így történt most januárban is, amikor a lakossági bruttó áram-, gáz- és hődíjak közel 5 százalékkal nőttek. Mindazonáltal ez is komoly eredmény az előző kabinetek gyakorlatát követően, az emelkedő nemzetközi energiaárak, illetve a gyengülő forint mellett. A részleteket itt olvashatják.

Az Egyesült Államok derék polgárainak idegeit is borzolja a magas benzinár. Náluk éppen most fenyeget annak a veszélye, hogy a gallononkénti 4 dollárt is elérheti az üzemanyag ára. Ez magyar mértékegységekre átszámolva azt jelenti, hogy az amerikaiakat 230 forintos literenkénti benzinár fenyegeti! A tengerentúlon azonban ez olyannyira elfogadhatatlan, hogy a kormány még arra is hajlandó, hogy az árak letörésére a stratégiai készletekhez nyúljon. Idehaza, de Európában bárhol máshol is, alighanem bárki örömmel venne egy hasonló üzemanyagárat. A 230 forintos határt ugyanis már majd tíz éve, 2002 évvégén átléptük.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Németországban forradalmi ütemben bővülhet a zöld energiaforrások felhasználása az atomenergia elutasítása nyomán, ami alááshatja a hagyományos módon, például a gázerőművekben folyó energiatermelés gazdaságosságát. A második világháborút követő óriási átalakulás óta a legnagyobb változás előtt áll Németország és közvetve Európa energiaipara és -piaca. A berlini kormány 200 milliárd euró (268 milliárd dollár) értékű, azaz a GDP egyharmadának megfelelő összegű fejlesztéseket tervez - a DIW gazdaságkutató intézet becslése alapján.

A program része egy New York City területének hatszorosán telepítendő tengeri szélerőműpark építése és a villamosenergia-hálózat bővítése. Az új vezetékek egymás után lefektetve Londontól Bagdadig érnének. A részleteket itt találják.

A lakosság komolyan érdeklődik az energiatakarékos megoldások iránt, és használja is azokat, vannak azonban olyan berendezések, technológiák, amelyek népszerűsítésre szorulnak – derül ki a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) ezer fő bevonásával végzett reprezentatív felméréséből. Az energiatakarékossági ismeretekről a 25-59 éves, legalább középfokú végzettségű embereket kérdezték. A válaszadók 52 százaléka a legkézenfekvőbb energiatakarékos módszernek az energiatakarékos, illetve LED égőket tartja. Az energiatakarékos technikai berendezéseket 35 százalék, a házak külső hőszigetelését és a nyílászárócserét a megkérdezettek 31 százaléka említette. További információkat itt olvashatnak.

Az Egyesült Államokban megint leszavazták a gázautó-törvényt. A mérleg egyik serpenyőjében az USA olajimporttól való függésének csökkenése, a másikban az adófizetők további terhelése volt, amikor ismét alulmaradt az amerikai gázautózás segítő törvény tervezete a szavazáson. Az amerikai szenátus kedden visszautasította azt a javaslatot, amely szerint a gázüzemű autók adókedvezményt kaptak volna. A kedvezmény mellett érvelők az USA olajimport függésének csökkentésére hivatkoztak, konzervatív csoportok szerint viszont a kedvezmény indokolatlan támogatás jelentett volna. A részleteket itt találják.

A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi – vélekedett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és munkatársa a Japánt érő természeti csapás okozta nukleáris baleset első évfordulójára készített tanulmányában.

Aszódi Attila egyetemi tanár és Boros Ildikó tanársegéd aláhúzta, hogy a fukusimai nukleáris baleset hatása messze elmarad a csernobili reaktor 1986-os katasztrófájáétól. Megállapításuk szerint annak ellenére, hogy mind a fukusimai, mind a csernobili tragédia ugyanolyan, hetes – azaz legmagasabb – besorolást kapott a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES), sok eltérés van a két katasztrófa között. A csernobili baleset közvetlen oka a rossz reaktorfizikai tervezés volt, amelyet rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai is. Fukusimában rendkívüli méretű külső természeti esemény okozta a tragédiát, amelynek lezajlását nem megfelelő tervezésű műszaki eszközök súlyosbították. Az ukrajnai katasztrófában az elhárítás során elszenvedett roppant magas többletdózis mintegy 50 haláleset okozott, és – statisztikai alapon becsülve – a lakosság körében hat-nyolcezer, a balesethez köthető rákos megbetegedés várható. További információkat itt érnek el.

Elbukott az uniós klímavédelmi terv újrahangolása. Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei nem tudták jóváhagyni pénteken azt a hosszú távú tervet, amelynek értelmében 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 80 százalékkal csökkenne a káros éghajlatváltozást segítő gázok kibocsátása az unióban. A brüsszeli tanácskozáson ugyanis Lengyelország - amelynek energiaellátása még mindig jelentős mértékben a komoly kibocsátásért felelős, széntüzelésű hőerőművek működtetésétől függ - lényegében megvétózta az erre vonatkozó menetrendet.

A terv értelmében 2020-ra 20 százalékkal, majd tízévenként további 20-20 százalékkal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A mostani évtized végéig tartó időszakra vonatkozó célkitűzést már Lengyelország is elfogadta. Egy tavalyi állam- és kormányfői találkozón az EU-tagországok már megállapodtak abban, hogy megpróbálják elérni a 80-95 százalékos kibocsátás-korlátozást az évszázad közepéig - a mostani lengyel álláspont visszalépésnek tűnik ahhoz a helyzethez képest. A részleteket itt olvashatják.

Az EU-s elvárások szerint 2020-tól elvileg már csak közel „nulla energiafelhasználású épületek” épülhetnek Magyarországon. Fényévekre vagyunk ezen ambiciózus terv megvalósításától. Energiafaló épületeink korszerűsítésére éppúgy nincs pénz, mint az új házak megfelelő minőségben való felépítésére, ráadásul a megengedő építési előírások sem ösztönöznek túl jó minőség elérésére. És akkor még nem beszéltünk a szemléletről.

De mit is jelent a nulla energiafelhasználás szintje? Jelenlegi fogalmaink szerint az épületenergetikai eszmény a passzívház. A szakma az olyan épületet nevezi passzívháznak, amelynek energiafelhasználása – fűtést, világítást értve ide – nem több, mint négyzetméterenként 5 kWh évente. A „nulla energiafelhasználás” tehát ennél kerek 5 kWh-val jobb eredményt feltételez négyzetméterenként, vagyis az épület által termelt villamos áramnak éppen annyinak kell lennie, mint amennyi a felhasznált energia. Bármennyire is futurisztikusnak tűnik ennek elérése, 2020 nyolc év múlva elkövetkezik. Vajon nem túlzás ez? A téma szakértője, Kárpáti József szerint nem. Legalábbis műszaki akadálya egyre kevésbé van az ilyen házak építésének. A gond részben a finanszírozással, részben a gondolkodásmódunkkal van. A részleteket itt olvashatják.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ - IAEA) Kormányzó Tanácsa (KT) 2012. március 5-8. között tartja soros ülésszakát. A bécsi székhelyű szervezet politikai döntéshozó testületének jelenleg Magyarország is tagja. A magyar küldöttséget Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára kormányzói minőségben képviseli. A NAÚ főigazgatója az államtitkárral folytatott kétoldalú megbeszélésén megerősítette, hogy nyáron Magyarországra látogat

A Kormányzó Tanács ülésén Yukija Amano, a NAÜ főigazgatója hangsúlyozta, hogy a fukushimai baleset ellenére az atomenergia terjedése töretlen, és az új beruházások mértékének csökkenése csupán átmeneti jellegű. 2011-ben összesen 65 atomerőmű állt építés alatt, ebből 44 Ázsiában - továbbra is ez a régió a növekedés központja. A részleteket itt találják.