Az Áram Ára

Robbanás történt pénteken hajnalban a Mol zalaegerszegi olajfinomítójában, és egy tartályban bitumen gyulladt ki. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, szerencsére senki sem sérült meg. A Zalai Finomító bitumenes tároló tartályának teteje ma hajnalban, 3 óra 20 perckor műszaki meghibásodás miatt felhasadt, a kiáramlás helyén tűz keletkezett a detonáció miatt egy ezer köbméteres tartály teteje részben levált, s az ott tárolt bitumen meggyulladt.

A lángokat a tűzoltók eloltották, a további hűtéshez nitrogént és gőzt juttatnak a nagyjából tíz méter magas tároló belsejébe. A tartály csak részben, mintegy 10 százalékos mértékben volt feltöltve bitumennel. Az üzemi személyzet a tüzet a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltotta, és megkezdték a tartály hűtését. A lakosságot érintő intézkedésre nincs szükség az olajfinomító környékén. Személyi sérülés nem történt - közölte a magyar olajipari társaság. A részleteket itt olvashatják. A környezetbe minimális – nem kimutatható - mennyiségű légnemű káros anyag került, amely a lakosságot nem veszélyeztette. A MOL-csoporthoz tartozó Zalai Finomító a reggeli óráktól ismét teljes kapacitással működik. A kár mértéke meghaladja a 10 millió forintot. A káresemény okának kivizsgálására vizsgálat indult.

Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról – mondta Bencsik János. Az atomenergiával tervezett szakítás miatt 2025-ig 70 százalékkal fog drágulni a villamos energia Németországban, sőt a háztartásokban még ennél is drágább lehet az áram, a német vállalatok versenyképességét is komolyan veszélyeztetheti a döntés. Bencsik János volt államtitkár, energiapolitikus a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az energiafüggőség kiváltásáról, az atomenergia-felhasználás veszélyeiről és biztonságáról beszélt. A részletek a hanganyaggal itt találhatók.

Jövőre teljesen új helyzet áll elő az uniós energia- illetve ipari termelésben a szén-dioxid kvóta kereskedelem harmadik szakaszának indulása miatt. Magyarország haladékot kért, a nyáron dől el, hogy megkapja-e. Az eddigieknél is komolyabb versenyképességi kérdéssé válik a vállalatok számára az általuk alkalmazott technológia fejlettsége az EU jövő évtől induló, harmadik szén-dioxid kvóta kereskedelmi időszakában. A részleteket itt olvashatják.

Előrefizetős mérőóra. Világmegváltó eszköz az adósságspirál kezelésére, vagy egy ma már evolúciós zsákutca, amely ideig-óráig eléldegélt, de most már végkép eljárt felette az idő? A kérdés aktualitását két dolog is adja – egyrészt a KDNP előkészíti azt a jogszabályt, amelynek alapján a 60 napon túli tartozásokat felhalmozó fogyasztóknál kötelezően kell felszerelnie a szolgáltatónak a kártyás órákat, illetve az E.On nemrég jelentette be, hogy minden ügyfele igényelhet a jövőben előrefizetős mérőórát, persze pénzért.

Azt, hogy a KDNP javaslata több sebből vérzik, talán nem kell magyarázni: egyrészt a felszerelési kötelezettség miatt rögtön megkapta a kisebbik kormánypárt a mutyi vádját, hiszen a nyugat-európai forgalmazóknál halomban állnak az ott ma már egyéb okok (elsősorban az okos mérési rendszerek már megtörtént, vagy közeli bevezetése) miatt „piacképtelennek” ítélt mérőkészülékek, másrészt a már így is csúnyán kivéreztetett szolgáltatóknak kérdéses, hogy van-e felesleges egy-két-öt milliárd forintjuk arra, hogy előrefizetős mérőket telepítsenek az ügyfelek számára, mindenféle ködös szociális elképzelések mentén. 

Minden második válaszadó érzékelt rövidebb, és 36-40 százalékuk hosszabb áramkimaradást az energiahivatal lakossági elégedettségi vizsgálata szerint; a gáz minőségének stabilitását többen kritizálták és a felhasználók a gáz díjait is rendkívül magasnak tartották. Összességében azonban javult az energiaszolgáltatók megítélése.

A Magyar Energia Hivatal együttműködve a villamos energia- és földgázszolgáltatásban érintett hálózati elosztói engedélyesekkel, egyetemes szolgáltatókkal 16. alkalommal végezte el a fogyasztói elégedettség vizsgálatot. 2011 őszén az ország egész területén 7200 háztartási és 2400 nem háztartási fogyasztó véleményét kérdezték meg. Az évről évre elvégzett fogyasztói elégedettség vizsgálatok azt mutatják, hogy a fogyasztói és felhasználói vélemények stabilak abban az értelemben, hogy évről évre ugyanazokat a témaköröket tekintik kritikusnak a válaszadók. A részleteket itt olvashatják.

Az atomenergiával tervezett szakítás miatt 2025-ig 70 százalékkal fog drágulni a villamos energia Németországban, ami komolyan veszélyeztetheti a német vállalatok versenyképességét. A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) héten közzétett tanulmánya szerint a megújuló energiaforrások kifejlesztése, a szükséges elosztóhálózat kiépítése, valamint a nap- és szélenergia-termelés szubvencionálása növeli a költségeket, és tetemesen megdrágítja a villamos energiát. További részleteket itt olvashatnak.

Megszorításokra kényszerül a MOL. A magyar olajcég első negyedéve a várakozásoknál jobban sikerült, azonban az egész évet tekintve komoly kihívásokkal számol a menedzsment. A kitermelésben az INA révén Szíria adhat okot aggodalomra, míg a finomításban a piaci helyzetre válaszul racionalizálási programot hirdetett a társaság. A részleteket itt találják.  

A Mol vizsgálja a brit British Petroleum (BP) tervezte, South-East Europe Pipeline (SEEP) nevű nemzetközi gázvezetékhez való csatlakozás lehetőségét; a BP-nél azt közölték: közös munkacsoportokban tekintik át a magyar szakasz megvalósításának lehetőségeit. Szakértők a csupán egy éve kiszivárgott SEEP-tervet tartják az egy évtizede folyamatosan dédelgetett projekt, a Nabucco gázvezeték egyik legéletképesebb versenytársának. A témával blogunk is részletesen foglalkozott, a hírt pedig teljes terjedelmében itt olvashatják.

A japán kormány arra kéri a szigetország középső és nyugati részének háztartásait és vállalatait, hogy 20 százalékig terjedő mértékben csökkentsék áramfelhasználásukat a nyári időszakban. A japán sajtó vasárnapi jelentése szerint a korlátozásra azért van szükség, mert a klímaberendezések működtetésének nyári főszezonja idején az országban energiahiány léphet fel az atomerőművi leállások miatt. Japán középső részén jelenleg az összes atomerőmű szünetelteti működését a biztonsági átvizsgálások miatt. További információkat itt érnek el.

Az energiastratégia alapján a hatékonyság növelése a megújuló energia és az atomenergia alkalmazásával körvonalazódik hosszú távon - hangsúlyozta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára pénteken a "Megoldások a zöld energia-beruházások területén Közép- és Kelet-Európában" című tanulmány bemutatóján. Az államtitkár kijelentette, hogy mindkét energiaforrásnak jelentős lehetőségei vannak Magyarországon. A bemutatott tanulmány értékének és előnyének nevezte Kovács Pál, hogy a fogyasztói szempontok szem előtt tartásával készült, és utal a végfogyasztói árra is. További információkat itt érnek el.

Ma legfeljebb 100-150 ezer fogyasztó kap szociális gáz- és távhődíj-kedvezményt a Népszabadság számításai szerint, amit a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál (Nefmi) is megerősítettek. A támogatási rendszer tavaly szeptemberi átalakítását megelőzően még mintegy egymillió háztartásba érkezett alacsonyabb számla, a korábbi szűkítés előtt pedig közel kétmillióba. A szaktárca háromnegyed éve úgy becsülte, az új szabályok alapján 700-800 ezer háztartásnak járhat energiatámogatás. Részleteket itt találják.

A Magyar Villamos Művek új leányvállalatot alapít, amely az atomerőmű tervezett bővítését előkészítő Lévai Projekt feladatait fogja végezni. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. júniusban alakul meg, és folytatni fogja az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó elemző, tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munkát. Feladata lesz, hogy a beruházás minden lényeges aspektusát megvizsgálja annak érdekében, hogy a részletes tanulmányok, értékelések alapján felelős döntés születhessen az új paksi blokk(ok) megépítésének - a Nemzeti Energiastratégiában is szereplő - tervéről. A részleteket itt találják.

A három balti államra nehéz energiahelyzetet hagyott a szovjet berendezkedés, míg Litvánia a legkiszolgáltatottabb, Lettországnak van reménye a kilábalásra. Észtország jelenlegi kényelmes helyzete viszont nem fenntartható. Lettország és Litvánia különlegesen erősen függ az orosz gáztól és villamos energiától és nem rendelkezik megfelelő mennyiségű energia összeköttetéssel a többi EU-országgal. Ez a két tényező nagymértékben növeli az ellátásbiztonság kockázatát és az energiaárakat. A három balti állam nem is rendelkezik önálló gázkészlettel, egyetlen gázimportőrük pedig az orosz Gazprom. Annak ellenére, hogy a három állam nagyon hasonló energiaügyi helyzetben van, bizonyos különbségek azért adódnak. Ezek elemzését nemrég tette közzé a lett ThinkFoundation kutatócsoport. A részleteket itt olvashatják. 

A magyar energiapolitika értelmes és progresszív, de ha nincs pénz a megvalósítására, nem sokat ér. Ha tartósan nincsenek új beruházások, az ellátásbiztonsági gondokat is okozhat, és mindaddig, amíg Anglia is atomerőművet akar építeni, kérdéses, hogy minket választanak-e a befektetők. Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint az államnak tulajdonosként üzleti szempontokat kellene érvényesítenie az energiapiacon, a költségvetést pedig hosszú távon csak strukturális reformokkal lehet stabilizálni. Az interjút itt olvashatják.

A társadalmi igazságosság és méltányos közteherviselés szellemében alakítja át a kormány az államháztartás rendszerét, ma elfogadták a három új adót – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György a kormány ülése után elmondta, hogy a részletekről még egyeztetnek, de a tranzakciós és a távközlési adót biztosra vehetjük, ahogy a biztosítási adót is. 30 százalékos adóteher sújthatja az energia és közüzemi cégeket. A részleteket itt olvashatják.

Európában 186 reaktor üzemel, míg a világon összesen 436 egység áll hivatalosan üzemben

Németországban a tavalyi nagy reaktor-leállítósdit követően kilenc atomerőmű üzemel, Japánban egyelőre pedig egy sem termel áramot, holott még egy egység végleges leállításáról sem adtak hírt. A fukusimai történések alapjaiban rengették meg az iparágat. Vagy mégsem? A European Nuclear Society legfrissebb – 2012 márciusi – adatai szerint csak Európában 186 reaktor üzemel és 18 épül. Az előbbiek beépített kapacitása 162,3 gigawatt, ehhez épül még szűk 16 gigawatt. Paks II. körül pedig még mindig nem látni tisztán.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Hiába, hogy a hazai átlagnál lényegesen kevesebb gázzal is nagyobb hatékonysággal képesek áramot (és hőt egyszerre) termelni a kapcsolt erőművek, mert egy tavalyi szabályváltozás miatt csak kevesebb ideig éri meg velük energiát termelni. A tagjai sorából mintegy 70 gázmotoros és 6 nagyerőművet megkérdező Magyar Kapcsolt Energia Társaság kimutatása szerint a hazai üzemeltetésű gázmotorok a tavalyi évben az erre vonatkozó, egyébként szigorú szabályozási értékekhez képest átlagosan 17,9 százalékos primerenergia-megtakarítás mellett üzemeltek. Azaz: ennyivel kevesebb gázt égettek el egy egységnyi energia előállításához (illetve: az erőművek esetében ez az érték 17,3 százalék volt). A részleteket itt találják.

Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója szerint a magyar energetika hibernált állapotban van. Kovács Pál, klíma- és energiaügyi államtitkár szerint nincs. Vita két videóval itt érhető el.

Az energiainfo.hu felmérése szerint a többség a Nabucco és a Déli Áramlat földgázprojektet is támogatja - legalábbis amíg nem kell többet fizetni miattuk. A portál kutatásában a válaszadók 88 százaléka tisztában volt a nemzetközi földgázvezeték-tervekkel, 96 százalékuk pedig úgy gondolta, szükség lenne újabb összeköttetésre, 88 százalékuk szerint a Déli Áramlatra és a Nabucco-ra is. További információkat itt találnak.

A szaúd-arábiai villamosenergia-hálózat bővítésében való magyar részvételről és az energetikai kutatás-fejlesztési együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Budapesten Abdallah al-Huszain szaúdi víz- és energiaügyi miniszterrel. A tárgyalásról beszámolva az államtitkár elmondta: a szaúdi villamosenergia-piac ötször akkora, mint a magyar, a királyság gazdasága pedig évente 8 százalékkal növekszik. A szaúdiak várakozásai szerint villamosenergia-fogyasztásuk évente 4 ezer megawattal, vagyis a Paksi Atomerőmű kapacitásának kétszeresével fog növekedni. Ehhez a fejlesztéshez várják a magyar cégek részvételét - tette hozzá Kovács Pál. A részleteket itt olvashatják.

Jövő héten is kellemes meglepetés érheti az autósokat. Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 4-5, míg a gázolaj esetében 3-4 forint árcsökkentést indokolnak május 7-én. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 436 forint, a gázolajé pedig 435 forint lehet május 9-én, szerdán. További részleteket itt olvashatnak.

Nem éri meg a szolgáltatónak: lekapcsolják a fizető fogyasztókat. A hévégétől megszüntetik az áramellátást a Szolnok megyei Örményes egy részén. Nyolc családnak egyetlen fillér tartozása sincs, de a szolgáltatónak veszteséges az áramellátás. A történetet itt olvashatja.

Az LMP számára sem a paksi atomerőmű bővítése, sem az esetleges mecseki uránbányászat nem támogatható, mert e beruházások jelentős pénzügyi, környezeti és egészségügyi kockázatot hordoznak magukban. Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Pécsen tartott sajtótájékoztatón a paksi beruházást és az ausztrál Wildhorse vállalatnak a mecseki uránbányászat újrakezdésére vonatkozó terveit egyaránt spekulatívnak, szakmailag nem kellően megalapozottnak nevezte. Az uránbányászattal kapcsolatban megjegyezte: a projektről egyelőre nagyon keveset lehet tudni azon túl, hogy vannak kutatási engedélyek, kutatások és elképzelések a kitermelés újraindításáról. További információkat itt érnek el.

Csak azért mert a rendszerek jó része szocialista maradvány, ne mondjunk le a távfűtésről, mert lehet azt jól is csinálni!

Magyarországon sok furcsa szokás él. Utálni illik például a távfűtést. Éppen úgy, ahogy utáljuk az egészségügyet is. De vajon, amikor az egészségügyet utáljuk, akkor magát a gyógyítási folyamatot nem szeretjük? Dehogy. Csak ahogy itthon működik, az nem tetszik. A távfűtéssel is hasonló a helyzet.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Bár Magyarországon is megtörténtek az első lépések az elektromos autók elterjesztésére, itthon várhatóan az átlagos európai arányt is nehezen közelíthetjük meg az évtized végére - derült ki a PWC felméréséből. Míg globálisan az iparági vezetők véleménye szerint nem elképzelhetetlen jelentős, akár 20 százalékos arány elérése, addig 2020-ra óvatos becslések szerint Magyarországon a teljes járműparkon belül az elektromos autók részaránya várhatóan nem haladja majd meg a 0,7-1,2 százalékot. További információkat itt érnek el.

Sok bosszúságot takaríthat meg magának az, aki a fűtési idény végén megteszi azt a pár mozdulatot, amit a szakemberek javasolnak. Aki hajlandó ennél több figyelmet, esetleg pénzt is áldozni a fűtési rendszerére, annak busásan meg is térül. A távhővel szembeni ellenérzéseket a régi, elavult rendszereken szerzett tapasztalatok táplálják. Maga a távfűtés nem elavult, a modern hálózatok versenyképesek az egyedi gázfűtéssel is, ráadásul az alacsonyabb ÁFA miatt árelőnyt is élveznek. A részleteket itt találják. 

Lezárult Magyarországon az Európai Unió energiatudatosságot népszerűsítő Intelligens Energia programjának keretében Szén-dioxid Nyomozók címmel rendezett három éves projekt. Az Európai Unió programjában 10 ország, köztük Magyarország 8-14 éves diákjai, iskolái vettek részt. A záró rendezvényen bejelentették, hogy a tíz ország nemzetközi versenyét az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola nyerte meg. Gratulálunk nekik. A részleteket itt olvashatják.

Az Európai Klímaszövetség az idén ötödik alkalommal tüntette ki települések és közösségi hálózatok legjobb klímavédelmi projektjeit; az idén kilenc európai ország - köztük Magyarország - összesen húsz projektje kapott klímavédelmi Oscar-díjnak is nevezett elismerést. A klímastratégiáért és az éghajlatvédelmi beruházásokért odaítélt nemzetközi elismerést két magyar város, Veszprém és Mórahalom vehette át a Bécs melletti Schloss Hofban tartott gálán csütörtökön késő este. További információkat itt olvashatnak. 

Egyáltalán nem biztos, hogy a szmog, a járványok, a túlnépesedés, vagy az aszályok a legfőbb ellenségünk: sokkal nagyobb az esély, hogy megszokásaink áldozatává válunk, és azért halunk meg, mert hozzáragadunk a karosszékhez, amit véletlenül leselejtez a történelem. Nincs ez másként energetikai vonatkozású létezésünkkel sem. Mai témánk tehát a szokás hatalma, avagy miért nincs napkollektor a balatoni nyaralókban?

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Hatalmas mennyiségű árambehozatalra kell felkészülni a nyáron, ha ismét csúcsra pörög a fogyasztás, mivel az utóbbi időszakban kiesett erőművek által termelt energiát pótolni kell. Miután március végén leállt az ország negyedik legnagyobb termelője, az AES Tisza II. erőmű, és várhatóan a Dunamenti Erőmű egyik blokkja is kiesik, elképzelhető, hogy a hazai teljes áramigény kétharmadát importból kell majd fedezni. További információkat itt érnek el.

Míg az Északi Áramlat bővítése elképesztő sebességgel halad, addig a déli gázfolyosó reménybeli beruházói már tűkön ülnek. A Sah Deniz gázmező második szakaszának fejlesztése a napokban elstartolt, de még mindig nem tudható, hogy az ott megtermelt gáz hogyan jut majd el Európába. Jóval gyorsabban halad az Északi Áramlat ikervezetékének kiépítése a tervezettnél. Az 1224 kilométer hosszú második vezeték még az idén szolgálatba áll, és elindulhat rajta is az orosz gáz Európába. A vezetékrendszer első ága tavaly november óta működik, 27,5 milliárd köbméteres éves kapacitáson, az eddig eltelt időszakban sikeresen teljesítette az előírt 3,5 milliárd köbméter gáz továbbítását. Részleteket itt találnak.

Használt-, de újautó vásárlása előtt nagyon sok döntést kell meghozni, amelyek a későbbiek során befolyásolhatják a kocsira fordítandó költségeket, vagy akár azt is, hogy milyen gyakran kell majd szervizbe járni az autóval. Minél bonyolultabb egy szerkezet - jelen esetben egy autó -, annál nagyobb a meghibásodás és a magas javítási költség valószínűsége. Néhány éve kezdtek elterjedni a különböző néven hívott, de alapvetően ugyanazt a funkciót ellátó automatikus motorleállító- és újraindító rendszerek, melyek sokakban bizalmatlanságot váltanak ki. A részleteket itt találják.

Az OMV a Nabucco egy rövidebb változatán dolgozik - mondta az APA osztrák hírügynökség kérdésére a vállalat szóvivője kedden, Orbán Viktor előző napi brüsszeli kijelentésére reagálva, miszerint a Mol kihátrál a tervezett vezeték mögül. Az Európai Bizottság nem kapott hivatalos értesítést sem a Nabucco gázvezeték kivitelezésére alakult konzorciumtól, sem a Moltól arra vonatkozóan, hogy a magyar gázipari társaság kivonulna a projektből. A részleteket itt olvashatják.

Avagy hogyan dobjunk ki az ablakon párszáz megawatt modern kapacitást

Kazánnal fűteni jóval olcsóbb, mint gázmotort üzemeltetni. Ezt az elmúlt időszakban jó pár távhőszolgáltató és távhőtermelő saját tapasztalatokból tanulta meg. Nem véletlen, hogy sok vállalkozás pihenteti, sőt van, amelyik már kukázza is kapcsolt energiatermelő berendezéseit. Amennyiben a kormányzat nem ismeri fel és árazza be azokat az össztársadalmi és gazdasági előnyöket, amelyeket a technológia biztosít, még többen kapcsolják majd le végleg a gázmotorokat.  Merthogy akármennyire is szeretik a választók az olcsó távhőt és áramot, nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években kiépült kapcsolt kapacitások jelentős hozzáadott értéket hoztak az iparág és Magyarország számára. Ezeket illene beárazni a rendszerbe.

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

Az egészségügyi intézmények tervezett központosított energia-beszerzése csak kis lépés az energiaköltségek csökkentésében, többet nyom a latban a helyismeret és az iparági szakértelem – állítják a Dalkia Energia szakértői. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet nemrégiben napvilágot látott tervei szerint a gyógyszerek és kötszerek mellett az energiát is közös beszerzésben biztosítanák a magyar kórházak számára. A Dalkia Energia a hazai kórházi portfóliójának tapasztalatai alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az ezzel elérhető megtakarításnak többszörösét tudja biztosítani egy olyan szolgáltató, amelyik ismeri a helyi adottságokat, és naprakész a korszerű energiaellátási trendekben. További részleteket itt olvashatnak.

A Magyar Energia Hivatal hamarosan átvilágítja a Mavir és a villamos energia elosztók költségeit, hogy kiderüljön, kiadásaik mely elemei téríttethetők meg a 2013-as tarifákban, és melyek nem. A GKI Energiakutató igazgatója szerint jelentősen meg kellene emelni a tarifákat, de a politika nem fogja engedni. További információkat itt érnek el.

Csődöt jelentett a szakolyi bioerőmű többségi tulajdonosa. Az első magyar bioerőművet 14 milliárd forint beruházással hozták létre, a finanszírozáshoz szükséges hitelt a Magyar Fejlesztési Bank és a K&H Bank biztosította. Később a bankok leállították a hiteleket, az erőmű leállt, a Liget Kft.-t eladták. A cégadatok szerint egy Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore társaság lett a tulajdonos.

Csődvédelmet kért a Liget Bioenergia Művek Kft., a társaság a fő tulajdonosa a szakolyi bioerőműnek. Az MFB 2009-ben jelentette be, hogy átadták Magyarországon az első, zöldmezős fejlesztésű, önálló biomassza villamos energia erőművét. A példaértékűnek nevezett beruházás Gráf József akkori földművelési és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a zöld áramon túl 200 új munkahely megteremtésével járult volna hozzá a térség foglalkoztatási gondjainak mérsékléséhez. Részleteket itt olvashatnak.

Most akkor van kőolaj, vagy nincs?!

„Az olcsó olaj korszaka véget ért, mert a készletek kimerülőben vannak!” Ugye mindenki hallotta már az elmúlt években legalább egyszer mértékadó energetikai véleményvezéreknek tartott entitásoktól a fenti kijelentést? Ha megnézzük az üzemanyagárak változását, még hihetnénk is az állításnak. A baj csak az, hogy közel sem ez a helyzet. Legalábbis a kőolajiparban dolgozó szakemberek szerint, akik egyre inkább arra a következtetésre jutnak – és adnak hangot ezen véleményüknek –, hogy még rengeteg új olajforrás vár kiaknázásra világszerte, köszönhetően a technikai és technológiai fejlődésnek. Ja, és ami még fontosabb, meglátásuk szerint a fekete arany kitermelése versenyképes áron biztosítható. A kérdés már csak az, hogy kinek hiszünk…

A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövessen minket a Facebookon is!

A dízeles autók tulajdonosai talán fellélegezhetnek. Elvetette csütörtökön egy jelentésben az Európai Parlament az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az unióban idővel jelentősen megemeljék a dízel-üzemanyagok adóját. Az Európai Bizottság tavaly tett javaslatára alkotott - csak konzultatív jellegű - negatív véleményében a képviselőtestület egyebek között az energia megfizethetőségének fontosságára hivatkozott. A brüsszeli bizottság javaslatának lényege az energiaadózás olyan jellegű átalakítása, amely annak arányában alakítaná át az üzemanyagok adótartalmát, hogy azok mennyire környezetbarátok, illetve mekkora energiahatékonysággal bírnak. A részleteket itt találják.

Nagyjavítást követően újraindul az áramtermelés a Mátrai Erőmű két, egyenként 232 megawatt teljesítményű nagyblokkjában - közölte Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke csütörtökön. Befejeződött a Mátrai Erőmű IV-es és V-ös blokkjának nagyjavítása és megkezdődtek az üzembe helyezési munkálatok, az úgynevezett hideg és meleg próbákat követően - közölte. Részleteket itt olvashatnak.

Magyarországnak végleg el kell döntenie: akarja-e a Déli Áramlat gázvezetéket, vagy nem? Ezen múlik, hogy a projekt egészére vonatkozó, 2012-re tervezett beruházási döntés mit fog tartalmazni, de az is, hogy milyen előnyökre és hátrányokra számíthatunk, ha elkötelezzük magunkat mellette, illetve, ha nem. A tegnapi magas szintű tárgyalásról kiadott, szűkszavú közlemény szerint Orbán Viktor miniszterelnök és vendége, Alekszej Miller, a Gazprom igazgatósági elnöke a Déli Áramlat kiemelt magyarországi projekt státusának megadásáról is tárgyalt. A részleteket itt olvashatják.

A Gazdasági Versenyhivatal már csaknem két éve vizsgálja a Mol üzemanyagár-képzését. Megfigyelők szerint nehéz megítélni, hogy a hosszúra nyúló, diszkréten kezelt eljárás az ügy „elaltatására” utal, avagy a GVH ezúttal valóban talált fogást az olajcégen. A hatóság 2010 májusában indított versenyfelügyeleti eljárást azzal a kimondott gyanúval, hogy az olajcég gazdasági erőfölényével visszaélve túlzottan magas árakat alkalmazott. A GVH korabeli nyilatkozata hivatkozik a versenytörvényre, mely szerint a vizsgálatukat akkortól számított hat hónapon belül be kell fejezni. Igaz, hozzáfűzték: ez az ügy bonyolultságától függően kétszer legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Azt persze kevesen feltételezték két éve, hogy a GVH röpke fél év alatt bizonyítékokat talál gyanújára. További információkat egy terjedelmes írásban itt érnek el.